logo

Műsorújság

Műsorújság
HU
EN
RO

Hamburger menü

social

élő

#Ukrán válság #fake news figyelő #Jónak lenni jó! 2022 #Csináljuk a fesztivált!
×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Le Pen vagy Macron? Közel 50 millió francia döntheti el a kérdést

Szerző: hirado.hu
2022.04.24. 06:01

Főoldal / Külföld

| Szerző: hirado.hu
Több mint 48,5 millió választópolgárt hívnak ismét az urnákhoz vasárnap Franciaországban. A szavazóknak ezúttal Emmanuel Macron, a „középutas”, leköszönő köztársasági elnök és a Nemzeti Tömörülés jelöltje, a konzervatív Marine Le Pen között kell dönteniük. Franciaország nagyvárosaiban a szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitnak és este 7 órakor zárnak, de a nagyobb városokban akár este 8 óráig is nyitva maradnak. Az első forduló után kialakult erőviszonyok a politikai paletta teljes átrendeződését tükrözik.

Az este 8 órás urnazárást követően kihirdetik az elsőként közzétett, előzetes eredményeket; az tehát, hogy ki lehet a voksolás győztese, viszonylag hamar ismertté válik – kivéve, ha a két jelöltre leadott szavazati különbség rendkívül kicsi lenne.

Forgatókönyvek: ha bukik az elnök

A Franciaországban szombat hajnaltól beállt egynapos kampánycsend előtt a választók szavazási szándékáról közzétett, utolsó adatok szerint a hivatalban lévő elnök meggyőző előnnyel, a szavazatok 56,5 százalékával vezetett. A konzervatív jelölt, Le Pen a voksok 43,5 százalékát kapta volna pénteken az Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató intézetnek a Le Monde számára készített felmérése szerint.

A végleges eredményeket a Belügyminisztérium várhatóan április 25-én, hétfőn ismerteti, majd az Alkotmánytanács április 27-én, szerdán hitelesíti az adatokat, másnap közzétéve a francia hivatalos közlönyben is.

A választás estéjén két forgatókönyv lehetséges. Ha Marine Le Pen győz, az államfőnek és utódjának meg kell állapodnia a beiktatási ceremónia időpontjáról, amelyre május 13. előtt kell sort keríteni. Mindez általában jól bevált protokoll szerint zajlik (a hatalom átadása, a megválasztott elnök beszéde, katonai tiszteletadás, stb.) Az Elysée-palota új lakója ezután nagyon gyorsan, még aznap vagy másnap kinevezheti a miniszterelnököt. Ő lesz a felelős a kormány mielőbbi megalakításáért.

A hivatalban lévő elnök győzelme esetén a beiktatási ceremóniát “a minimumra kell csökkenteni” – foglalta össze az Alkotmánytanács. Emmanuel Macronnak lehetősége lesz arra, hogy kinevezze miniszterelnökét anélkül, hogy megvárná az ünnepséget vagy az eredményhirdetést, de dönthet úgy is, hogy vár néhány napot, és utána nevezi meg az új kormányfőt.

Le Figaro: háttérbe szorult az elnökválasztás kérdése

„Nyilvánvalónak” nevezte a kampánycsend napján megjelent vezércikkében a Le Figaro Emmanuel Macron várható győzelmét. A lap kiemeli: az elmúlt időszakban mintegy a háttérbe szorult az elnökválasztás kérdése Franciaországban az európai háború és a világgazdasági válság miatt, s még annak ellenére is, hogy „az iszlamista fenyegetést és az általános instabilitást egy veszélyes politikai váltás lehetősége is fokozhatja”.


A konzervatív lap szerint az elmúlt két hét „a közvélemény-kutatásoktól a televíziós összecsapásokig – megerősítette a kezdeti benyomást”, hogy Le Pen nem képes meggyőző szerepléssel bizonyítani rátermettségét Franciaország vezetésesére. „El kell mondani, hogy a Nemzeti Tömörülés jelöltje (baloldali) stratégiájában megmutatta víziójának szűkösségét (az áfacsökkentés nem ad politikai horizontot), követhetetlen minisztereit (Jordan Bardella egyedül nem tud kormányt alakítani), és egy kudarcra ítélt jelöltség korlátait”.

