A szöuli tájékoztatás szerint két rakétát bocsátottak fel a Japán-tenger irányába az észak-koreai főváros, Phenjan egyik repülőteréről hétfőn. A dél-koreai fegyveres erők vezérkara úgy vélte, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákról van szó.

Az ENSZ határozatai megtiltják Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákat teszteljen, amelyek egyes típusai nukleáris robbanófej hordozására is alkalmasak. A mostani észak-koreai rakétakísérlet már a negyedik az év eleje óta.

Dél-koreai szakértők szerint Phenjan feltehetően katonai erőt akar demonstrálni,

és azt akarja bizonyítani, hogy képes rakétákat indítani különböző helyekről és platformokról. Phenjan korábbi közlése szerint a legutóbbi, pénteki ballisztikusrakéta-kísérletet egy vonatra szerelt indítóállásról hajtották végre.

A rakétaindításokkal Észak-Korea feltehetőleg arra reagál, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma újabb szankciókat vezetett be a phenjani rezsim, konkrétan öt észak-koreai személy ellen, akiket azzal vádolnak, hogy tömegpusztító fegyverekhez és országuk rakétaprogramjához szükséges árukat szereztek be.

Észak-Koreát azért sújtották szigorú nemzetközi szankciókkal, mert évek óta folytatja a rakéták fejlesztését, elsősorban a nukleáris robbanófejjel felszerelhetőkét.

Észak-Korea és az Egyesült Államok viszonyában nem történt előrelépés azóta, hogy

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump előző amerikai elnök 2019 februárjában Vietnamban csúcstalálkozót tartott.

A japán hatóságok hétfőn megerősítették, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újabb két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger felé. Nobuo Kisi védelmi miniszter újságíróknak elmondta, hogy a rakéták mintegy 300 kilométert repültek, és Észak-Korea keleti partjainak közelében értek célba.

A becsapódás a kizárólagos japán gazdasági övezeten kívül történt – tette hozzá a politikus.

Fumio Kisida japán miniszterelnök hétfőn, a parlament alsóházának plenáris ülésén kijelentette: kész találkozni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel annak érdekében, hogy megoldást találjanak az észak-koreai titkosszolgálat által az 1970-es években elrabolt japán állampolgárok lezáratlan ügyére.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az emberrablások áldozatai minél hamarabb visszakerüljenek. Én magam eltökélt vagyok abban, hogy minden feltétel nélkül közvetlenül találkozzam Kim Dzsongunnal”

– mondta.

Hangsúlyozta: Japán arra törekszik, hogy normalizálja kapcsolatait Phenjannal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramja „teljesen elfogadhatatlan”.

Az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügye volt eddig a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának egyik akadálya.

Phenjan 2002-ben ismerte el először, hogy 13 japán állampolgárt rabolt el – Tokió szerint több áldozatról van szó –, és ötüknek engedélyezte a hazatérést. A többieket halottnak nyilvánították, és a hozzátartozóknak elküldték ugyan az elhunytak állítólagos földi maradványait, azonban azokat nem lehetett hitelesen azonosítani.

A címlapfotó illusztráció.