logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Macronnak áll a zászló, de kihívóit sem érdemes leírni - Franciaország 12 jelölt közül választ

| Szerző: hirado.hu, Udvardy Zoltán
A kannabisz fogyasztásának és értékesítésének legalizálása, egymilliárd euró a szexizmus elleni küzdelemre, az iszlám fátyol viselésének betiltása, a nyugdíjkorhatár felemelése 65 évre – a legképtelenebb követelésektől kezdve a már mindenki által ismert politikai törekvésekig szerepelnek elképzelések, kezdeményezések a 2022-es francia elnökválasztás 12 jelöltjének programjában. Kik ezek az „állva maradt” jelöltek, s mekkorák az esélyeik? Összefoglalónk.

Emmanuel Macron

Az 1977. december 21-én Amiens-ben orvos szülők gyermekekén született Emmanuel Macron. A Párizs-Nanterre-i Egyetemen filozófiát tanult, később köztudományi diplomát szerzett a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében, majd 2004-ben szintén diplomát szerzett az École nationale d’administration elitiskolában. Vezető tisztviselőként dolgozott a francia pénzügyminisztériumnál, később pedig befektetési bankár lett a Rothschild & Cie Banque nevű pénzintézetnél. 2006 és 2009 között a Szocialista Párt tagja volt. 2016 áprilisában létrehozta a La République en Marche-t (A Köztársaság Lendületben) mozgalmat. 2017. május 7-én a szavazatok több mint 66,1 százalékával megnyerte az elnökválasztást Marine Le Pen ellenében, így ő lett Franciaország történetének legfiatalabb elnöke. A regnáló elnök jó eséllyel készül újrázásra.


A mintegy 9 milliárdos deficit legfaragása érdekében Macron egy igen ambiciózus reformcsomagot vert keresztül a törvényhozáson. Elnöki periódusának első felében a kormány lépéseket tett az atomerőművek mintegy felének leállítására, ám ez a törekvés kudarcba fulladt. Macron egy súlyos bizalmi válság időszakában vette át a közel hetvenmilliós ország vezetését, amikor a középosztály milliói vesztették el egzisztenciális biztonságukat. Ez a kétségbeesés robbantotta ki az úgynevezett sárga mellényes tüntetéseket.

Kapcsolódó tartalom

Programpontjai között szerepel a francia és európai szuverenitás, a szél- és a napenergia fejlesztése is. Nagy feltűnést kiváltott tervei, ígéretei között szerepel a nyugdíjkorhatár felemelése 65 évre. Fokozná az állampolgári biztonságot 200 csendőrdandár létrehozásával.

Mindeközben Franciaország az Európai Tanács soros elnöke. Emmanuel Macron francia elnök 2021. december 9-i, a francia elnökség prioritásait ismertető beszéde szerint az elnökség tevékenységeinek középpontjában az alábbi három fő terület áll:

  • az európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit,
  • egy új európai növekedési modell kialakítása,
  • egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.

Az orosz–ukrán háborúban Macron rendkívül aktív közvetítői szerepet vállal.

Marine Le Pen – mindig csak egy lépésre

Az 1968. augusztus 5. Neuilly-sur-Seine-ben született politikus édesapja Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front párt alapítója. A Panthéon-Assas (Paris II) Egyetemen szerzett jogi mesterdiplomát és DEA diplomát büntetőjogból. Jelenleg parlamenti képviselő és Pas-de-Calais megyei tanácsos.


Már fiatalon bekapcsolódott apja pártjába, 18 évesen csatlakozott a Nemzeti Fronthoz, melynek 2004-ben alelnöke lett. 2015-ben felfüggesztette apja, Jean-Marie Le Pen tagságát a Nemzeti Frontban. Apja ezért beperelte. A Nemzeti Front 2018-ban Le Rassemblement Nationalra (Nemzeti Tömörülés) változtatta nevét.

