logo

Műsorújság

Rendkívüli

Elhunyt a jósvafői barlangban eltűnt búvár

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Fellendülő fegyvergyártók, hanyatló autóipar: akik nyernek és akik veszítenek a háborún

| Szerző: hirado.hu
A cseppfolyósított földgáz iránti európai keresletből profitáló amerikai hidraulikus repesztéses iparágak részvényindexe ötödével emelkedett. A légitársaságokat viszont csapásként sújtották az emelkedő üzemanyagárak. Március 15-én az Európai Bizottság új gazdasági korlátozásokat jelentett be Moszkvával szemben. Mik a hatásai az embergónak, kik profitálnak ezen és kik veszítenek?

A legtöbb multinacionális vállalat orosz ügyfelek nélkül is boldogul. Ám orosz áruk nélkül már sokkal nehezebb lenne élni – írja a The Economist. A vállalatok tehát keményen küzdenek az Oroszország által Ukrajnában folytatott, brutális háború következményeivel, igyekezve megfékezni annak hatásait. Az elrendelt embargókat követően az Orszországban tevékenykedő külföldi cégek első reakciója az volt, hogy tömegesen „a kijárat felé igyekeztek”. Egy számítás szerint

mintegy 400 cég jelentette be, hogy – a jogi kockázatok miatt és a cég hírnevének kockáztatásától tartva – kivonulnak az orosz piacról.

Csakhogy e cégek vezetői most újabb és még nagyobb kihívással néznek szembe: már nem az oroszországi tevékenységükről van szó, hanem ezen jóval túlmutató problémákról az ellátási láncokban és egyéb, tovagyűrűző hatásokról – fűzi hozzá a brit lap, melynek cikkét a Le Nouvel Economiste című francia gazdasági lap ismertette.

Mi lesz a búzával és a mikrochippel?

Két tényező teszi különösen nehézzé a vállalatok számára az ellátási láncokat érő sokk kezelését. Az első az ukrajnai és oroszországi árutermelés nagyságrendje. A két ország együttesen a világ búzakivitelének 26 százalékát adja.

Emellett ebből a két államból hozzák be a világ teljes ellátásában a kukorica 16 százalékát, innen jön az árpa 30 százaléka; a napraforgóolaj és napraforgó-őrlemény mintegy 80 százaléka is a két, egymással háborúban álló országból származik.

Ukrajna szállítja a számítógépes chipek lézerrel történő maratásakor az egész világon felhasznált neon mintegy felét. Oroszország pedig a világ harmadik legnagyobb olajtermelője és a második legnagyobb gáztermelője, valamint az autóakkumulátorokban használt nikkel és palládium legnagyobb exportőre – ez utóbbit autók kipufogórendszereiben használják fel; valamint az alumínium és a vas egyik fő exportőre is.

Bár a legtöbb orosz árucikkre nem vonatkoznak hivatalos szankciók, a nyugati kereskedők a jogi kockázatoktól tartva egyre inkább igyekeznek elkerülni ezeket az intézkedéseket.

Veszélyes piaci hinta

A második nehezítő tényező a rendkívüli piaci ingadozás. A Brent nyersolaj ára március 8-án hordónként 128 dollárra ugrott, majd egy héttel később 100 dollár alá esett, mivel Kína új  korlátozásokat jelentett be a koronavírus miatt, és a befektetők az amerikai jegybank március 16-i kamatemelésére számítottak.

A londoni fémtőzsde március 8-án leállította a nikkel kereskedését, miután a nyersanyag ára tonnánként a 100 ezer dolláros rekord fölé emelkedett. Amikor a kereskedés március 16-án újraindult, egy technikai probléma miatt a tőzsde ismét felfüggesztette a kereskedést (március 30-ra a nikkel ára tonnánként 33 100 dollárra esett vissza).

A nyertesek: hírcsatornák, vállalati jogászok, amerikai földgázgyártók

Egyes ágazatok profitálnak a háborúból, a fegyvergyártóktól kezdve a kábeltelevíziós hírcsatornákon át a vállalatoknak a szankciók betartásában segítő ügyvédekig – írja a The Economist, hozzátéve: a legnagyobb nyertesek a nyersanyagágazatban működő vállalatok, különösen a nem Oroszországban tevékenykedő cégek.

