Emmanuel Macron
Az 1977. december 21-én Amiens-ben orvos szülők gyermekekén született Emmanuel Macron. A Párizs-Nanterre-i Egyetemen filozófiát tanult, később köztudományi diplomát szerzett a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében, majd 2004-ben szintén diplomát szerzett az École nationale d’administration elitiskolában. Vezető tisztviselőként dolgozott a francia pénzügyminisztériumnál, később pedig befektetési bankár lett a Rothschild & Cie Banque nevű pénzintézetnél. 2006 és 2009 között a Szocialista Párt tagja volt. 2016 áprilisában létrehozta a La République en Marche-t (A Köztársaság Lendületben) mozgalmat. 2017. május 7-én a szavazatok több mint 66,1 százalékával megnyerte az elnökválasztást Marine Le Pen ellenében, így ő lett Franciaország történetének legfiatalabb elnöke. A regnáló elnök jó eséllyel készül újrázásra.
Why the French election matters, and why Emmanuel Macron is still the best option for France.
Our cover story this week, in @TheEconomist pic.twitter.com/QZchC55h0G— Sophie Pedder (@PedderSophie) April 7, 2022
A mintegy 9 milliárdos deficit legfaragása érdekében Macron egy igen ambiciózus reformcsomagot vert keresztül a törvényhozáson. Elnöki periódusának első felében a kormány lépéseket tett az atomerőművek mintegy felének leállítására, ám ez a törekvés kudarcba fulladt. Macron egy súlyos bizalmi válság időszakában vette át a közel hetvenmilliós ország vezetését, amikor a középosztály milliói vesztették el egzisztenciális biztonságukat. Ez a kétségbeesés robbantotta ki az úgynevezett sárga mellényes tüntetéseket.
Kapcsolódó tartalom
Programpontjai között szerepel a francia és európai szuverenitás, a szél- és a napenergia fejlesztése is. Nagy feltűnést kiváltott tervei, ígéretei között szerepel a nyugdíjkorhatár felemelése 65 évre. Fokozná az állampolgári biztonságot 200 csendőrdandár létrehozásával.
Mindeközben Franciaország az Európai Tanács soros elnöke. Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-i, a francia elnökség prioritásait ismertető beszéde szerint az elnökség tevékenységeinek középpontjában az alábbi három fő terület áll:
- az európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit,
- egy új európai növekedési modell kialakítása,
- egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.
Az orosz–ukrán háborúban Macron rendkívül aktív közvetítői szerepet vállal.
Marine Le Pen – mindig csak egy lépésre
Az 1968. augusztus 5. Neuilly-sur-Seine-ben született politikus édesapja Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front párt alapítója. A Panthéon-Assas (Paris II) Egyetemen szerzett jogi mesterdiplomát és DEA diplomát büntetőjogból. Jelenleg parlamenti képviselő és Pas-de-Calais megyei tanácsos.
À Perpignan, je tenais à rendre hommage à nos compatriotes disparus pendant la guerre d’Algérie. Honorer la mémoire de ceux qui ont perdu la vie dans ce moment douloureux de notre histoire est un devoir. pic.twitter.com/MLXEsqTMAD
— Marine Le Pen (@MLP_officiel) April 8, 2022
Már fiatalon bekapcsolódott apja pártjába, 18 évesen csatlakozott a Nemzeti Fronthoz, melynek 2004-ben alelnöke lett. 2015-ben felfüggesztette apja, Jean-Marie Le Pen tagságát a Nemzeti Frontban. Apja ezért beperelte. A Nemzeti Front 2018-ban Le Rassemblement Nationalra (Nemzeti Tömörülés) változtatta nevét.
Kapcsolódó tartalom
Programjának része, hogy népszavazást kezdeményezne a bevándorlásról és Zemmourhoz hasonlóan ő is véget vetne a „családegyesítésnek”, melynek ürügyén újabb bevándorló tömegek özönlenek az országba. A francia nyelv és irodalom, a matematika és a történelem tantárgyakat visszahelyezné az oktatáspolitika központi programjai közé.
Jean-Luc Mélenchon – a trockista botrányhős
Jean-Luc Mélenchon 1951-ben született a marokkói Tangerben az országban élő franciák (úgynevezett fekete lábúak) gyermekeként, anyja tanárnő volt. Családja 1962-ben kényszerült elhagyni Marokkót. Mélenchon filozófiai és irodalmi tanulmányai után francia nyelvet tanított egy Lons-le-Saunier-i szakközépiskolában.
