Pászkán Zsolt külügyi szakértő elmondta: előbb-utóbb várható volt valamilyen elmozdulás, hiszen gyakorlatilag minden más konfliktusfeloldási útvonal lezárult. Oroszország olyan helyzetbe került, amelyből nem tudott volna arcvesztés nélkül kilépni, és Kijev sem a konstruktív megoldások irányában tapogatózott. A kérdés már csak az volt, hogy mikor eszkalálódik a helyzet.

Jelenleg egy óvatos légitámadásnak vagyunk tanúi, nem egy taroló támadásról van szó, és ez is elsősorban a Dnyeper folyó vonaláig tart egy kivétellel. A beszámolókat érdemes óvatosan kezelni, de a nyomásgyakorlás új szintjével állunk szemben. Eddig szárazföldi csapatok mozgósításáról nem érkeztek hírek.

Az, hogy

Putyin népirtásra hivatkozva indította meg a műveletet,

arról szól, hogy valamilyen indokot mégiscsak kell találni. Ugyanakkor nem tudjuk, mi történik ezekben a régiókban, és mi történt utána.

Hogy genocídium, azaz a szó klasszikus értelmében vett népirtás történt-e, azt nem tudni, de etnocídium mindenképp zajlott az elmúlt években, ennek a kárpátaljai magyarok is kárvallottjai

– mondta Pászkán Zsolt. Az ukrán nyelvtörvény – és az azokhoz kapcsolódó egyéb törvények – az orosz lakosságot is súlyosan érintették.

Az ENSZ-főtitkár felszólította Putyint, hogy adjon egy esélyt a békére, de a szakértő szerint António Guterres nem játékos ebben a játszmában.

A szakadár területek 2014 óta állnak szemben Ukrajnával. A minszki egyezmény a rendezési folyamatokat indította volna el ukrán részről, de a szakadárok nem bíztak bennük, nem tették le a fegyvert, mert féltek attól, hogy az ukránok az egyezmény ellenére is kollektíven bűnössé tették volna a szakadár területen élő orosz ajkúakat.