„Mindennek nagy a valószínűsége, de a döntést még nem hozták meg” – mondta a tárcavezető a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva. Kiemelte: a finnek, úgy tűnik, elhatározták magukat, s már most jelentős többség támogatja a NATO-tagságot.

Helyi sajtójelentések szerint Finnországban a NATO-tagság támogatottsága évtizedekig 20-25 százalék körül stagnált, most azonban már a 70 százalékhoz közelít. A parlamentben is világos többség kezd körvonalazódni a kérdésben.

Sanna Marin finn kormányfő szerdán azt mondta, hogy Helsinki csatlakozási szándékáról néhány héten belül dönthetnek egy parlamenti vitát követően.

Oroszország már korábban figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy esetleges NATO-csatlakozásuk nemzetbiztonsági következményekkel járna nemcsak rájuk, de az egész európai térségre vonatkozóan.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: a NATO-tagság nem fogja erősíteni a nemzetbiztonságukat. „Ténylegesen ugyanis ezzel Finnország és Svédország a NATO első vonalába kerülne” – mondta a szóvivő.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese pedig csütörtökön arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök március végén arról beszélt, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy Svédország csatlakozzon az észak-atlanti katonai szövetséghez. Hétfőn a szociáldemokrata svéd kormánypárt bejelentette, hogy belső vitára bocsátja NATO-politikáját az ukrajnai háború fényében.