Johnson a Twitteren megjelent első hivatalos reakciójában úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választotta, amikor elrendelte az Ukrajna elleni indokolatlan támadást.

Boris Johnson csütörtökön kora reggel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a Downing Street tájékoztatása szerint közölte vele, hogy a Nyugat nem nézi tétlenül Putyin hadjáratát az ukrán nép ellen.

A brit kormányfő hangot adott annak a reményének is, hogy Ukrajna képes lesz ellenállást kifejteni.

This is a catastrophe for our continent.

I will make an address to the nation this morning on the Russian invasion of Ukraine.

I will also speak to fellow G7 leaders and I am calling for an urgent meeting of all NATO leaders as soon as possible.

— Boris Johnson (@BorisJohnson) February 24, 2022

Nagy-Britannia partnereivel egyeztetve olyan masszív szankciókra készül Moszkva ellen, amelyek béklyóba szorítják az orosz gazdaságot – mondta.

Johnson a brit nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette: e cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez a függés immár túl hosszú ideje teszi lehetővé Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”.

A brit kormányfő szerint az Ukrajna elleni hadművelettel Putyin egy baráti ország ellen indított támadást bármiféle provokáció vagy hihető indok nélkül.

Első körös szankciók

Johnson előző nap, a londoni alsóházban bejelentette, hogy a Nagy-Britannia által Oroszországgal szemben eddig bejelentett szankcióintézkedések 275 személyre terjednek ki, az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni intézkedések pedig 37 milliárd font (több mint 15 800 milliárd forint) értékű vagyoneszközt érintenek.

A brit kormányfő a Downing Street tájékoztatása szerint csütörtök este a londoni alsóházban újabb szankciókat jelent be Oroszországgal szemben.

James Cleverly, a brit külügyminisztérium európai és észak-amerikai ügyekért felelős államtitkára a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: Putyin legutóbbi nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy az orosz elnök „szélesebb kiterjedésű orosz birodalom” kialakítására törekszik, akkor is, ha egyébként ezt a kifejezést nem ejti ki a száján.

Cleverly szerint a brit kormány attól tart, hogy meglehetősen széles körű hadműveletek kezdődtek, mivel az orosz katonai akció nem korlátozódik a kelet-ukrajnai térségekre.

Hozzátette: Nagy-Britannia „több hullámban” érvényesít majd új és még újabb szankciókat Oroszország ellen. Az államtitkár szerint London minden eddiginél nagyobb és súlyosabb szankciócsomag érvénybe léptetésére készül Moszkvával szemben.

Kapcsolódó tartalom

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e brit katonák kivezénylése Ukrajnába, James Cleverly azt mondta: Ukrajna az Egyesült Királyság jó barátja, de nem tagja a NATO-nak, vagyis nem terjed ki rá a szövetség kollektív védelmi garanciája.

Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London további katonai támogatásban részesíti a NATO keleti tagjait.

Tobias Ellwood, a londoni alsóház védelmi bizottságának elnöke csütörtöki nyilatkozatában úgy fogalmazott: a Nyugat képtelennek bizonyult arra, hogy letérítse Oroszországot az invázióhoz vezető útról, és ehhez Nagy-Britannia „bizonytalankodása” is hozzájárult.

Ellwood megdöbbentőnek nevezte, hogy a brit kormány nem érvényesített azonnal teljes körű szankciós intézkedéscsomagot.

„Ha Kijev elesik, a történelem teszi fel majd azt a kérdést, hogy a Nyugat miért nem tett többet, és a NATO kemény elrettentő képességét – az egyetlen eszközt, amelytől Putyin fél – miért nem használták fel hatékonyabban”.

A külügyi bizottság elnöke szerint Ukrajnának kézzelfogható támogatásra van szüksége fegyverek és kommunikációs rendszerek, valamint kibertámadások elhárítására alkalmas eszközök formájában.

Ellwood szerint fordulatot hozhatna Oroszország elrettentésében, ha a NATO repüléstilalmi övezeteket alakítana ki.