logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az elszálló energiaárak miatt egyre több európai kormány szól bele az árképzésbe

Az uniós csúcs második napjának egyik fő témája a magas energiaárak kérdése volt. Bár korábban többen bírálták a magyar kormány árstopintézkedéseit, már több nyugati politikus is elismerte, hogy a „jelenlegi energiaárak tönkreteszik a lakosságot” – ezt például a belga miniszterelnök mondta –, így „be kell avatkozni a piaci folyamatokba, rendkívüli lépéseket kell tenni”. Itthon november óta van benzinárstop, az energiaárrobbanás ellenére érvényben maradt a rezsicsökkentés. Az utóbbi hetekben egyre több országban hoznak hasonló intézkedéseket – számolt be az M1 Híradója.

Sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők bénították meg pénteken a közlekedést a spanyol fővárosban, Madridban. A teherautó-sofőrök csaknem két hete sztrájkolnak az energiaárak ellen tiltakozva, a munkabeszüntetés már több üzletben és gyárban is zavart okoz.

A spanyol kormány ezért literenként 20 eurócent, azaz mintegy 75 forint üzemanyag-támogatást és fejenként 1200 eurós (448 ezer forint) egyszeri segítséget ígért a kamionosoknak. Ők viszont úgy látják, ez nem fedezi a költségeiket.

Újabb támogatási csomaggal mérsékelné az elszabadult energiaárak hatásait a német kormány is. A lehető legalacsonyabb szintre csökkentik az üzemanyagok adóterheit. Az adófizetők bruttó 300 euró támogatást kapnak fejenként, és drasztikusan csökkenti a kormány a tömegközlekedési bérletek árát. A februárban elfogadott fűtéstámogatással együtt mintegy 30 milliárd eurót fordít a német költségvetés az energiaárak kompenzálására.

Az évtizedek óta nem tapasztalt európai energiaválságot tovább tetézi a háború. Több uniós tagállam, elsősorban a balti országok és Lengyelország a szankciók kiterjesztését sürgetik az orosz gázra és olajra is. Hollandia és Németország a magyar állásponthoz hasonlóan úgy látja: lehetetlen azonnal kiváltani az orosz energiahordozókat.

Mindent összevetve az orosz gázimportot a lehető legnagyobb mértékben tudjuk pótolni, de hiába gyorsabb az időkeret, mint néhány éve gondoltuk, legkorábban 2024 nyarára függetleníthetjük magunkat – mondta pénteken a német gazdasági miniszter, Robert Habeck.

Az orosz gázszállítások kiváltásáról egyeztetett az uniós csúcs második napjának kezdete előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Joe Biden amerikai elnökkel is. Von der Leyen megállapodott Bidennel, hogy az Egyesült Államok növeli a cseppfolyós gáz szállítását, Európa pedig évi 50 milliárd köbméter vásárlására vállal kötelezettséget. Ez alig harmada az Oroszországból érkező földgázmennyiségnek, de nem ez az egyetlen probléma.

„Tudom, hogy az orosz gáz kiiktatása költségekkel jár Európának, de ez nemcsak erkölcsi szempontból helyes, hanem erősebb stratégiai állapotot is jelent”

– magyarázta Joe Biden.

Az európai energiapiac átalakításáról tartott pénteki uniós tanácskozás előtt nem mindenki osztotta az amerikai elnök álláspontját a magasabb árakról. A belga miniszterelnök azt mondta: óvatosan kell a kérdéshez nyúlni.

„A szankcióknak az orosz oldalon kell nagyobb hatást kifejteni, nem az európain. Nem vezetünk be olyan szankciót, ami szükségtelenül meggyengít minket” – mondta Alexander De Croo, aki szerint a jelenlegi energiaárak nem valóságosak, és tönkreteszik a lakosságot.

Mark Rutte holland kormányfő pedig kijelentette: bár országa számára nincsenek tabuk a szankciókat illetően, a földgázszállítás leállítása nem lehetséges, mert az unió egyszerűen túlságosan függ az orosz energiahordozóktól.

Címlapfotó: Romokban az fuvarozás feliratú transzparenst visznek kamionsofőrök a magas üzemanyagárak elleni tünetésen Madridban 2022. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Fernando Alvarado).

Ajánljuk még