„A gazdasági szankciók alapvetően senkinek sem jók. Gyengíteni fogják a stagnálás időszakában élő és a recesszióhoz közel álló orosz gazdaságot. Ha fokozzák ezeket a büntető intézkedéseket,
valószínűleg jó néhány olyan európai céget is megbüntethetnek, amelyek számára jelentős az orosz piac”
– mintegy összefoglalja az orosz-ukrán konfliktus esetleges hatásaival, az amerikai megközelítéssel kapcsolatos francia fenntartásokat a Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézete (Ifri) „Oroszország/NIS” Központjának igazgatója a CDSE című biztonságpolitikai lapnak adott nyilatkozata.
Thomas Gomart rámutatott: az ukrán válság mindenekelőtt Oroszország számára jelent biztonsági kihívásokat.
„Ukrajnai válság:
Oroszország és az USA kitart pozíció mellett, Európa háttérbe szorul” – ezzel a címmel foglalkozott a francia TV5 adó a krízissel,
ismertetve Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter genfi találkozóját.
A frankofón országokban is fogható közszolgálati televíziós csatorna honlapjának cikkéből is kiderül, hogy élénken figyelemmel kísérik a krízis európai visszhangjait: „Olaf Scholz német kancellár és Boris Johnson brit miniszterelnök az USA megtorlással kapcsolatos fenyegetéseit megismételve arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak “jelentős és súlyos” költségekre kell számítania Ukrajna katonai agressziója esetén”.
A vonakodó Berlin
A csatorna idézi Annalena Baerbockot, a német diplomácia vezetőjét, aki a nyugati országok egységét kifejezve biztosította támogatásáról Amerikát, ám megjegyezte, hogy egy Oroszország elleni fellépés „gazdasági következményekkel” járna Európára nézve.
A TV5 idézi Jean-Yves Le Drian francia külügyminisztert is, aki óva intette az oroszokat attól, hogy a második világháború utáni Európát alakító konferencia után majdnem 77 évvel valamiféle új “Jalta 2”-re, tehát a befolyási övezetek új felosztására törekedjen a Kelet és a Nyugat között.
Kiemelt figyelemmel kíséri a francia sajtó az Ukrajna elleni fellépést nem túl lelkesen támogató Berlin magatartását. A radikális baloldali Le Monde arról ír, hogy a szövetségesek szemrehányást tesznek Németországnak, amely „az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és a balti országokkal ellentétben nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának. A Sky News műsorában Vadym Prystaiko, Ukrajna londoni nagykövete felidézte a második világháború emlékét, mondván, az ukránok “még emlékeznek” , amit Németország “a területünkkel tett” ebben az időszakban. A Le Monde hozzáteszi, hogy
a most ellenzékben lévő Német Kereszténydemokraták (CDU) is felvették ezt a témát és felszólították Olaf Scholzot, hogy “viselkedjen vezetőként”
egy invázióval fenyegetett szövetséges országgal szemben. A Le Monde szerint a kereszténydemokraták kijelentették, hogy támogatják az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást.
A feszültség feloldására, a konfliktus eszkalálódásának megakadályozására törekszik Emmanuel Macron – idézi az Elysée palota közleményét a francetvinfo.fr.
A köztársasági elnök mely a „deeszkaláció” kifejezést használta.
#Russia #Ukraine For those that are confused about the Russia/Ukraine situation, this short clip clearly educates us. NATO is continuously encroaching on Russia’s Borders!! pic.twitter.com/db0IIUC37E
— Veki (@VekiB71) January 24, 2022
Mindeközben a televíziós híroldal hétfőn – egy esetleges háborús forgatókönyvre felkészülve –
percről percre összeállításban is kísérte a konfliktust.
Kedden az események ilyen szintű követését már nem folytatták.
(Címlapfotó: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2021. április 23-án közreadott, videofelvételről készült képen egy orosz páncélozott harcjármű felhajt egy orosz partraszállító hajóra a krími Opuk gyakorlótéren végrehajtott hadgyakorlat után. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)