Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Kapcsolódó tartalom
Ausztria semlegessége miatt Zelenszkij nem szólalhat fel a bécsi parlamentben
Japán újabb szankciók bevezetésére és az orosz szénimport csökkentésére készül
Rakéták csapódtak be egy kelet-ukrajnai vasútállomásnál, legalább harmincan meghaltak
Az EU elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját
Menczer: A NATO és Magyarország álláspontja egybecseng
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél.
Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel.
A karrierjét a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként befutó – párttagságát szövetség elnöki feladatai miatt szüneteltető – államfő elmondta, hogy politikusként egész életében azért dolgozott, hogy soha többé ne térjen vissza a háború Európába. Ez a törekvés kudarcba fulladt, és most le kell folytatni a vitát arról, hogy tévedés volt-e ez a célkitűzés, és felesleges volt-e dolgozni érte.
Frank-Walter Steinmeier a többi között arról is szólt, hogy hibának tartja a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez. A háború miatt végül kudarcba fulladt több milliárd eurós projekt Németország hitelességét is roncsolta a kelet-európai partnereknél, ami „fájdalmas” – mondta a szövetségi elnök.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt van-e a helye Vlagyimir Putyinnak és Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azt mondta, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények minden érintettjét felelősségre kell vonni, így a katonákat, a katonai parancsnokokat, „és természetesen azokat is, akik a politikai felelősséget viselik”.