logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Atomenergia és földgáz nélkül nincs zöldátmenet: jön az uniós taxonómia-rendelet

| Szerző: hirado.hu
Az Európai Bizottság a héten kiadta a régóta várt úgynevezett taxonómia-rendeletet, amely átmenetileg fenntartható energiaforrásként ismeri el az atomenergiát és a földgázt. A javaslatot még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a tagállamok többségének, így további politikai viták várhatók. Az energiaválság elmélyülésének megakadályozására hozott uniós rendelkezés üzleti és politikai-ideológiai vonatkozásairól Litkei Máté Jánost, az MCC klímapolitikai igazgatóját kérdezték a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

A műsor vonatkozó része itt hallgatható meg:

.

Az Európai Bizottság (EB) szerint a földgáz és a nukleáris energia eszköz lehet a túlnyomórészt megújuló energiaforrásokra történő átállás elősegítésében, ezért konzultációkat indítottak az Unió egyes nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogszabálya szövegtervezetéről. A konzultációt az indokolja, hogy tudományos szakvélemények szerint a földgáz és az atomenergia segítheti a tagállamokat a megújuló energiaforrásokra történő átállás idején.

Az uniós taxonómia, azaz az uniós szinten egységes osztályozási rendszer valójában nem arról szól, hogy lehet-e az Európa Unióban nukleáris erőműveket építeni, hanem fenntarthatóságuk szerint besorolja a különböző energiaforrásokat, ami iránymutatással szolgál a befektetők számára, hogy olyan tevékenységek jussanak magánberuházások révén finanszírozáshoz, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a következő harminc év folyamán az EU klímasemlegességet érhessen el – mutatott rá Litkei Máté János, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) klímapolitikai igazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

A szakértő szerint a vállalatok esetében is egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és környezeti fenntarthatósági tevékenységek beemelése portfóliójukba. A nukleáris erőművek támogatása eddig nem tartozott ebbe a kategóriába, ám az EU döntéshozó szervein egyre nagyobb a nyomás, hogy egyértelmű álláspontot fogalmazzanak meg arról, fenntarthatónak tartják-e az atomenergiát és a földgázt, mint átmeneti energiaforrásokat. Ezek az energiaforrások ugyanis néhány évtized alatt a befektetők érdektelensége miatt „elsorvadhatnak”, amennyiben nem kerülnek be a taxonómiába – mondta Litkei.

A már működésen kívüli philippsburgi atomerőmű hűtőtornyai a robbantásos lebontásuk előtt 2020. május 14-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

Miként rávilágított, a vita politikai-ideológiai aspektusát elsősorban a két nagy uniós állam, Németország és Franciaország eltérő energetikapolitikai hozzáállása körvonalazza. Míg Franciaország pártolja a nukleáris energiát, az új német kormány zöldprogramjában az atomenergia teljes kivezetése és atomerőműveinek bezárása szerepel. Sőt, a német kormány zöldpolitikusai ezt a zsigeri, a hidegháború időszakában gyökerező, atomellenes ideológia mentén kijelölt utat szorgalmazzák az EU többi tagállama számára is. Az új német kormány egy föderális Európa képét vázolta fel, ami egybecseng energiapolitikai célkitűzéseivel is.

Azonban a zöldek radikalizmusa miatt repedezni látszik a koalíciós német kormányon belüli egység: a MCC klímapolitika igazgatója felidézte a német liberális párti pénzügyminiszter napokban tett nyilatkozatát, amely szerint reálisan felmérve az energiahelyzetet, legalább a földgázra biztosan szüksége van Németországnak a zöld átállás átmeneti időszakában, ám nem kizárt, hogy az atomenergia felhasználása is szóba jöhet az energiaválság elkerülése érdekében.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 

Ajánljuk még