Kapcsolódó tartalom
Elkötelezett baloldaliként részt vett a marxista-szélsőbaloldali szellemű 1968. májusi zavargásokban. 2016. február 10-én elindította a szélsőbaloldali La France Insoumise (Engedetlen Franciaország) nevű szervezetet, indulását a 2022-es elnökválasztáson már 2020. november 8-án bejelentette.
#CeSeraMelenchon#MelenchonPartout
Nice : https://t.co/Mskwai7Zas— 🔻🐢CorinnenMarsφ🐢 (@CorinnenMars) April 4, 2022
Programjából néhány pont igen kiterjedt és vehemens: alkotmányozó gyűlés összehívása a 6. köztársaságba való átmenet érdekében; a kannabisz fogyasztásának, előállításának és értékesítésének legalizálása; a gyártelepek betiltása; minden tartósan üres lakás lefoglalása a hajléktalanok elhelyezésére; az egészségügyi kiadások teljes megtérítése; kilépés a NATO-ból.
Éric Zemmour – a jobbos fenegyerek
A jobboldal „fenegyereke”, legradikálisabb elnökjelöltje, aki 1958. augusztus 31-én született Montreuil-ben, igen hasonló családi háttere volt, mint Jean-Luc Mélenchonnak: Zemmour szülei is pieds-noirnak, „fekete lábúnak” számítottak. A zsidó származású család ugyanis korábban Algériában élt, s a francia ajkúaknak az arab többség által az 1950-es végén felajánlott „bőrönd vagy koporsó” közül a bőröndöt választották.
«Marine Le Pen rêve de s’allier à Jean-Luc Mélenchon. Elle veut l’alliance avec les souverainistes de gauche», Eric Zemmour, candidat Reconquête ! à la présidentielle dans #LaMatinale pic.twitter.com/JDzMRNbRy1
— CNEWS (@CNEWS) April 8, 2022
Zemmour, Macronnal szemben, vette az akadályt, és bejutott a Sciences Po egyetemre. 1986-ban a Quotidien de Paris újságírója lett, majd a Le Figaróhoz szerződött. 2021 áprilisában alapította meg az Éric Zemmour barátai nevű, egyértelműen a választásokra létrehozott pártot, melynek neve 2021 decemberétől Reconquête (Visszahódítás) lett. Hivatalosan 2021. november 30-án jelentette be jelöltségét. Zemmour „jó barátja” Magyarországnak és a konzervatív kormányzatnak: legutóbb részt tavaly ősszel vett a budai Várban megrendezett Budapesti Demográfiai Csúcson is.
Kapcsolódó tartalom
Programjában szerepel a valós életfogytiglan visszaállítása, a bebörtönzött külföldi bűnelkövetők kiutasítása, a lakásfoglalók 72 órán belüli kilakoltatása. Kezdeményezné az iszlám fátyol viselésének betiltását közterületen, nem engedélyezné minaretek és nagy mecsetek építését.
Valérie Pécresse – kényszerűen radikális
Az 1967. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen, Neuilly-sur-Seine-ben Roux Pécresse néven magasan kvalifikált értelmiségi családba születő Valérie Pécresse a francia felsőfokú elitképzők, a HEC és az ENA elvégzése után csatlakozott az államtanácshoz mint könyvvizsgáló, majd mint államtanácsi előadó.
Kapcsolódó tartalom
2002-ben az UMP párt főtitkár-helyettese, majd szóvivője; szintén ugyanebben az évben, 34 évesen Yvelines parlamenti képviselője lett.
🤦🏽♀️Quand combattre @EmmanuelMacron est plus important que défendre notre pays contre l’extrême droite…
…@vpecresse a décidé de rompre avec la droite républicaine
Comptez sur nous, @avecvous , pour ne jamais abandonner notre pays et ses valeurs 🇫🇷 https://t.co/yIVKaAelx9
— Prisca THEVENOT (@priscathevenot) April 8, 2022
A Les Républicains (Köztársaságiak) konzervatív párton belül Pécresse inkább a baloldali-liberális szárnyat képviselte, ám választói nyomásra bizonyos kérdésekben radikalizálta álláspontját.
