Adelaide-ben tett kampánykörútja során Scott Morrison rámutatott arra, hogy az elmúlt három évben rendkívüli sok időt áldozott a csendes-óceáni régió vezetőivel folytatott tárgyalásokra, és kiemelte: komoly veszélyt jelent a térségre Peking immár nyilvánvalóvá vált szándéka, hogy megvesse a lábát a régióban.
Leszögezte mindazonáltal, hogy a héten született megállapodás nem jelent meglepetést Canberra számára.
Az ausztrál kormány emellett emlékeztetett arra, hogy Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek elnöke április elején kijelentette: nem engedi, hogy Kína katonai bázist létesítsen a szigetországban, mert tisztában van annak biztonsági kockázatával.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden jelentette be, hogy hazája biztonsági megállapodást írt alá a Salamon-szigetekkel. A megállapodás értelmében Kína rendőri és katonai csapatokat küldhet a Salamon-szigetekre, hogy segítsenek a helyi kormánynak fenntartani a társadalmi rendet és felszámolni a belföldi fenyegetéseket. Ezenkívül kínai hadihajók is kiköthetnek a szigetországban, hogy utánpótlást vegyenek fel.
Az egyezményt többen bírálták, mert attól tartanak, hogy a régióban növekszik a katonai jelenlét. Ausztrália mellett Pápua-Új-Guinea, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a megállapodás miatt.
Peking szerint a két ország közötti megállapodás a társadalmi rendre, az élet- és vagyonvédelemre, valamint a természeti katasztrófák elhárítására terjed ki.
A csendes-óceáni szigetország 2019-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot Pekinggel, megszakítva hivatalos kapcsolatát Tajvannal. Kína saját területének elidegeníthetetlen részeként tekint Tajvanra, és a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az egy Kína elvének betartását.
Washington kedden bejelentette, hogy a héten magas rangú delegációt küld a Salamon-szigetekre.