A magas olajárakból és

a cseppfolyósított földgáz iránti európai keresletből profitáló amerikai hidraulikus repesztéses iparágak részvényindexe február 23. és március 10. között ötödével emelkedett. A csökkenő olajárak ellenére az ágazat továbbra is 9 százalékkal az invázió előtti szint felett van.

Az emelkedő fémárak által támogatott bányavállalatok és az acélipari vállalatok (az oroszok kivételével) szintén jól teljesítenek. A pittsburghi székhelyű US Steel és a mumbai székhelyű Tata Steel részvényeinek árfolyama március 19-én 38 százalékkal, illetve 11 százalékkal emelkedett az inváziót megelőző naphoz képest.

Az nyer, aki kereskedik

A Bunge és az ADM, két nagy, gabonafolyamokra szakosodott, tőzsdén jegyzett kereskedő szintén robbantotta a piacot. A háború viszont nem minden nyersanyagipari vállalatot érint egyformán.

A Rio Tinto, egy nagy angol–ausztrál bányászati konszern március 10-én bejelentette, hogy felhagy a Ruszal orosz alumíniumgyártó óriással közös vállalkozással. Az emelkedő földgázárak miatt megugró villamosenergia-költségek – amelynek 40 százalékát Oroszországból kapja Európa – arra kényszerítettek néhány spanyol acélgyártót, hogy csökkentsék a termelést.

A vesztesek: feldolgozóipar és agrár-élelmiszeripar

Az alapanyagárak az értékesítési láncban feljebb elhelyezkedő ágazatokban sokkal súlyosabb problémát jelentenek. Éppen amikor a világjárvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások enyhülésével – stílszerűen szólva – felszállásra készültek, a légitársaságokat például csapásként sújtották az emelkedő üzemanyagárak.


A földgáz hiánya igen széles termelői skálát érintett: a Yara International norvég műtrágyagyártó március 9-én közölte, hogy a földgáz ára arra késztette, hogy csökkentse a termelést két európai üzemében.

Defektet kapott autóipar

Az autógyártók, amelyek még nem heverték ki a világjárvány okozta ellátásilánc-zavarokat, szintén új problémákkal szembesülnek.

A Volkswagen és a BMW, a két német óriás, leállította a gyártást Európában,

mivel kénytelenek gyártókat keresni az autóikba való kábelkötegek gyártására, hogy helyettesítsék a már nem működő ukrán beszállítókat.

A Morgan Stanley becslése szerint a nikkel árának a kereskedés leállítása előtti 67 százalékos megugrása körülbelül 1000 dollárral növeli egy átlagos amerikai elektromos jármű bemeneti költségét.

Mindent lenyel a fogyasztó?

Gabriel Adler a Citigrouptól megjegyzi, hogy az autógyártóknak eddig sikerült áthárítaniuk költségeiket a fogyasztókra. A Tesla, az amerikai elektromos autók szupersztárja márciusban emelte árait; Elon Musk, a cég főnöke egy tweetben panaszkodott a nyersanyagokra és a logisztikára nehezedő, jelentős inflációs nyomásra.

Ám egy bizonyos ponton az emberek már nem lesznek hajlandók további emeléseket elviselni – teszi hozzá a lap.

 

Például az amerikai élelmiszeripari vállalatok hónapok óta emelik az árakat, hogy kompenzálják az emelkedő energia-, szállítási és alapanyagköltségeket. Azonban nem tudták elég gyorsan emelni áraikat ahhoz, hogy megvédjék árrésüket.


Ráadásul a velük rendszeres ártárgyalásokban álló kiskereskedők szintén nem fogadhatnak el bármekkora áremelést, mivel a fogyasztók nyomása alatt állnak.

Robert Moskow, a Credit Suisse bank munkatársa megjegyzi, hogy

a fogyasztók tavaly még hajlandók voltak elviselni az egyre magasabb élelmiszerárakat. A háborúnak a nyersanyagárakra gyakorolt hatása azonban egy olyan időszakban jelentkezik, amikor türelmük kezd elfogyni, különösen az Egyesült Államokban, ahol az infláció 40 éves csúcsot ért el.

A költségek további emelkedésével a cégek kénytelenek lesznek választani: vagy a profit csökken, vagy a termékeik iránti kereslet fog visszaesni – vonja le a következtetést a The Economist globális gazdasági hetilap.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még