A M5 csatorna Ez itt a kérdés műsorának kedd esti vendége Schmidt Mária történész, Schiffer András ügyvéd, L. Simon László író, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Pogonyi Szabolcs, a CEU oktatója vol. Orbán Viktor újabb győzelme nem csupán Magyarországnak, de egész Európának győzelem – értékelte a magyar választási eredményeket a Fox Newson Eva Vlaardingerbroek, az amerikai konzervatív csatorna hollandiai kommentátora. Figyelmeztetett arra is, hogy a vereség ellenére a baloldal nem áll le, már most is hallani olyan hangokat, hogy a választásokat elcsalták.  Rettegnek attól, hogy példát mutat a nyugati világnak is – hangzott el a műsorban.

Súlyos demokratikus deficit

L. Simon László úgy fogalmazott, nagyon nagy baj van, egy súlyos demokratikus deficit, amikor rajtunk a fékek és ellensúlyok rendszerét, jogállami kritériumokat kérnek számon, miközben egy újság, a Financial Times felszólítja az Európai Unió politikai vezetőit, hogy még jobban korlátok közé kell szorítani Magyarországot. Az író, főigazgató megjegyezte, egy, az Európai Unión kívül megjelenő újságról van szó, amely nyílt felszólítást tesz közzé, elvitatva egy demokratikusan megválasztott kormány legitimációját.

Kiemelte, ez a legnagyobb demokratikus deficit, hiszen egy magas részvétel mellett zajló választáson született elsöprő döntés erősítette meg a magyar kormányt.

Schiffer András hozzátette, hogy a korábbi felhatalmazások is mérhetetlenül legitimek voltak, de, mint mondta, véleménye szerint azért vannak fenntartásai a kormánnyal szemben is, abban a tekintetben, hogy a többség, bármekkora felhatalmazással bír, nem tekintheti az uralmát korlátlannak.

Schmidt Mária és L Simon László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gyakorlatban ez nem igaz, a kormány soha nem lépte túl a múltban a hatáskörét, és a jövőben sem fogja.

Schmidt Mária: Én merkeleztem, nem a tévé

Schmidt Mária szerint a brit sajtó az orosz–ukrán háború kapcsán is uszítást folytat, mint a régi brit gyarmatbirodalom idején, és úgy látja, Nagy-Britannia attitűdje azóta sem változott. Számukra csak az számít, amit ők írnak az újságaikban, hasonlóan a német sajtóhoz, ahol ugyanez történik. Példaként hozta fel, hogy a német állami tévében is folyamatos az uszítás Magyarország ellen, míg a magyar közszolgálati csatorna nem készít ilyen anyagokat. Közbevetették a „merkelezést”, amire Schmidt Mária azt válaszolta, „én merkeleztem, nem a tévé”.

Hangsúlyozta: Magyarországon nem készül dokumentum- és játékfilm a regnáló német kancellár ellen a közszolgálatban.

A Nézőpont Intézet 2021-es nemzetközi médiaelemzése 18 országban, 15 nyelven 103 orgánum közléseit szemlézte. A vizsgálatból kiderül: a bírálatok száma kétszerese a szimpatizáló véleményeknek, és egyértelműen kimutatható, hogy

a nyugat-európai média sokkal ellenségesebb Magyarországgal szemben.

Pogonyi Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta a Deutsche Welle tavalyi filmjét médiaszempontból súlyosan etikátlannak ítélte, azonban úgy véli, Magyarország sajtója nagyon rossz, ráadásul a néppártokhoz, kereszténydemokratákhoz húzó médiában is. A CEU oktatójának véleménye szerint Magyarországnak az az érdeke, hogy legyenek erős szövetségesei az Európai Unión belül.

Ma Magyarországon a korábbi nyugati demokráciafelfogás működik

L. Simon László szerint ma Magyarországon a korábbi nyugati demokráciafelfogás működik, kiemelve, hogy ez nem teljhatalom, a kormány korlátozza önmagát. A jelenlegi nyugati demokráciafelfogás azonban maga mögött hagyta a klasszikus megközelítést a népképviseletről, az NGO-k, újságok beavatkozásai egyértelműen demokrácideficitet okoznak. Példaként hozta fel egy amerikai civil szervezet tendenciózus jelentését a magyar kulturális állapotokról, amely arról szól, hogy Magyarországon a kulturális teret felszámolták. Hangsúlyozta: ez nagyon durva hazugság, csak sajnos erre a hazugságra újabb cikkek épülnek, amelyek újabb politikai döntéseket motiválnak, és ez egy végtelen körforgás.

Schiffer András kiemelte, hogy az egész világon van egy kőkemény küzdelem a globalisták és a szuverenisták között, amelynek nem csak jobboldali szereplői vannak. Példaként hozta fel Latin-Amerikát. Tény azonban, hogy a szuverenista irányzat egyik igen markáns képviselője a magyar miniszterelnök lett. Hangsúlyozta, emiatt „egy csomó negatív keretezést a valóságon túlmutatóan kapunk, függetlenül a kritikák valóságmagvától”. Véleménye szerint a kormányfő és a külügyminiszter több alkalommal belpolitikai szavatzatszerző megfontolásból „szólt be a Nyugatnak”, de tény, hogy Magyarország méltánytalan kritikákat is kap, de azért szerinte ők provokálják is a nyugati közvéleményt.

Schmidt Mária ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy „nem kell őket provokálni, azért támadnak, mert van egy nemzeti kormány, amely a nemzeti érdekeket képviseli. Miért baj ez? Zelenszkij ukrán elnök esetében az egész világ fel van lelkesülve, nem győznek ukrán zászlókat kitenni, miközben ugyanúgy patrióta, mint a magyar miniszterelnök. Nekik szabad, nekünk nem szabad?”.