Az unió jövőjét is befolyásolja a francia–német atomvita

Halkó Petra, a Századvég vezető külpolitikai elemzője elmondta: 2021-ben újabb válság érte el Európát, az energiaválság. Az atomenergia kérdése is terítékre került, és ebben ellentét feszül az unió két nagy állama, Franciaország és Németország között. Ez a nézeteltérés az egész unió jövőjére hatással lehet.

De a vitában nemcsak ez a két ország érintett, hazánk – a V4 többi országával és több más országgal – a francia állásponttal rokonszenvez, ami az atomenergia mellett teszi le a garast. Az uniós tagállamok már célként határozták meg a klímasemlegességet, és az atompárti országok úgy vélik, hogy a nukleáris energia jó lehet az átállási időszakban.

Németország ezzel szemben atomenergia-ellenes, és Berlin nem ért egyet az Európai Bizottság megállapításaival, és nem akarja tiszta energiaként elismerni a nukleáris energiát. A tagállamoknál és különösen Németországnál felmerülnek az ideológiai kérdések, hiszen náluk évek óta hangsúlyos az atomellenesség.

A helyzetet bonyolítja, hogy az új német kormányzat a föderális Európa mellett áll, és komolyan szemben áll például a V4-országok véleményével. Az, hogy egy vezető tagállam ennyire határozottan kiáll a föderális Európa mellett, biztosan el fogja mélyíteni a már eddig is meglévő törésvonalakat.

A német–francia együttműködés átalakult, mert habár Németország továbbra is vezető hatalomnak számít, de saját soros elnöksége idején saját céljait sem tudta megvalósítani, így érdeke, hogy a francia–német tengely erős maradjon. Franciaországban választások lesznek, így egyáltalán nem mindegy, hogy Emmanuel Macron elnök kikkel köt európai szövetségeket.

Alapjaiban kell változtatni az EU és Afrika viszonyán

Hölvényi György, a KDNP politikusa a műsorban elmondta, hogy a járvány miatt nem sikerült megszokott módon tárgyalni és fenntartani a kapcsolatokat. Az EU és Afrika közötti párbeszéd mellett fontos az egyes országok egymás közötti viszonya is, és ebben Magyarország rendkívül aktív.

Az elmúlt néhány évben érezni lehetett, hogy nyitottság van a V4-ek felé Afrika részéről, hiszen nincsenek olyan ellentétek, mint az egykori gyarmattartó nyugati államokkal.

A leginkább megoldatlan kérdés, hogy a segélynyújtó Európa helyett a partner Európa kerüljön előtérbe, ehhez pedig mindkét oldalon változásra van szükség. Egyes afrikai országokban nagyon gyengék a kormányok és nem egy esetben az egyházak végzik el az állam feladatait.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!