Kapcsolódó tartalom

Programjának része, hogy népszavazást kezdeményezne a bevándorlásról és Zemmourhoz hasonlóan ő is véget vetne a „családegyesítésnek”, melynek ürügyén újabb bevándorló tömegek özönlenek az országba. A francia nyelv és irodalom, a matematika és a történelem tantárgyakat visszahelyezné az oktatáspolitika központi programjai közé.

Jean-Luc Mélenchon – a trockista botrányhős

Jean-Luc Mélenchon 1951-ben született a marokkói Tangerben az országban élő franciák (úgynevezett fekete lábúak) gyermekeként, anyja tanárnő volt. Családja 1962-ben kényszerült elhagyni Marokkót. Mélenchon filozófiai és irodalmi tanulmányai után francia nyelvet tanított egy Lons-le-Saunier-i szakközépiskolában.

Kapcsolódó tartalom

Elkötelezett baloldaliként részt vett a marxista-szélsőbaloldali szellemű 1968. májusi zavargásokban. 2016. február 10-én elindította a szélsőbaloldali La France Insoumise (Engedetlen Franciaország) nevű szervezetet, indulását a 2022-es elnökválasztáson már 2020. november 8-án bejelentette.

Programjából néhány pont igen kiterjedt és vehemens: alkotmányozó gyűlés összehívása a 6. köztársaságba való átmenet érdekében; a kannabisz fogyasztásának, előállításának és értékesítésének legalizálása; a gyártelepek betiltása; minden tartósan üres lakás lefoglalása a hajléktalanok elhelyezésére; az egészségügyi kiadások teljes megtérítése; kilépés a NATO-ból.

Éric Zemmour – a jobbos fenegyerek

A jobboldal „fenegyereke”, legradikálisabb elnökjelöltje, aki 1958. augusztus 31-én született Montreuil-ben, igen hasonló családi háttere volt, mint Jean-Luc Mélenchonnak: Zemmour szülei is pieds-noirnak, „fekete lábúnak” számítottak. A zsidó származású család ugyanis korábban Algériában élt, s a francia ajkúaknak az arab többség által az 1950-es végén felajánlott „bőrönd vagy koporsó” közül a bőröndöt választották.


Zemmour, Macronnal szemben, vette az akadályt, és bejutott a Sciences Po egyetemre. 1986-ban a Quotidien de Paris újságírója lett, majd a Le Figaróhoz szerződött. 2021 áprilisában alapította meg az Éric Zemmour barátai nevű, egyértelműen a választásokra létrehozott pártot, melynek neve 2021 decemberétől Reconquête (Visszahódítás) lett. Hivatalosan 2021. november 30-án jelentette be jelöltségét. Zemmour „jó barátja” Magyarországnak és a konzervatív kormányzatnak: legutóbb részt tavaly ősszel vett a budai Várban megrendezett Budapesti Demográfiai Csúcson is.

Kapcsolódó tartalom

Programjában szerepel a valós életfogytiglan visszaállítása, a bebörtönzött külföldi bűnelkövetők kiutasítása, a lakásfoglalók 72 órán belüli kilakoltatása. Kezdeményezné az iszlám fátyol viselésének betiltását közterületen, nem engedélyezné minaretek és nagy mecsetek építését.

Valérie Pécresse – kényszerűen radikális

Az 1967. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen, Neuilly-sur-Seine-ben Roux Pécresse néven magasan kvalifikált értelmiségi családba születő Valérie Pécresse a francia felsőfokú elitképzők, a HEC és az ENA elvégzése után csatlakozott az államtanácshoz mint könyvvizsgáló, majd mint államtanácsi előadó.

Kapcsolódó tartalom

2002-ben az UMP párt főtitkár-helyettese, majd szóvivője; szintén ugyanebben az évben, 34 évesen Yvelines parlamenti képviselője lett.


A Les Républicains (Köztársaságiak) konzervatív párton belül Pécresse inkább a baloldali-liberális szárnyat képviselte, ám választói nyomásra bizonyos kérdésekben radikalizálta álláspontját.

