logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Európai idő: Az Európai Parlament hitelességén kell javítania az új elnöknek

| Szerző: hirado.hu
Európai Parlament: paktum nyomán, csaták nélkül választottak új vezetőket az intézmény élére. Francia uniós elnökség: külpolitikai tervek, űrkutatás és feszültség a németekkel – ezek voltak a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának témái, amelyben bemutatásra került a 2021-es Európa Projekt kutatás.

A teljes műsor itt hallgatható vissza!

.

Az Európai Parlament új elnöke sincs könnyű helyzetben

Kedden új elnököt választott az Európai Parlament: a néppárti Roberta Metsola máltai politikus a szocialista-néppárti paktum alapján tölti be a következő két és fél évben az elnöki tisztséget. A januárban elhunyt David Sassoli utódja lesz. Náray Balázs Hölvényi Györgyöt, az új parlamenti elnök frakciótársát, a KDNP politikusát kérdezte.

Az európai parlamenti képviselő elmondta, hogy Roberta Metsola saját politikai világgal, elképzeléssel rendelkezik, de most fog kiderülni, hogy ezt milyen módon tudja megjeleníteni, ugyanis a túlsúlyban lévő európai baloldal óriási nyomást helyez majd rá.

Hölvényi kifejtette, hogy az Európai Parlament a hitelességéből veszített a radikalizálódó baloldali túlsúly miatt és Roberta Metsola feladata az lesz, hogy ezt a hitelességet visszaadja az európai polgároknak, az országok vezetőinek és ez lesz a nagy feladat.

Az olyan parlamenti nyilatkozatok, határozatok, amik kifejtik, hogy törekedni kell arra, hogy „az apák is szülhessenek”, az lejáratása volt az intézménynek, és lejáratás az is, amikor az Európai Parlament olyan külpolitikai ügyekben szólal meg, fenyegetőzik Európán kívüli országokkal, amely az európai erőrealitásokat messze meghaladja – tette hozzá.

Hölvényi ismertette, hogy a következő évek programjában a transznacionalista listák, a migráció kérdése és gazdasági kérdések is szerepelnek, szerinte így sem Metsola, sem az intézmény nem lesz könnyű helyzetben.  A képviselő hozzátette, hogy jelenleg kizárt, hogy a mostani felállású baloldali többséggel rendelkező parlament Roberta Metsola abortuszellenes nézeteit elfogadja, egyáltalán megismerje.

Francia tervek: energiapolitika, atomenergia és az Oroszországhoz fűződő viszony

Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a műsorban kifejtette, hogy egy sokkal konfrontatívabb időszak következik Angela Merkel kancellár után a német–francia viszonyban. Sokkal nehezebb lesz megtalálni a kompromisszumokat az energiapolitikában, és Európa gazdaságának újraindítása kapcsán, amely a francia elnökség programjának másik nagy prioritása.

A szakértő szerint a 3 százalékos államháztartási hiány betartásának lehetetlensége okán Emmanuel Macron francia elnök újragondolást ajánlj, amellyel szembekerülhet a németekkel, de még a migráció kérdése is ilyen lehet.

A franciák számára a bevándorlás korlátlanul azért nem működik, míg a németektől mást sem lehet hallani, hogy a gazdasági fenntarthatóság érdekében még több bevándorló kell.

Fejérdy Gergely elmondta, hogy ezek a viták fel fognak hevülni, de megoldás nem várható.

Franciaország a jelenlegi katonapolitikát, az európai védelmipolitikát hangsúlyosabban valósítaná meg, ellentétben a németekkel. A NATO-n belül is külön kezelné a kérdést, amíg a németek erről hallani sem akarnak, számukra elegendő a mostani NATO, de a szövetség jelenleg nem minden esetben ad megoldást Európa számára. A franciák mindenképpen egy új stratégiai iránytűnt szeretnének, a Brexit óta ők az egyetlen megfelelő katonai erővel rendelkező állam.

Az Oroszország-politikában, az energiapolitikában nem feltétlen, de Ukrajna kacspán viszont jelentős az összhang Fejérdy szerint. Franciaország a párbeszéd fenntartását tovább erősíti, Ukrajna kapcsán közvetítői szerepre törekszenek mindketten.

Franciaországban emellett van egy olya félelem, hogy nem szabad Oroszországot elengedni Európától, mert abban a pillanatban Kína kezei közé fog kerülni.

Franciaország elnöksége alatt a szuverenitás mentén az európai ipar függetlenségére is törekszik, a termelést nem kívánja kiengedni a kontinensről. A harmadik fontos cél, ami új, hogy az európai elnökség témájává teszi Franciaország, az az európai űrkutatás, ez szintén a szuverenitás okán történik. Európában van is erre indok, hisz Európában az űrkutatás nagyon fejlett és erre Magyarország is prioritásként tekint.

Kapcsolódó tartalom

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Ajánljuk még