Baraczka Eszter kiemelte, hogy az Európai Parlamentben folyó vita és a kedden hazánk és Lengyelország ellen elindított jogállami mechanizmus két külön eljárás. „Az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás akkor lép életbe, akkor indítják el, hogyha felmerül a gyanú, hogy valamelyik tagállamban rendszerszintű sérelem éri az úgynevezett alapvető európai értékeket, tehát a demokráciát, a jogállamiságot, illetve az alapvető emberi jogokat”.
Kapcsolódó tartalom
Majd hozzátette, hogy Magyarország esetében ezt az eljárást az Európai Parlament indította el a Sargentini-jelentéssel 2018-ban. Ez most a zöldek javaslatára került ismét napirendre, ők régóta sérelmezik a többi baloldali párttal együtt, hogy véleményük szerint a helyzet tovább romlott Magyarországon és Lengyelországban is, másrészt pedig úgy vélik, hogy az eljárás, amelyet az Európai Unió Tanácsa folytat le, nagyon lassan halad. Harmadrészt pedig szeretnének a parlament részéről is részt venni a folyamatban, de erre a szerződés nem ad lehetőséget.
A tudósító megerősítette, hogy valóban nem egy gyors eljárásról van szó az Európai Tanácsban, de ennek több oka is van: egyrészt a tagállamok vonakodnak soros elnökként napirendre tűzni ezt a napirendi pontot, másrészt pedig előreléptetni az eljárást csak akkor lehetne, ha szavaznának arról, hogy valóban fennáll-e az uniós alapértékek sérelmének a kockázata, ekkor lehetne továbbléptetni a második szakaszba, ám ehhez négyötödös többség kell.
A négyötödös többség pedig azt jelenti, hogy sok tagállamnak meg kellene szavazni, és nagy valószínűséggel ez nem lenne meg. Tehát ha szavaznának, és elbuknának, vagyis nem tudnák elfogadtatni, akkor a magyar kormánynak papírja lenne arról, hogy a jogállamiság nem sérül Magyarországon, ebben az esetben pedig nem nagyon lehetne az Európai Bizottságnak semmilyen indokkal elindítani a jogállamisági mechanizmust.
Starsbourgban tegnap a Fidesz győzelmét is véleményezték
A pártoknak a politikai palettának megfelelő véleményük van a választásról. Baraczka Eszter szerint most nagyon sokakat foglalkoztat az, hogy milyen időszak következik a magyar és az uniós viszonyban.
Az első kérdés a szankciós politika, a második a jogállamisági kérdések, a harmadik pedig az, hogy a Fidesz létre tud-e hozni egy új konzervatív európai tömörülést.
A Fidesz–KDNP győzelméről és az ellenzéki kudarc okairól a már ismert érveken túl elhangzott, hogy az ellenzék nem értette meg az embereket, Márki-Zay szerepét is említették. Baracka Eszter beszámolójában kiemeli, hogy a Fidesz sikeréről egybehangzóan állították, hogy Orbán Viktor volt az, aki ezt a választást megnyerte, lényegében egy személyben a kormánypártoknak. A Fidesz az emberekre és a magyar érdekekre koncentrált, nem mások érdekeire, és ez lehetett a titka.