A franciák ebben a helyzetben megértették, hogy az elnökre szavazni evidencia-erejű döntés – emeli ki a lap. Éppen emiatt a Le Figaro fanyalogva kezelte „az antifasiszta komédiát, amelynek ismét tanúi lehettünk”, tehát a Le Pen győzelmét egyfajta „fasiszta veszéllyel” azonosító propagandát, mely az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint idén is nagy publicitást kapott. De az urnák igazsága nem azonos a közvélemény-kutatások igazságával, ezért óvatosnak kell maradnunk – fűzte hozzá a lap vezércikke.

A lap információit, miszerint az ukrán-orosz konfliktus miatt kevésbé voltak előtérben a választások kérdései, megerősíti az Ipsos kutatóintézet felmérése is: még az első forduló előtt a választók 75 százaléka azt állította, hogy foglalkoztatja az elnökválasztás, 18 százalékuk “mérsékelten érdeklődött”, 7 százalékuk “nem érdeklődött”. Az érdeklődés szintje négy ponttal alacsonyabb, mint 2017-ben. Ennek csökkenését többek között azzal indokolták a megkérdezettek, hogy „újra és újra ugyanazokat a témákat hallom, nincs semmi újdonság” (41 százalék), és “az ukrajnai helyzet, ami megnehezíti az érdeklődést a kampány iránt” (26 százalék).

A vásárlóerő: egy kérdés mind felett

A szavazatokat meghatározó, legfontosabb tényezők között első helyen szerepelt a vásárlóerő problémája (voltaképpen a bérek, fizetések energiaválság miatti gyors elértéktelenedése, a magas infláció – a szerk.): tízből közel hat szavazó (58 százalék) számára ez volt a legégetőbb kérdés az Ipsos felmérése szerint. Komoly hangsúlyt kapott a nyugdíjak és a bevándorlás problémája (egyaránt 24 százalék), valamint a környezetvédelem (25 százalék), és az egészségügyi rendszer (27 százalék) is.


Egy hónappal ezelőtt, amikor Emmanuel Macron belépett a kampányba, a vásárlóerő témája szinte hiányzott a programjából – annak ellenére, hogy az elnökjelölt élénken foglakozott az elhibázott európai energiapolitika következtében beállt, 2021 őszétől dühöngő energiakrízis hatásainak csökkentésével. Az őszt és a telet az elnök a háztartások támogatásának növelésével töltötte, hogy kompenzálja a növekvő infláció hatásait – emlékeztet a Le Monde –, így áremelkedést blokkoló intézkedéseket hozott és üzemanyagár-visszatérítést kezdeményezett, összesen mintegy 30 milliárd euró értékben.

A két forduló között Macron mégis arra kényszerült, hogy válaszoljon Le Pen programjára. A jobboldali jelölt ugyanis azzal kampányolt, hogy „visszaadja a franciáknak a pénzüket”, melyet az egekbe szökő energiaárak és a pénz elértéktelenedése szivattyúzott ki a zsebükből. Macron tehát bejelentette a nyugdíjaknak a beharangozottnál hamarabb történő emelését, a szociális védőháló gyorsabb kiterjesztését, és előállt az élelmiszerárak ellenőrzésének ötletével.

McKinsey-ügy: kifogyott a szufla?

A szufla gyorsan kifogyott McKinsey-ügyből – jelezte a linternaute.com, hozzátéve: „de az esetet nem felejtették el. Március közepén került napvilágra az ügy”, már az elnökválasztás első fordulójának kampányában, rossz fényt vetve Emmanuel Macronra és a kormányzó parlamenti többségre.

