logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Pénzügyi botrány és nemzetközi válsághelyzet fémjelzi a francia választásokat

| Szerző: hirado.hu
Összesen 48,7 millió szavazót szólítanak az urnákhoz vasárnap reggel Franciaország szárazföldi és tengeren túli területein. Tizenkét jelölt közül választhatnak a franciák az elnökválasztás április 10-i, első fordulójában. A voksolásra az ukrán háború és az energiaválság okozta kihívások mellett egy súlyos adócsalási ügy is árnyékot vet.

A szavazókorú franciák 95 százaléka regisztrált, hogy részt vegyen a 2022-es elnökválasztáson. Pontosan 48,8 millió ember szerepelt a francia választói névjegyzékben 2022 márciusában (Új-Kaledónia nélkül), közülük 1,4 millióan Franciaországon kívül élő, konzuli listákon szereplő személyek.

Az új-kaledóniai választópolgárokkal együtt, de az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai nélkül, akik nem vehetnek részt az elnökválasztáson, összesen 48,7 millió választópolgárt várnak vasárnap az urnák elé.

A legelső QR-szavazás

Idén, először a francia választások történetében, digitalizálják a választási kártyát, melyet QR-kóddal láttak el. A választásra jogosult egy megadott kormányzati, internetes helyen a kártya adatait beolvasva néhány kattintással ellenőrizheti választási helyzetét, megtalálhatja a szavazóhelyiséget vagy meghatalmazást kérhet.

Bár a szavazáskor ajánlott, hogy a voksoló felmutassa választói igazolványát, a választópolgár enélkül is a szavazófülkébe léphet, feltéve, hogy szerepel a választói névjegyzékben, és a szavazóhelyiségben bemutatja személyazonosító okmányát.

Váratlan akna: április 6-án robbant a McKinsey-ügy

Amellett, hogy nem lebecsülhető Macron kihívóinak népszerűsége, a választások kimenetelét befolyásolhatja a négy nappal a választások előtt kirobbant súlyos adócsalási botrány, a McKinsey-ügy, melyben a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség folytat nyomozást.

Az ügyészség április 6-án, szerdán sajtóközleményben jelezte, hogy március 31-én előzetes vizsgálatot indított egy súlyos adócsalási ügy miatt.

Ezt a döntést azt követően hozták meg, hogy a szenátus közzétett egy, a magántanácsadó cégek állam általi növekvő igénybevételéről és “a közpolitikákra gyakorolt hatásukról” szóló jelentést.

A szenátus vizsgálóbizottsága jelentésében adóoptimalizálással vádolta meg a McKinsey franciaországi cégeit, hogy azok 2011 és 2020 között nem fizettek társasági adót.

A New York-i székhelyű tanácsadó vállalat, amely 2020-ban 329 millió eurós bevételt produkált, 600 főt foglalkoztat Franciaországban. A kormány tavaly ennél már jóval több, összesen 893,9 millió eurót költött tanácsadókra.


Figyelemre méltó párhuzam, hogy Emmanuel Macron pályájának üstökösszerű, váratlan felívelését éppen az akkor leginkább esélyes köztársaságielnök-jelölt, Francois Fillon pénzügyi botránya tette lehetővé. A konzervatív Köztársaságiak (LR) párt jelöltjéről ugyanis kiderült, hogy fiktív állást és magas fizetést biztosított feleségének, aki úgy keresett összesen 500 ezer eurót parlamenti asszisztensként, hogy egyszer sem lépte át a francia törvényhozás épületének küszöbét.

A mintegy ötórás rendőrségi kihallgatás által kísért Fillon-botrány egyértelműen megpecsételte a konzervatív jelölt sorsát és bal- és jobboldalból egyaránt kiábrándult választók figyelmét a magát középutasként meghatározó Macron felé fordította. Egyelőre nyitott kérdés, hogy ezt a voksolást mennyire határozza meg az újabb kormányzati, pénzügyi botrány.

Sok új jelölt, három komoly kihívó

Rendhagyó körülmények jellemezték a 2022-es elnökválasztás kampányát: az ukrajnai háború erősen leárnyékolta ezt az időszakot. A tizenkét jelölt (akik közül hat bal-, hat pedig jobboldali, lásd korábbi cikkünket) ráadásul olyan, meglehetősen fajsúlyos kérdésekre kényszerült választ adni, mint hogy mit kezdjen Franciaország, Európa egyik legnagyobb gazdasági és katonai hatalma a már tavaly ősszel kialakult energiaválsággal és az egyre mélyülő orosz-ukrán konfliktussal.

