logo

Műsorújság

Rendkívüli

Elhunyt a jósvafői barlangban eltűnt búvár

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

ENSZ-főtitkár: Az ukrajnai háború a világbéke elleni egyik legnagyobb kihívás

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen – jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt.

Az ukrán válságról szóló percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.

António Guterres hangsúlyozta, hogy a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják. „Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt” – mondta a főtitkár megnyitva a BT tanácskozását.

Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettes kifejezte az ENSZ „mély aggodalmát”” a lakónegyedekben bevetett kazettás bombák miatt, amelyeknek a legtöbb áldozata polgári személy, és tömeges rombolást végeznek polgári létesítményekben, lakóépületekben, kórházakban, iskolákban, víz- és áramellátó rendszerekben.

Az ENSZ-hez „hiteles közlések érkeztek, amelyek szerint az orosz erők feltehetően a február végén kezdődött invázió során legalább huszonnégy alkalommal vetettek be kazettás lőszert”. Azoknak a kijelentéseknek az ügyében, amelyek szerint ukrán erők is vetettek volna be ilyen eszközöket, vizsgálat folyik – tette hozzá.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról, valamint 2195 civil sebesültről van tudomása

– közölte DiCarlo az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHRC) adatait idézve,

António Guterres közölte, hogy „az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás”.

Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videóösszeköttetés segítségével – röviddel moszkvai látogatása után –, közölte, hogy nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében. „Mariupol a pokol közepe” – mondta a főtitkárhelyettes az orosz erők által hetek óta ostromlott városról.

Griffith elmondta, hogy találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és egyik helyettesével, Szergej Versinyinnel, valamint a védelmi tárca egyik miniszterhelyettesével.

„Felvázoltam az ENSZ és Oroszország közötti létező együttműködés erősítésének a lehetőségeit egy közös megállapodás keretében megvalósítandó fegyverszünetről, hogy lehetővé váljon a polgári személyek biztonságos kimenekítése és a létfontosságú segítség célba juttatása” – jelentette ki.

„Tárgyalópartnereim biztosítottak arról, hogy figyelmesen tanulmányozzák ezeket az elgondolásokat. Megállapodtunk, hogy szoros kapcsolatban maradunk” – mondta Griffith, de a részletre nem tért ki.

A BT ülésén felszólalva Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy egyetlen polgári személy sem szenvedett semmilyen erőszaktól, amíg az orosz erők ellenőrizték Bucsát, a városból kivezető utakat nem zárták le.

„Az orosz fegyveres erők valamennyi egysége a jó szándék jeléül elhagyta Bucsát március 30-án, egy nappal a törökországi orosz-ukrán tárgyalások után” – közölte a nagykövet.

Ukrajna az országot lerohanó orosz hadsereget vádolja a bucsai „mészárlás” elkövetésével. A Kijevtől északnyugatra fekvő kisvárost az orosz hadsereg február 27-e óta tartotta megszállva, és egy hónapig megközelíthetetlen volt.

Az ukrán hatóságok vasárnap fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

Csang Csün kínai ENSZ-nagykövet a BT-vita kapcsán azokra az intézkedésekre figyelmeztetett, amelyek az ukrajnai konfliktushoz hasonló válságokat idézhetnek elő világszerte.

Mindenkinek, aki nem szívesen nézi az ukrajnai válságot, tartózkodnia kell attól, hogy olyat tegyen, ami a világ más részeiben hasonló válságot váltana ki” – mondta újságíróknak a nagykövet, akit a Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Ausztrália közötti, hiperszonikus fegyverek és elektronikus háborús eszközök kifejlesztésére irányuló együttműködésről kérdeztek .

Ahogy a kínai mondás tartja: ha valamit nem szeretsz, ne kényszerítsd másokra” – tette hozzá.

Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kedden este közös közleményben jelentette be, hogy az AUKUS biztonsági paktum keretében új háromoldalú együttműködésbe kezdenek hiperszonikus, elektronikus, valamint a hiperszonikus fegyverek elleni harci eszközök kidolgozására Kína csendes-óceáni növekvő befolyásának az ellensúlyozása érdekében.

Ajánljuk még