logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Financial Times: A brutális rezsiköltségek energiaszegénységbe taszítják a brit háztartásokat

| Szerző: hirado.hu
Megkongatták a vészharangot, egyúttal sürgős kormányzati beavatkozásra szólítottak fel az ősszel várható újabb drasztikus energiaár-emelések miatt a brit energiaszolgáltatók vezetői – írja a Financial Times. A gazdasági lap beszámolójából kitetszik, hogy a nyugati államokban elsőként a brit háztartások ismerkedhetnek meg az „energiaszegénység” fogalmával, miután a hónap elején a szigetországi családok rezsiköltségei 54 százalékkal emelkedtek, az energiaár-plafon októberi kitolását követően már a háztartások 40 százaléka kényszerülhet olyan szorult pénzügyi helyzetbe, amelyben jövedelmük jelentős részét a rezsiszámlák kifizetése emészti fel.

Miután a hónap elején a brit szabályozó hatóság, az Ofgem megemelte a lakossági árplafont, a legtöbb brit háztartás rezsiszámlája 54 százalékkal emelkedett.

Az energiaszektor szereplői ugyanakkor egy újabb drasztikus drágulással is számolnak októberben Nagy-Britanniában, ami egyelőre megoldhatatlannak tűnő kihívással szembesíti a brit kormányt.

Noha a kabinet új energiabiztonsági stratégiát jelentett be a hónap elején – amelynek egyik legfőbb intézkedéseként a szigetországban új atomreaktorokat létesítenének az orosz olaj- és gázfüggőség kiváltására –, a válságkezelő tervezet legkorábban csak három év múlva enyhítené érdemben a háztartások terheit.

A Financial Times (FT) szerdai cikkében számolt be arról, hogy a brit energiaszektor vezető szakemberei és elemezői egyaránt megkongatták a vészharangot az ősszel várható újabb rezsiemelkedés miatt. Elemzők szerint az árplafon októberben akár havi 600 fonttal (266 ezer forinttal) is megugorhat, attól függően, hogy miként alakulnak a következő hónapokban a nagykereskedelmi energiaárak.

Szörnyű lesz októberben, igazán szörnyű

– fogalmazott Keith Anderson, a ScottishPower vezérigazgatója a brit parlament energiaügyi szakbizottsága előtt. Az FT beszámolója szerint a legnagyobb brit energiaszolgáltatók meghallgatásán Anderson arra figyelmeztetett, hogy bár a családok többsége a nyári melegben képes lesz megbirkózni a rezsiköltségekkel, ősszel „nagyon-nagyon küzdelmes” időszak köszönt rájuk, amikor a lehűlés miatt a háztartások energiaigénye jelentősen megemelkedik, ráadásul az áprilisi energiaár-emelkedés után egy újabb jelentős rezsidrágulással is szembesülnek. A cégvezető megjegyezte: a ScottishPower csak a múlt héten nyolcezer, az energiaszámlák miatt aggódó ügyfelük hívását fogadta, közülük sokan életükben először szembesülnek hasonló helyzettel.

A vezérigazgató egy „hiányalap” létrehozását javasolta a kormánynak, amelynek keretéből ezer fontot engednének el a rászoruló, illetve energiaszegénységben élő családok számláiból, a „kölcsönt” pedig tíz éven belül kellene visszafizetniük a háztartásoknak.

Az októberben várható újabb rezsiemelkedés a 27 millió brit háztartás 30–40 százalékát taszíthatja „energiaszegénységbe”, azaz olyan szorult pénzügyi helyzetbe, amelyben a háztartás fenntartói a rezsiszámlákra kénytelenek költeni jövedelmük jelentős részét.

Az energiaszegény háztartások aránya jelenleg is magas a briteknél: Angliában 13, Walesben 12, Skóciában pedig 25 százalék. Minderre az E.On vezérigazgatója, Michael Lewis hívta fel az alsóházi bizottság figyelmét és hasonló véleményt fogalmazott meg Chris O’Shea, a Centrica vezérigazgatója, valamint Simone Rossi, az EDF vezérigazgatója is.

Szerintük a rezsiköltségek égbe szökésével kialakuló válsághelyzet miatt „példátlan kormányzati intézkedésekre van szükség”.

O’Shea felhívta a figyelmet arra is, hogy a Centrica fizetési mulasztásokkal terhelt ügyfeleinek száma az elmúlt egy évben 125 ezerről 716 ezerre emelkedett.

A tavaly csődbe ment Bulb Energy vezérigazgatója, Hayden Wood a képviselőknek elárulta, hogy „jelenleg nem aktív” vezetőként továbbra is felveszi a vállalat novemberi összeomlása előtt folyósított 250 ezer fontos fizetését. Korábban a Bulb volt a legnagyobb szolgáltató a szigetországban működő 29 vállalat közül, amelyek a tavalyi év közepétől jelentkező váratlan energiaár-emelkedések következtében csődbe mentek. A Financial Times szerint az állami beavatkozás a vállalat megmentése érdekében várhatóan több mint kétmilliárd fontjába – azaz közel kilencmilliárd forintba – kerül majd a brit adófizetőknek.

Ajánljuk még