Programjában a bevándorlás szintén kiemelt szerepet kap: a családegyesítésnek csak a „feltételeit ellenőrizné”, ám a többi jobboldali jelölthöz hasonlóan elküldene az országból minden olyan illegális bevándorlót, aki komoly fenyegetést jelent, kivéve, ha büntetőeljárás indul ellene. A tartózkodási engedélyek kiadását a francia nyelv elsajátításához kötné.

Yannick Jadot – az NGO-k és Cohn-Bendit embere

Yannick Jadot 1967. július 27-én született Clacy-et-Thierret-ben, Picardiában. Szülei tanárok. Közgazdászhallgatóként 1986-ban részt vett egy szélsőbaloldali diákmozgalomban. Tanulmányai végeztével egy civil szervezetnél lett fejlesztési munkatárs Burkina Fasóban. 2002-ben a Greenpeace France kampányigazgatója lett.


2008-ban csatlakozott a szélsőséges európai zöldpolitikus, Daniel Cohn-Bendit által vezetett Europe Écologie ökológuscsoporthoz. A francia Verts (Zöld Párt) államfőjelöltjének programja több radikális és meghökkentő elemet is tartalmaz, ilyen az új, belső égésű motorral hajtott járművek értékesítésének megszüntetése 2030-tól, vagy hogy ne legyen többé vadászat hétvégén és az iskolai szünetekben. Jadot eltörölne az adórendszerben több, a családok számára kedvező elemet.

…és a többiek

A mezőny további „versenyzői”, alacsony támogatottságuk okán is kevesebb feltűnést keltettek eddig fellépésükkel és programkjaikkal. Fabien Roussel, „az érettségizett kommunista” inkább alacsony iskolai végzettségével emelkedik ki közülük; a francia Kommunista Párt jelöltje többek között egymilliárd eurót irányozna elő a szexista és szexuális erőszak elleni küzdelemre.

Jean Lassalle, a Parti Resistons jelöltje a vidéken élők probléámáit jeleníti meg. Népszerűségben csak őmögötte találjuk meg Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo nevét; a korábban az ország életét évtizedekig meghatározó párt, a Szocialista Párt jelöltje egy nem túl kreatív programmal állt elő, mely olyan elemeket tartalmaz, mint az apasági szabadság meghosszabbbítása 16 hétre, amelyből 6 hét kiadása kötelező.

A gaullista Debout La France (Talpra, Franciaország) embere, Nicolas Dupont-Aignan visszaállítaná a határellenőrzést a schengeni határokon, a szélsőbaloldali Új Antikapitalista Párt jelöltje, Philippe Poutou visszavonna minden rasszista és iszlamofób törvényt, végül a sereghajtó, a szélsőbaloldali gimnáziumi tanárnő, Nathalie Arthaud, a Lutte Ouvrière (Munkásharc) párt elnökjelöltje megteremtené a migránsok mozgás- és letelepedési szabadságát.

Április 10-e nagy kérdése

A 2022-es francia elnökválasztás jelöltjei által megjelenített alapértékeket figyelembe véve elmondható, hogy hat, a politikai paletta baloldalára és hat, inkább a jobboldalra sorolható politikus (inkább az utóbbi értékrend szerint, a pénzintézetek és a brüsszeli eurobürokraták szempontjai helyett a nemzet érdekeit figyelembe véve cselekedett elnöksége második szakaszában Emmanuel Macron is) áll ki a pástra, abszolút értelemben véve egyenlő esélyekkel, hiszen az első fordulóból az a két jelölt jut a második, döntő fordulóba, aki a legtöbb szavazatot kapja április 10-én.

Vajon ki lesz az a két, leginkább népszerű elnökjelölt, akik április 24-én összecsapnak? A közvélemény-kutatásokat figyelembe véve, vajon ki lesz Emmanuel Macron kihívója?

Címlapfotó: Éric Zemmour kampánygyűlése (Forrás: Twitter)

Ajánljuk még