Programjában a bevándorlás szintén kiemelt szerepet kap: a családegyesítésnek csak a „feltételeit ellenőrizné”, ám a többi jobboldali jelölthöz hasonlóan elküldene az országból minden olyan illegális bevándorlót, aki komoly fenyegetést jelent, kivéve, ha büntetőeljárás indul ellene. A tartózkodási engedélyek kiadását a francia nyelv elsajátításához kötné.
Yannick Jadot – az NGO-k és Cohn-Bendit embere
Yannick Jadot 1967. július 27-én született Clacy-et-Thierret-ben, Picardiában. Szülei tanárok. Közgazdászhallgatóként 1986-ban részt vett egy szélsőbaloldali diákmozgalomban. Tanulmányai végeztével egy civil szervezetnél lett fejlesztési munkatárs Burkina Fasóban. 2002-ben a Greenpeace France kampányigazgatója lett.
Connard… https://t.co/qObZvrHF8K
— Bloutch (@kokofess1428) April 6, 2022
2008-ban csatlakozott a szélsőséges európai zöldpolitikus, Daniel Cohn-Bendit által vezetett Europe Écologie ökológuscsoporthoz. A francia Verts (Zöld Párt) államfőjelöltjének programja több radikális és meghökkentő elemet is tartalmaz, ilyen az új, belső égésű motorral hajtott járművek értékesítésének megszüntetése 2030-tól, vagy hogy ne legyen többé vadászat hétvégén és az iskolai szünetekben. Jadot eltörölne az adórendszerben több, a családok számára kedvező elemet.
…és a többiek
A mezőny további „versenyzői”, alacsony támogatottságuk okán is kevesebb feltűnést keltettek eddig fellépésükkel és programkjaikkal. Fabien Roussel, „az érettségizett kommunista” inkább alacsony iskolai végzettségével emelkedik ki közülük; a francia Kommunista Párt jelöltje többek között egymilliárd eurót irányozna elő a szexista és szexuális erőszak elleni küzdelemre.
Jean Lassalle, a Parti Resistons jelöltje a vidéken élők probléámáit jeleníti meg. Népszerűségben csak őmögötte találjuk meg Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo nevét; a korábban az ország életét évtizedekig meghatározó párt, a Szocialista Párt jelöltje egy nem túl kreatív programmal állt elő, mely olyan elemeket tartalmaz, mint az apasági szabadság meghosszabbbítása 16 hétre, amelyből 6 hét kiadása kötelező.
DIRECT. “Marine Le Pen ne peut pas être dans le camp des travailleurs parce qu’elle divise” : suivez l’interview de Nathalie Arthaud dans les “Matins présidentiels” sur franceinfo
Source : France Info #123INFOhttps://t.co/3BZOzPOjPP]— 123 INFO FRANCE (@123_INFO_FR) April 2, 2022
A gaullista Debout La France (Talpra, Franciaország) embere, Nicolas Dupont-Aignan visszaállítaná a határellenőrzést a schengeni határokon, a szélsőbaloldali Új Antikapitalista Párt jelöltje, Philippe Poutou visszavonna minden rasszista és iszlamofób törvényt, végül a sereghajtó, a szélsőbaloldali gimnáziumi tanárnő, Nathalie Arthaud, a Lutte Ouvrière (Munkásharc) párt elnökjelöltje megteremtené a migránsok mozgás- és letelepedési szabadságát.
Április 10-e nagy kérdése
A 2022-es francia elnökválasztás jelöltjei által megjelenített alapértékeket figyelembe véve elmondható, hogy hat, a politikai paletta baloldalára és hat, inkább a jobboldalra sorolható politikus (inkább az utóbbi értékrend szerint, a pénzintézetek és a brüsszeli eurobürokraták szempontjai helyett a nemzet érdekeit figyelembe véve cselekedett elnöksége második szakaszában Emmanuel Macron is) áll ki a pástra, abszolút értelemben véve egyenlő esélyekkel, hiszen az első fordulóból az a két jelölt jut a második, döntő fordulóba, aki a legtöbb szavazatot kapja április 10-én.
Mon candidat @ZemmourEric#JeVoteEricZemmourhttps://t.co/3dW2qsCawr
— 🇨🇵🌿Watermolen Jonathan🌿🇨🇵 (@WatermolenJona2) April 5, 2022
Vajon ki lesz az a két, leginkább népszerű elnökjelölt, akik április 24-én összecsapnak? A közvélemény-kutatásokat figyelembe véve, vajon ki lesz Emmanuel Macron kihívója?
Címlapfotó: Éric Zemmour kampánygyűlése (Forrás: Twitter)