logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Földgázellátási válságterv lépett életbe Ausztriában és Németországban

Földgázellátási válságterv lépett életbe Ausztriában és Németországban. Mindkét kormány szerint csak elővigyázatosságról van szó, de egyúttal felkészülnek arra az esetre is, ha Oroszországgal megrekednének a tárgyalások. Moszkva ugyanis a nyugati szankciókra válaszul áprilistól rubelben kérné a földgáz és a kőolaj árát a barátságtalannak minősített országoktól, igaz, időközben finomítottak a terveiken – számolt be az M1 híradója.

A német kormány klímaváltozás ellen tett lépései – eredetileg erről szólt volna a külügyi és a gazdasági energiacsúcs kedden. A berlini tanácskozásra azonban igencsak rányomta a bélyegét az ukrajnai háború fenyegetése.

„A háború kapcsán előállt helyzet egyben csökkenti a gáztól való függőségünket is. Ez új elem, hogy hogyan lehet mihamarabb megszabadulni ettől az energiahordozótól” – mondta a gazdasági minisztérium államtitkára.

Az Ukrajna ellen indított háború miatt mélypontra zuhantak az európai államok és Oroszország kapcsolatai.

A nyugati szankciókra válaszul Moszkva a múlt héten azt közölte: Áprilistól csak rubelben fogadja el a földgáz és olaj ellenértékét a barátságtalannak minősített országoktól.

Ezt a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-es csoport tagállamai visszautasították. Az orosz kormányzat ezután szerdán úgy pontosított, hogy az átmenet fokozatos lesz.

A növekvő bizonytalanság miatt a német kormány életbe léptette a földgázellátási válságtervet – erről már a gazdasági miniszter számolt be szerda délelőtt.

Ez egy monitoring rendszer, a helyzet alakulásának figyelemmel kíséréséről van szó. A rendelet értelmében válságstáb áll fel a minisztériumban, vagyis most formálissá válik, amit az elmúlt hónapokban egyébként is csináltunk – mondta Robert Habeck, aki szerint az ellátás biztonsága jelenleg garantált, és minden szállítmány a szerződések szerint érkezik, ugyanakkor azt is kérte, lehetőség szerint mindenki spóroljon az energiával, mert mint mondta: „Minden egyes kilowatt számít.”

A német vészhelyzeti terv három lépcsője közül egyedül az utolsó jelent állami beavatkozást – amennyiben a gázellátásban súlyos zavarok lennének.

Ekkor a háztartások és az egészségügyi intézmények előnyt élveznek az iparral szemben – csakhogy utóbbi önmagában is a német földgáz-felhasználás negyedéért felelős. Az ország erősen függ az orosz energiahordozóktól, és ez a helyzet a legoptimistább becslések szerint sem változhat meg 2024 előtt, ezért

a német vezetés – Magyarországhoz hasonlóan – határozottan elutasít minden olyan szankciós javaslatot, ami az orosz energiaimportot érintené.

Az orosz gáz- és olajszállításokkal kapcsolatos kockázatok miatt a görög kormány rendkívüli értekezletre hívta az ország energia-szolgáltatóit. A francia energiahatóság pedig nyugalomra intette a lakosságot, mondván: a gáztárolók fel vannak töltve, így az ellátás továbbra is biztosított.

Lengyelország azonban azonnali, radikális szakítást akar az orosz energiafüggőséggel. Mint Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerdán fogalmazott: a legradikálisabb európai terv keretében még az év végéig megszüntetnék a kőolaj importját, sőt, a szénbehozatalt már most tavasszal leállítanák. A kormányfő ezen felül a földgáz-vásárlásokat is le akarja állítani az év végéig Oroszországból. Igaz, e téren nincs nehéz helyzetben, mivel a tervek szerint ősszel elkészül a csővezeték, amin norvég gáz érkezhet Lengyelországba.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még