Bende Balázs, a közmédia külpolitikai vezető szerkesztője elmondta: kedd volt az igazi választópont, korábban meglepetésként hatott volna, hogy elindítják az orosz csapatokat. Donyeck és Luhanszk megyék orosz többségű lakosságának védelmében lép fel elmondása szerint Putyin. Ezek voltak azok a területek, ahol saját népköztársaságokat kiáltottak ki, és évek óta fegyveres konfliktus zajlik.
Miután Vlagyimir Putyin elismerte ezeket a népköztársaságokat, a világ akkor gondolt arra, hogy az orosz csapatok megindulnak. Az orosz elnök szerint ezeken a helyeken népirtások zajlottak.
A hajnali órákban Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy különleges katonai műveleteket hajtanak végre ezeken a területeken, és demilitarizálni akarják az ukrán haderőt, tehát a katonai képességek visszavágása, megroppantása a cél.
Azonban nemcsak ezeken a területeken hallhatók robbanások, Kijevből, Harkovból, Mariupolból is hasonló beszámolók érkeznek.
Ezeken a helyeken repterek és katonai bázisok is vannak. A lövések orosz területről érkeznek, feltételezések szerint a tüzérség lő. Harkov városát feltételezhetően tüzérségi támadások érik.
Az orosz elnök a donbasszi régióban különleges katonai hadműveletet akar végrehajtani az ott élő oroszok védelmében, az ukrán katonákat pedig fegyverletételre szólította fel, és hozzátette, hogy aki ellenáll, annak azonnal gyors válaszban lesz része.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy minden elvesztett életért Moszkvát felelősségre fogják vonni, a NATO-főtitkár, António Guterres kiállásáról biztosította Ukrajnát. Az ukrán kormány szerint orosz invázió zajlik.
Az oroszok bár barátként tekintenek az ukránokra, de támogatják a fegyveres konfliktust
Anton Bendarzsevszkij, a Danube Institute kutatási igazgatója úgy fogalmazott: a mostani fejlemények fényében a decemberben Putyin által a Nyugatnak átnyújtott javaslat inkább egyfajta pótcselekvés volt. A valódi cél végig az lehetett Vlagyimir Putyin előtt, hogy megakadályozza Ukrajna belépését a NATO-ba, és erre vonatkozó bárminemű ígéretet kapjon, vagy visszaszerezhesse a Krím félszigetet.
A NATO és Ukrajna között voltak tárgyalások, és ezt Oroszország közeledésként értelmezte, ezt akarja mindenáron a Kreml megakadályozni. A jelenleg meglévő egyetlen eszközük az erőszak.
Az orosz lakosság hozzáállása a Krím esetében kedvező volt, hiszen vértelenül zajlott, de hasonló volt a szíriai beavatkozás is. Néhány hónappal ezelőtt egy közvélemény-kutatásban kérdezték meg az orosz népet, hogyan tekintenek Ukrajnára. A válaszadók 52 százaléka barátként tekintett az ukránokra, ugyanakkor
egy esetleges katonai konfliktus esetén 75 százalékuk támogatná az orosz kormányt.
A szakértő hangsúlyozta, hogy ez valószínűleg addig tart, amíg nincsenek különösebb veszteségek, sorozások, gazdasági visszaesés és hasonló jelenségek.
Légtérzár és elzárkózás
Oroszország a kora reggeli órákban lezárta légterét az ukrán és fehérorosz határ mentén, és az európai repülésbiztonsági ügynökség az ukrán légtér elkerülésére kérte a kereskedelmi járatokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóüzenetben tudatta, hogy próbált beszélni Putyin elnökkel de „süket fülekre talált”.
Anton Bendarzsevszkij elmondta, hogy Zelenszkij szerdán is hasonlóval próbálkozott, de az sem volt sikeres.
Az ukrán helyzet kapcsán Szijjártó Péter is megszólalt. Közösségi oldalán azt írta, hogy a háború a legrosszabb forgatókönyv. A külügyminiszter azt írta, hogy a magyarok védelme most a legfontosabb, és a kijevi magyar nagykövetséget is megnyitották.
Kapcsolódó tartalom