logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Minimum öt év alatt lenne képes átállni a gázról Dánia

| Szerző: hirado.hu
Dánia földgázfelhasználásának jelentős része Oroszországból érkezik.

A távfűtés lehet a megoldás Dániában

A Berlingske dán lap szerint az energiaárak brutális emelkedésére a távfűtésre való teljes átállás lehet a megoldás, ez azonban akár hét évet is igénybe vehet. Mette Frederiksen miniszterelnök a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy mintegy 400 ezer gázkazánnal fűtő magánháztartásnak kell átállnia más energiaforrásra.

Kim Mortensen, a távhőszolgáltatók szakmai szervezete, a Dán Távfűtési Szövetség igazgatója úgy gondolja,

ha több mint 250 ezer háztartást akarnak átállítani távfűtésre, az öt, de inkább hét év alatt történhet meg.

Dánia erősen függ az orosz gáztól

A Green Power Denmark, korábbi nevén a Danish Energy üdvözölte a miniszterelnök terveit, de kiemelték, hogy több pénzre és több információra lesz szükség ahhoz, hogy a gázkazánnal rendelkező háztartások átálljanak más energiaforrásra. Kamilla Thingvad, a Green Power Denmark energiatermelési, fejlesztési és kereskedelmi igazgatója ráadásul olyan problémákra is rámutatott, amelyek az egész folyamatot megkérdőjelezhetik. Kiemelte, egy gyors váltás esetén szembe kell nézni a munkaerőhiánnyal, valamint a szükséges anyagok beszerzésének problémájával is. Ahogy fogalmazott,

„ez egy plusz döccenőt jelenthet ahhoz a tempóhoz képest, amit látni szeretnénk”.

Dánia földgázfelhasználásának jelentős része Oroszországból érkezik, és bár a miniszterelnök a Berlingskének azt mondta, hogy az országnak függetlenné kell válnia az orosz gáztól, arra azonban nem válaszolt, hogy ez mikor történhet meg.

A Dán Statisztikai Hivatal beszámolója szerint egy év alatt 5,4 százalékkal emelkedtek meg a fogyasztói árak a 2021-es év azonos időszakához képest – írja a dán lap.

Amint a hirado.hu korábbi rövidhírében már beszámolt róla, az infláció kifejezetten magas Dániában az üzemanyagok, az áram és az élelmiszer tekintetében, egy átlagos család számára mindez évi 22 ezer korona (átszámítva több mint 1 millió 100 ezer forint) többletkiadást jelent. A Sydbank közgazdászának véleménye szerint a dán reálbérek veszítenek értékükből, a béremelések nem követik a növekvő inflációt, ez pedig a fogyasztás visszafogásához, így a gazdaság recessziójához vezethet.

Tore Stramer, a Dán Vállalkozások Szövetségének vezető közgazdásza az árak emelkedése kapcsán korábban elmondta,

nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a közeljövőben általános béremelések várhatók,

az infláció kompenzálására. Az áremelkedést két fő tényezővel magyarázzák, egyrészt a koronavírus, másrészt pedig az ukrajnai háború negatív hatásával.

Címlapfotó: Mette Frederiksen dán miniszterelnök

Ajánljuk még