Amint az Actualdecluj.ro helyi hírportál közölte: az önkormányzat csütörtöki ülésén hozott határozatot az épület felméréséről és felosztásáról, hogy az egyes részek új tulajdonosait be lehessen vezetni a telekkönyvbe. A portál idézte Alin Tiset, a megyei önkormányzat elnökét, aki a tanácsülésen elmondta: az örökösök korábban elutasították az önkormányzat kártérítési javaslatát, és ragaszkodtak az ingatlanrész tényleges tulajdonba vételéhez. Amint az önkormányzati határozat jogi alátámasztásában szerepel – melyet az Actualdecluj.ro portál közölt – az önkormányzatot egy 2019-ben hozott jogerős bírósági ítélet kötelezte az osztozkodásra, és az ehhez szükséges lépések megtételére.

Simona Gaci a Kolozs megyei önkormányzat jegyzője az MTI-nek megerősítette:

a bíróság 1999-ben állapította meg jogerős ítéletben Nicolae Rosca örököseinek a tulajdonjogát.

Hozzátette azonban: az ingatlanrész visszaszolgáltatását megnehezítette az a tény, hogy az épületet időközben átalakították, ma már nincsen meg az a belső tagolása, amely alapján érvényesíteni lehetne a restitúciós határozatot. Ezért van szükség a tulajdonrészek azonosítására.

Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke az MTI-nek elmondta: az önkormányzat tiszteletben tartja a tulajdonjogot, elfogadja a restitúciót, de szeretne megegyezni az örökösökkel a tulajdonrészük megvásárlásáról. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, szükséges a jelenlegi kusza jogi helyzet tisztázása. Ezt a célt is szolgálja a csütörtökön hozott önkormányzati határozat.

Az 1990-es években lezajlott restitúciós per során a bíróság elfogadta a Rosca-család által bemutatott bizonyítékokat arról, hogy Nicolae Rosca vállalkozó az 1948-as kommunista államosítás előtt az értékes műemlék mintegy háromnegyed részére szerzett tulajdonjogot.

A palota korábbi tulajdonosa, későbbi résztulajdonosa, Bánffy Dénes báró, Nicolae Rosca Szeben megyei vállalkozóval 1927-ben építtetett mozit a palota belső udvarára. A mozit a dúsgazdag vállalkozó működtette, aki – a Pressone.ro portál korábbi riportja szerint – sokszor pénzzel segítette ki az elszegényedett bárót. Az adósságokat a báró a palota egy-egy lakosztályának az átadásával törlesztette.

A Rosca-örökösök a restitúciós per során több olyan, 1947-ből és 1948-ból származó adásvételi szerződést, közjegyzői végzést mutattak be,

amelyekben Bánffy Dénes átadta Nicolae Roscának a palota egy-egy lakosztályát. A peranyag része volt a báró 1958-as végrendelete, amelyben ingó és ingatlan vagyonát Nicolae Roscára hagyta.

Amint Weisz Attila művészettörténész az egyik tanulmányában összefoglalta: a kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt, és feleségét Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában.

A palota mai képe az 1960-1970-es évek helyreállításai során alakult ki. Ekkor bontották le a palota udvarára épített mozit. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont.