Atombiztos zöldátállás?
A szakértő szerint a vállalatok esetében is egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és környezeti fenntarthatósági tevékenységek beemelése portfóliójukba. A nukleáris erőművek támogatása eddig nem tartozott ebbe a kategóriába, ám az EU döntéshozó szervein egyre nagyobb a nyomás, hogy egyértelmű álláspontot fogalmazzanak meg arról, fenntarthatónak tartják-e az atomenergiát és a földgázt, mint átmeneti energiaforrásokat. Ezek az energiaforrások ugyanis néhány évtized alatt a befektetők érdektelensége miatt „elsorvadhatnak”, amennyiben nem kerülnek be a taxonómiába – mondta Litkei.
Miként rávilágított, a vita politikai-ideológiai aspektusát elsősorban a két nagy uniós állam, Németország és Franciaország eltérő energetikapolitikai hozzáállása körvonalazza. Míg Franciaország pártolja a nukleáris energiát, az új német kormány zöldprogramjában az atomenergia teljes kivezetése és atomerőműveinek bezárása szerepel. Sőt, a német kormány zöldpolitikusai ezt a zsigeri, a hidegháború időszakában gyökerező, atomellenes ideológia mentén kijelölt utat szorgalmazzák az EU többi tagállama számára is. Az új német kormány egy föderális Európa képét vázolta fel, ami egybecseng energiapolitikai célkitűzéseivel is.
Azonban a zöldek radikalizmusa miatt repedezni látszik a koalíciós német kormányon belüli egység: a MCC klímapolitikai igazgatója felidézte a német liberális párti pénzügyminiszter napokban tett nyilatkozatát, amely szerint reálisan felmérve az energiahelyzetet, legalább a földgázra biztosan szüksége van Németországnak a zöldátállás átmeneti időszakában, ám nem kizárt, hogy az atomenergia felhasználása is szóba jöhet az energiaválság elkerülése érdekében.
Meghosszabbított hatály
Javaslatot tett az Európai Bizottság a július elseje óta érvényben lévő európai védettségi igazolvány néhány hónap múlva lejáró jogszabályi keretének meghosszabbítására. Az igazolványt – amely egy digitális aláírást, néhány személyes adatot és egy QR-kódot tartalmaz – a tagállamok állítják ki digitális formátumban vagy papíralapon. Azt jelzi, hogy tulajdonosa az adott pillanatban védett a koronavírus ellen. A védettség igazolható a minimum 14 napos, maximum kilenc hónapos Covid elleni oltással, de legfeljebb 72 órás PCR-, illetve 24 órás negatív gyorsteszttel, vagy ha az illető az előző fél évben átesett a fertőzésen.
Az adásban elhangzott, hogy a tagállamok kötelesek elfogadni az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat, a többi oltóanyag elfogadásáról maguk dönthetnek, ami akadályt jelenthet a kínai és az orosz vakcinával oltottaknak. A harmadik oltás megjelenésével azonban ez a probléma lényegében megoldódott – feltéve, ha az emlékeztető oltás valamelyik nyugati vakcina.
Az igazolvány mindig a legutoljára felvett oltóanyagot mutatja, ha ez az elfogadottak valamelyike, akkor az igazolást el kell fogadni. Az igazolvány karantén és további tesztkötelezettség nélküli belépést garantál a többi tagállamba, de a hatálya ennél tovább nem terjed. A fogadó országra nézve nem jelent több kötelezettséget, mára azonban kialakult az a gyakorlat, hogy országokon belül is elfogadják. Például rendezvényeken, éttermekben, kávézókban.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
A címlapfotón a philippsburgi atomerőmű hűtőtornyai láthatók a robbantásos lebontásuk előtt 2020. május 14-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)