Kapcsolódó tartalom

„Hol áll a nyomozás egy hónappal egy olyan szenátusi jelentés közzététele után, amely azt jelzi, hogy az állam egyre inkább és szinte rendszeresen használja a magán tanácsadó cégeket, és egyikük, jelen esetben a McKinsey, nem fizet adót Franciaországban?” – tette fel a kérdést a lap. Az orgánum emlékeztet: a Pénzügyi Főügyészség (PNF) a szenátusi dokumentum nyilvánosságra hozatala után március 31-én indított előzetes vizsgálatot adócsalás bűntettének elkövetése miatt. A kérdés komoly hangsúlyt kaphatott volna a két forduló közötti időszakban, ám Le Pen nem erre helyezte a hangsúlyt.

Le Pen: ha kormányra jutnék…

Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője és elnökjelöltje autóba ül egy kampányrendezvényről távozóban a nyugat-franciaországi Saint-Rémy-sur-Avre településen 2022. április 16-án. (Fotó: MTI/AP/Thibault Camus)

Az RN elnökjelöltje ehelyett például arról beszélt a France Bleu közszolgálati rádió hallgatóinak, hogy kész “nemzeti egységkormányt” alakítani, ha megválasztják. „Egyáltalán nem érdekel, hogy ez vagy az a politikai mozgalom milyen tagsággal rendelkezik, miniszterelnökömmel olyan kormányt fogok alakítani, amely teljes mértékben a francia nép szolgálatában áll majd, és lesznek benne olyanok, akik egészen biztosan a jobboldalról és egészen biztosan a baloldalról is érkeznek majd” – válaszolta egy hallgatói kérdésre, mely tervezett kormánya várható összetételére vonatkozott.

Esetleges kormányfőjelöltnek „akár” Arnaud Montebourgot nevezte meg, aki François Hollande köztársasági elnök hivatali ideje alatt miniszter volt, majd elnökjelöltként indult.

„A francia ipar védelmében azonos vonalat képviselünk” – így érvelt Le Pen. A France Bleu hozzáteszi: ez valószínűtlennek tűnik, hiszen Arnaud Montebourg a választókat arra szólította fel, hogy a második fordulóban Emmanuel Macronra szavazzanak. Le Pen potenciális miniszterként beszélt Jean-Paul Garraud volt bíró és volt LR (Köztársaságiak)-képviselőről, aki élen jár az “iszlamista ideológiák felszámolásában” és a fátyol utcai viselésének betiltására irányuló tervezetének kidolgozásában. Marine Le Pen szerint a bíró “rendkívül tapasztalt ember”, aki “a fátyolviselés teljes tilalmáról szóló törvény előadója” volt.

Zemmour és Mélenchon már a harmadik fordulóban?

Kilenc nappal az elnökválasztás első fordulójából történt kiesése után a Reconquest! (Visszahódítás!) párt vezetője, Éric Zemmour jelezte: nyitna a Le Pen-féle RN szavazói, valamint a macronizmust és a másik jobbos pártot, a választások első fordulójában szereplő Debout la France-ot egyaránt elutasító republikánusok felé. Jean-Luc Mélenchonhoz hasonlóan, aki a június 12-re és 19-re kitűzött parlamenti választásokra való tekintettel arra buzdítja a franciákat, hogy “válasszák őt miniszterelnökké”, Zemmour, aki az elnökválasztás első fordulójában vereséget szenvedett, és a szavazatok 7,07 százalékát szerezte meg, most az alsóház megújítását célzó választásra koncentrál.

Az első forduló harmadik legesélyesebb jelöltje, a trockista, szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon, aki a szavazatok 22 százalékát kapta, most kijelentette: „inkább kihagyja a második fordulót és előre tekint a parlamenti választásokra”, ahogy fogalmazott: a harmadik fordulóra. Az Elégedetlen Franciaország (La France Insoumise) jelöltje igen határozottan „megtiltotta” követőinek, hogy Le Penre szavazzanak, Macronnal kapcsolatban viszont nem fogalmazott meg ennyire határozott álláspontot.

A választás első fordulójának eredményei alapjaiban változtatták meg, írták felül a teljes francia politikai palettát: még az öt százalékot sem érték el a hagyományos politikai pártok, így a gaulllista LR, de alig mérhető eredményt produkáltak a szocialisták és a kommunisták is.

