Az M1 Híradó-hoz eljuttatott svédországi rezsiszámlát tavaly decemberben állították ki. Az első, az alapdíjról szóló számla, a második pedig a felhasznált áram költsége. A díjak összeadásával megkapjuk a teljes energia költséget, ami meghaladja a 11 000 svéd koronát, ami átszámítva csaknem 380 000 forint.
Svédországban négyszeresére nőttek az áramköltségek
– erről már egy kint élő magyar beszélt.
„Az áremelkedés főleg azokat a családokat vagy háztartásokat érinti, akiknek úgynevezett rörlight szerződése van az áramszolgáltatóval. Ők az aktuális ár alapján kiszámított árat fizetik, ez 2021 árpilisában volt a legalacsonyabb, körülbelül 11 forint volt egy kilowattóra, de decemberre már felment 60-ra” – mondta Szabó Gábor.
(Fotó: M1)Mit tegyünk, ha már nem megy a fűtés – ez a felirat jelenik meg a német katasztrófavédelem által közzétett videóban. Egy nő alufóliával ragasztja le az ablakot, majd saját kezűleg készít virágcserépből és mécsesekből fűtőtestet. A videó a rekordmagas német áramárakra is reagál.
A német kormány a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti, annak érdekében, hogy megújuló energiaforrásokkal fedezze a lakosság energiaszükségleteit. Azonban jelentős energiahiány lépett fel az országban, ezért minden eddiginél többet fizet a német lakosság az áramért.
Szinte mindenhol nőttek a lakossági rezsidíjak Európában. Magyarország kivétel.
Magyarországon a legolcsóbb a gáz, és uniós szinten itt a második legolcsóbb a lakossági villamos energia. Ez látszik a decemberben készült felmérésen is, amelyből kiderül, van olyan főváros, ahol három–négyszer annyit fizetnek az emberek az energiáért, mint Budapesten.
(Fotó: M1)Hortay Olivér a Századvéd energiaszakértője pénteken az M1-en elmondta: ha Magyarországon a német példához hasonlóan kivennénk a termelésből a paksi atomerőművet, akkor energiahiányos állapot lépne fel.
„A rezsicsökkentés azért fenntartható most, mert a Paksi atomerőmű termelési költségeit a jelenlegi energiaválság nem érinti, hiába szálltak el a földgáz árak, a szénnek az ára, a szén-dioxid kvóta ára és így tovább. A Paksi atomerőmű továbbra is kiszámíthatóan, stabilan képes termelni” – fogalmazott.
Európában energiaválság van, ezért különösen jelentős a hosszú távú megállapodás Oroszországgal a gázszállításról
– hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában.
„Biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását, a Paksról szóló megállapodásunk megerősítésével pedig elérhetővé tettük, hogy 2030-ra Magyarországon az energia 90 százaléka nem fosszilis forrásból származzon majd. Ehhez nukleáris együttműködés kell Oroszország és Magyarország között. Paks nélkül nincs jó magyar klímapolitika” – emelte ki.
A kormányfő kijelentette: a Paks II. beruházás és a naperőműfejlesztések hozzásegítik Magyarországot az energiafüggetlenség megteremtéséhez.