A jelöltek a legkülönfélébb válaszokat adták a kialakult helyzetre, ám az eddig közzétett közvéleménykutatások adatai szerint egyértelműnek tűnik, hogy a voksolók a hivatalban levő és újraválasztásáért induló köztársasági elnököt, Emmanuel Macront látják a legalkalmasabbnak a Franciaországban a végrehajtó hatalmat jelentő államfői poszt betöltésére.

A Politico című brüsszeli lap április 8-i adatai szerint Macronra az első fordulóban a választók 26 százaléka, míg legerősebb kihívója, Marine Le Pen, a Le Rassemblement National (RN, Nemzeti Tömörülés) elnökjelöltjére 23 százaléka adná szavazatát.

Abban az esetben, ha a választások április 24-i, második fordulójában (itt már csak a két, az első fordulóban a legmagasabb szavazatot kapott jelölt között lehet választani) a döntő csatáig kihívóként már többször is eljutott Le Pen lesz, akivel a nagy valószínűséggel a legerősebb jelöltként szereplő Macronnak meg kell küzdenie, ahogy ez 2017-ben is megtörtént, Macronnak 53, Le Pennek 47 százalékos eredményt jósolnak.

Kapcsolódó tartalom

A konzervatív Le Pen mellett még a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon, a La France Insoumise (Engedetlen Franciaország) és a jobboldali esszéista, politikus, Éric Zemmour, a Reconquête (Visszahódítás) jelöltjének neve merül fel a második körben Macronnal szemben esetlegesen pástra álló, potenciális esélyesek között.

Elzáródó gázcsapok, beszivárgó migránsok

Bár előnye megkérdőjelezhetetlen, Macron elnök nem dőlhet hátra: elnöksége egy különösen válságos időszakot zár a francia és az európai történelemben, kihívói esélyeit pedig fokozhatja a kirobbant pénzügyi botrány.

A Covid-19 kihívását tavaly ősszel egy évtizedek óta ismeretlen méretű energiaválság kísérte a brüsszeli EU-bürokraták és a tagállamok kapkodó, túlideologizált döntései következtében, melynek során valósággal „kiátkozták” a fosszilis és az atomenergiát, s a kontinens energiaellátását többek között nap-és szélerőművekkel próbálják meg biztosítani.

A 2021 októberében bekövetkezett, példátlan energiaár-robbanást idén az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése súlyosbította, még több megoldatlan energia- és élelmiszerpiaci problémát előidézve.

Macronnak tehát, ha megnyeri a 2022-es elnökválasztást, többfrontos küzdelmet kell folytatnia: az energiapiaci és háborús kihívások mellett az idei első félévben Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, így különös figyelem hárul mind az Oroszország és Ukrajna között közvetíteni kívánó béketörekvésekre, mind az atomenergia és a földgáz felhasználásának kritikus problémáira.

Párizs egy konszenzus-kereső, kevéssé militáns hangvételű elnöki periódus után adná át a stafétát júliusban Csehországnak.

Az április 24-én megválasztásra kerülő köztársasági elnök előtt álló kihívások között szerepel a migrációs hullámok és az ezzel szorosan összefüggő iszlamista befolyás kérdése is. A Francia Köztársaság alkotmányos rendjében más államoknál jóval határozottabban fogalmazódik meg a „laicitás”, az állam és az egyház szétválasztásának elve;

a szélsőbaloldallal néha összeolvadó, agresszíven terjeszkedő és berendezkedő iszlámizmus, mely egyfajta militáns vallási fanatizmus intézményesítésére törekszik,

nem teszi könnyebben kezelhetővé a tömeges és gyakran illegális migráció által fölvetett szociális és civilizációs problémák kezelését.

Háborús terheléspróba

Ritkán fordult elő, hogy a nemzetközi politika ilyen súlyosan befolyásolta volna a választásokat – emelte ki a Le Figaro. A lap szerint a háborús helyzet a másik olyan tényező, amely kérdésessé teheti Macron nemrég még biztosra vett győzelmi esélyeit.

Lehetséges ugyanis, hogy esetleg a mindenkori nagy kihívó, Le Pen Oroszországgal kapcsolatos retorikája lesz szimpatikusabb a választóknak.

Franciaország már most, a jövő téli időszak előtt terheléses próbákat indított egy olyan helyzet modellezésére, ha kiesnének az orosz gázszállítások.

A kormányzat ezzel is alátámasztja: van koncepciója egy esetleges válsághelyzet kezelésére, Az orosz-ukrán feszültség tehát olyan kérdéseket vet föl még a francia választók számára is, melyek nem szokványosak egy átlagos francia elnökválasztás alkalmával.

Címlapfotó: A városháza egyik dolgozója előkészíti a szavazófülkéket a dél-franciaországi Angletben 2022. április 8-án, két nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt. (Fotó: MTI/AP/Bob Edme)

 

Ajánljuk még