Kapcsolódó tartalom

Macron és a fátylas feminista

A La Croix számára készített Ifop-felmérés szerint a muszlim szavazók többsége az első körben Jean-Luc Mélenchonra szavazott (69 százalék). A muszlim szavazatoknak köszönhetően az Elégedetlen Franciaország  jelöltje így 2,58 ponttal javította pontszámát a 2017-es 19,52 százalékról. Az illegális, illetve a tartózkodási engedéllyel Franciaországban élő migránsok és a több generáció óta az országban lakó muszlimok egyaránt „fenyegetésnek tekintik” Marine Le Pen esetleges hatalomra jutását: a La Croix munkatársa olyan muszlimokkal beszélgetett, akik ez esetben „azonnal” távoznának Franciaországból.


Április 17-én, vasárnap a Rhône-i Mecsetek Tanácsa az elnökválasztás második fordulójában a „szélsőjobboldal elleni harcra” szólított fel. A muszlim hívek széles körére hatott ez a kezdeményezés – tudósít a France3 tévéadó. Kamel Kabtane, a lyoni nagymecset vezetője a tévének nyilatkozva úgy fogalmazott:

„Meg akarnak fosztani minket a személyiségünket, kultúránkat és vallásunkat alkotó alapvető elemektől!” Marine Le Pen programjának egyik pontjában a fátyol viselésének tilalma is szerepel. A televíziónak nyilatkozott egy Soundos nevű, fiatal muzulmán nő is, aki hangsúlyozta, hogy őt ez a kampányígéret közvetlenül érinti. „Fátylat hordok és ezt teszik a barátnőim is. Mit jelentene egy ilyen intézkedés a nyilvánosság előtti megjelenést illetően?” – teszi fel a kérdést. A nő azt is kifogásolta, hogy „egyre szabadabbá válik a rasszista beszéd”. Az interjúalany állítólag „fátyolos nők elleni erőszakos cselekményekről” is tud.

Emmanuel Macron és kampánycsapata nem habozott, hogy rácsapjon a képviselet nélkül maradt, ám jelentős szavazótábort képező iszlamisták adta lehetőségre: mivel 10 muszlim szavazóból 7 Mélenchonra adta voksát, úgy érezte, ezen a téren is „erősítenie kell”. Mint arról a francia RTL beszámolt, április 12-én, kedden Emmanuel Macron gratulált egy fiatal nőnek, amiért fátylat hord és még feministának is vallja magát. A lánnyal való párbeszédét sokan úgy értelmezték, mint a muszlim választókhoz intézett felhívást, bátorítást.

Dühöngő ifjúság

Különös közjáték zajlott április 15-én a párizsi Sorbonne egyetemen – tudósít a france24.com. Az intézmény és más egyetemek előtt is diákok tüntettek. Felirataikon, nyilatkozataikban azt hirdették: elégedetlenek az első forduló eredményeivel, és nem hajlandóak Marine Le Pen és Emmanuel Macron között választani. Nem látták elfogadhatónak, hogy a baloldal képviselet nélkül maradt.


A Sorbonne-t megszálló diákok egy csoportja – hogy még az elnökválasztás második fordulója előtt hallassák hangjukat –, április 14-én, csütörtökön elfoglalta az egyetem épületeit egy incidensekkel tarkított „gyűlésnapon”. Korábban több száz diákot mozgósítottak a hagyományosan szélsőbaloldali-zöldpárti diákszervezetek Párizsban, Nancyban és Reimsben, hogy tiltakozzanak az elnökválasztás első fordulójának eredménye ellen, és „felhívják a figyelmet az ökológiai és szociális kérdésekre”.

Az egyetemi hallgatók kétségtelenül az alig mérhető eredményeket felmutató kommunista jelölttel és hasonló, marginális szerepet játszó, szélsőséges politikusokkal rokonszenveztek. Egy részük a második fordulóból kiesett, szélsőbaloldali-trockista Mélenchont támogatta.

Ajánljuk még