Felmérés: Az uniós polgárok sokkal inkább családpártiak, mint bevándorlást támogatók
A Századvég Alapítvány 2016 óta minden évben felmérést készít arról, hogy az európai közvélemény miként vélekedik a kulcsfontosságú uniós közügyekről. Legutóbb a járvány, a gazdaság és a családpolitika volt a központi kérdés.
A felmérés alapján kiderült, hogy
arra a kérdésre, mely azt vetette fel, hogy a megkérdezettek országa a családokat támogassa-e a bevándorlás helyett, a 27 uniós ország, valamint az Egyesült Királyság lakosságának 68 százaléka a családtámogatást választotta
– mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.
Ha csak a volt szocialista országokat nézzük, még ennél is magasabb számot kapunk, hiszen a válaszolók 78 százaléka a belső erőforrásokra és a családok támogatására helyezi a hangsúlyt.
Az európaiak többsége, a volt szocialista országok lakosságának pedig a túlnyomó többsége a termékenységnövekedésben látja a népességcsökkenés problémájának megoldását, szemben a bevándorlási folyamatok preferálásával. Az is látható a felmérésből, hogy a kettő ötvözete sem zárja ki egymást.
Az Egyesült Királysággal kiegészített unió lakosságának 58 százaléka mondja azt, hogy inkább a születésszám növelésével kell a demográfiai válságot kezelni, és csak 25 százalék mondja azt, hogy a bevándorlással.
Az alapító országok esetében a támogatók köre 55 százalék, a volt szocialista országok esetében pedig 71 százalék. Magyarországon kiemelten magas a családtámogatást preferálók aránya: 87 százalék. Svédországban ugyanakkor 39 százalékot mértek.
Fontos tanulság: a demográfiai kérdések ügyében hazánk a többség álláspontját képviseli.
Brüsszel politikai okokból tartja vissza a helyreállítási forrásokat
A helyreállítási alap fő célja, hogy a gazdaság talpra állásához valamennyi tagállam számára egyenlő feltételeket biztosítson. Az unió levonta az előző válság tanulságait, mikor is a megszorításokat szorgalmazta. Váltott és banki hitelből létrehozott egy alapot – mondta Győri Enikő.
A fideszes EP-képviselő szerint ez nem ingyenpénz, hiszen ebben az esetben maga a bizottság ment ki a pénzügyi piacra, hogy kedvező feltételekkel hitelt vegyen fel. A cél az volt, hogy mindenki hozzájusson az őt megillető összeghez.
A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is benyújtotta a maga helyreállítási tervét.
Brüsszel ezt megnézte és ellenőrizte, hiszen látatlanban semmire sem ad pénzt. Reformoknak és jövőorientált beruházásoknak kell történniük. Győri Enikő szerint meg van adva, hogy a pénz 37 százalékát zöldítésre, húsz százalékát pedig digitális fejlesztésre kell fordítani.
A magyar terv minden brüsszeli feltételt teljesített.
– jelentette ki Győri Enikő.
Nagyon közel álltunk ahhoz, hogy lezárjuk a tárgyalásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly júniusra már időpontot is kért egy budapesti látogatásra, hogy bemutassa a jóváhagyott magyar fejlesztési elképzeléseket.
Közben a magyar országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt. Olyan politikai ügy keletkezett Brüsszelben, hogy a bizottság leállította az egyeztetést. Ebben a politikai klímában nem merték kijelenteni azt, hogy készen vagyunk. Erről a pontról azóta sem mozdultunk el.
Győri Enikő elmondta: minden alkalommal felveti e témát.
Legutóbb Paolo Gentiloni monetáris biztost faggatta, aki két héttel ezelőtt azt válaszolta, hogy többek között az oktatási diszkrimináció miatt tartják vissza a forrásokat. Ennek azonban semmilyen jogalapja sincs, hiszen nemzeti hatáskörbe tartozó ügy.
Azt is mondták, hogy Magyarország csak részlegesen teljesíti az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat. Ezek mondvacsinált kérdések.
Sajnos a bizottság enged a politikai nyomásnak, pedig csakis a szerződések és a jogszabályok alapján járhatna el. Az uniós jog őrének kellene hogy legyen. Nagyon súlyos dolog, hogy a bizottság a választási időpontoktól tesz függővé egy-egy lépést
– mondta el Győri Enikő.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!