Bolygónkon akkor is voltak csótányok, amikor 66 millió évvel ezelőtt a Chicxulub névre keresztelt űrszikla a Földre zuhant. A becsapódás hatalmas földrengést okozott, és a tudósok szerint több ezer kilométerre még vulkánkitöréseket is előidézett.

A Földön élő növények és állatok háromnegyede elpusztult, beleértve az összes dinoszauruszt, kivéve néhány fajt, amelyek a mai madarak ősei voltak – számolt be róla a LiveScience.

A csótányok teste nagyon lapos, ami nem véletlen. A laposabb rovarok szűkebb helyekre is be tudják préselni magukat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy gyakorlatilag bárhol elrejtőzhessenek, és ez segíthetett nekik túlélni a Chicxulub becsapódását.

Amikor a meteor becsapódott, a Föld felszínén a hőmérséklet az egekbe szökött. Sok állatnak nem volt hová menekülnie, de a csótányok menedéket találhattak a talaj apró hasadékaiban, amelyek kiváló védelmet nyújtanak a hőség ellen.

A becsapódás következmények egész sorát váltotta ki, többek között olyan sok port kavart fel, hogy az égbolt teljesen elsötétült. Ahogy a nap egyre halványabban sütött az égen, a hőmérséklet leesett, és a körülmények hirtelen téliesek lettek az egész világon. A kevés napfény miatt a fennmaradó növényzet nehezen tudott növekedni, így a növényevő állatok éheztek.

(Forrás: wikipedia.org)

A csótányok azonban nem. A legtöbb állattal szemben a csótányok dögevők, ami azt jelenti, hogy megeszik a legtöbb olyan táplálékot, amely állatokból vagy növényekből származik. Továbbá ezen kívül megeszik a kartonpapírt, bizonyos ruhadarabokat, sőt még az ürüléket is.

A csótányok válogatósnak nem igazán nevezhető étrendje tette lehetővé, hogy túléljék ezeket a vészterhes időket.

Ennek a kis rovarnak még egy nagyon hasznos tulajdonsága, hogy védőtokokba rakja tojásait. Ezek a dobozok úgy néznek ki, mint a szárított bab és oothecae-nak (tojástartó doboz) nevezik őket. A telefontokokhoz hasonlóan az oothekák is kemények, és megvédik tartalmukat a fizikai sérülésektől, valamint más veszélyektől, például az árvíztől és a szárazságtól. Egyes csótányok talán a Chicxulub-katasztrófa egy részét is oothekáik kényelméből nézték végig.

A modern csótányok olyan kis túlélők, amelyek a szárazföldön szinte bárhol megélnek, a trópusok melegétől a Föld leghidegebb részeiig. A tudósok becslése szerint több mint 4000 csótányfaj létezik.

E fajok egy maroknyi csoportja szívesen él együtt az emberrel, és hamar kártevővé válik. Ha a csótányok egyszer már megtelepedtek egy épületben, nehéz minden kis repedésben megszabadulni ezektől a rovaroktól és oothekáiktól. Amennyiben a csótányok nagy számban vannak jelen egészségtelen, fertőzésveszélynek kitett helyeken, betegségeket terjeszthetnek. Az emberi egészségre a legnagyobb veszélyt az általuk termelt allergének jelentik, amelyek egyes embereknél asztmás rohamokat és allergiás reakciókat válthatnak ki.

(Forrás: wikipedia.org)

Ezekkel a kártevőkkel azért nehéz elbánni, mert ellenállnak számos kémiai rovarölő szernek, és mert ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, amelyek segítségével őseik sok dinoszauruszt túléltek. Azonban a csótányok sokkal többet jelentenek, mint egy kártevő, amelytől meg kell szabadulni.

A kutatók azért tanulmányozzák őket, hogy megértsék, hogyan mozognak, és hogyan épül fel a testük, hogy ötleteket kapjanak jobb robotok építéséhez.