logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Brüsszel kivár a francia választásokig, majd teljes embargót hirdethet az orosz olajra

| Szerző: hirado.hu
Heteken belül döntés születhet az orosz olajra vonatkozó európai uniós embargóról – jelentette ki kedden a francia pénzügyminiszter. Szavaiból kitetszik, hogy az Emmanuel Macron győzelmére számító brüsszeli bürokraták kivárják a francia elnökválasztás eredményét, mivel azzal számolnak, hogy az intézkedés nyomán borítékolható brutális olajár-emelkedés híre Marine Le Pen javára billentené a mérleg nyelvét. A világ egyik vezető befektetési bankjának elemzése szerint az uniós olajszankció éppen azokra az országokra lenne a legsúlyosabb hatással, amelyek kirótták.
A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál (Fotó: MTI/Komka Péter)

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után heteken belül az Európai Unió is meglépheti, hogy az orosz olajat embargó alá vonja. A ZeroHedge amerikai konzervatív hírportál szerint a hétvégi francia választások után várható az elméleti szankciós modell élesedése, vagyis a tagállamok jóváhagyásával az EU teljes embargót hirdethet az orosz olajra.

Miért várjunk a választások utánig az embargó bevezetésével? Egyszerű: Európa bürokratái joggal rettegnek attól, hogy a közelgő olajár-emelkedés Le Pen javára tolja a szavazást, ezért az EU kivárja a választások végeredményét, amely a brüsszeli remények szerint megerősíti Emmanuel Macront köztársasági elnöki pozíciójában” –  írják.

A válasz máris körvonalazódni látszik, miután Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kedden kijelentette:

az orosz olajra vonatkozó embargó európai uniós szinten folyamatban van, Emmanuel Macron francia elnök pedig szorgalmazza a fellépést.

Remélem, hogy az elkövetkező hetekben meggyőzzük európai partnereinket, hogy függesszék fel az orosz olajimportot” – mondta Le Maire az Europe 1 rádiónak.

A ZeroHedge felhívja a figyelmet a JPMorgan aktuális jelentésére is, amely szerint annak ellenére, hogy a nyugati kormányok egyértelmű szándéka az orosz energiatermelés megbénítása, az ország olajáramoltatása eddig meglepően rugalmas volt, olyannyira, hogy Oroszország folyó fizetési mérlege minden idők legmagasabb szintjén áll. Kína és India mindeközben már jelentősen több olajat vásárol az oroszoktól, valamint Törökország is a pandémia előtti szintre növelte az orosz olajimport mennyiségét. A vezető befektetési bank becslése szerint idővel a három ország együttes és a jövőben feltehetően tovább hizlalt olajimportja ellensúlyozni fogja az energiahordozókra kivetett nyugati szankciók miatt fellépő orosz veszteségek jelentős részét.

És itt felmerül a nagy kérdés: ha Európa beváltja a fenyegetését és a szankciókat a teljes orosz olajimportra, mi történik az árral? Nos, a JPMorgan szerint semmi jó – írja a ZeroHedge. A portál idézi a JPM egyik vezető árupiaci stratégáját is, aki arra figyelmeztet, hogy

„az Európai Bizottság által hozott bármilyen azonnali embargóintézkedés súlyos hatással lesz a globális olajpiacra, és rövid távon meredeken felfelé mutató árkockázatokkal jár”.

A bank három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyet az EU az orosz olaj szankcionálására használhatna, a legagresszívebbtől, azaz az Oroszországból származó import teljes embargójától kezdve a konzervatívabbig, vagyis az orosz olajimportra kivetett adókig, illetve árkorlátokig. A szélsőséges árkiugrások elkerülése érdekében a piacnak minden forgatókönyv esetén időre van szüksége az alkalmazkodáshoz – mutat rá az elemzés.

Mint arról korábban beszámoltunk, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint jelenleg a korábban megkötött szerződéseknek megfelelő mennyiségű orosz kőolaj érkezik hazánkba, a tárolók fel vannak töltve, ellátásbiztonsági problémák nincsenek. A Mol finomítói teljes egészében elláthatók délről is, az Adria vezetéken keresztül, a pozsonyi finomítóban azonban teljes egészében, a hazai finomítóban pedig 60 százalékban kizárólag orosz kőolajat tudunk feldolgozni. A Mol elnöke elmondta azt is, hogy a hazai finomító hétmillió tonna nyersolaj-feldolgozói kapacitással rendelkezik. Ebből négymillió tonna a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik, kétmillió tonna orosz kőolaj pedig délről. Egymillió tonnával a magyarországi és horvátországi kitermelés is hozzájárul a finomítókapacitás lekötéséhez. Azonban, ha leállna az olajáramlás a Barátság kőolajvezetéken, nagyobb mennyiséget kellene felhozni az Adriáról, amihez hajókat kellene odarendelni.

A szankció mögötti elgondolás azon alapszik, hogy jóval súlyosabb csapást mérne az orosz gazdaságra, ha az újabb szankciós csomag földgáz helyett az olajra vonatkozna, hiszen az orosz kormánynak háromszor annyi bevétele van naponta olajból, mint gázból. Mivel Közép-Európában szinte kizárólag az orosz olajra kidolgozott technológia működik, egyes uniós tagállamok számára az embargóval feltehetően súlyosabb gondok lépnének fel, mint az olajszankció fő szószólóinak esetében:

Németország, Olaszország, Magyarország, Csehország, Ausztria, Szlovákia és Bulgária ugyanis erősen ki van téve az orosz energiahordozóknak, rövid távon pedig szinte megoldhatatlan ezek helyettesítése.

Éppen ezért kérdéses, hogy a tagállamok egyhangúan képesek lennének-e az orosz energiahordozókra, jelenleg elsősorban az olajbehozatalra szankciót kiróni vagy sem.

Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament ukrajnai háború ügyében összehívott, rendkívüli plenáris ülésén Brüsszelben 2022. március 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Ajánljuk még