logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hét évvel ezelőtt követték el Charlie Hebdo elleni támadást

| Szerző: hirado.hu
A Charlie Hebdo ellen ma hét esztendeje követtek el 12 halálos áldozatot és számos sebesültet követelő terrortámadást; a lap karikatúráihoz köthető Samuel Paty tanár nyílt utcán történő lefejezése is. Hét évvel a támadás után újabb provokatív lapszámmal jelentkezett a Charlie Hebdo.

2015: az első vérontás

A lap szerkesztősége elleni agresszív támadások sorából kiemelkedik a hét évvel ezelőtti, a lap párizsi szerkesztősége ellen intézett terrorakció. A 2015-ös párizsi terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen 2015. január 7-én történt, amikor két iszlamista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét.

Párizs, 2015. január 8. Dátumozatlan rendőrségi felvétel a 32 éves Chérif Kouachiról  és bátyjáról, a 34 éves Said Kouachiről, a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 2015. január 7-én elkövetett vérengzés végrehajtóiról. (MTI/EPA/Francia rendőrség)

A támadók a megjelent karikatúrákért, Allah nevében Mohamed próféta megsértéséért bosszút kiáltva tucatnyi embert (köztük két rendőrt) megöltek és még két tucatnyit megsebesítettek.

A támadásban tizenketten életüket vesztették és tizenegyen megsebesültek.

A támadók kétnapi rendőrségi hajsza után Dammartin-en-Goële iparterületén egy nyomda épületébe vették be magukat. A Kouachi fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly csütörtök reggel Montrouge-ban lelőtt egy rendőrt és megsebesített egy embert, majd egy nappal később négy embert megölt és tizenötöt túszul ejtett egy kóser szupermarketben. Január 9-én, pénteken délután a rendőrség a két helyszínen közel egyidejűleg indított akciókban végzett a támadókkal, és kiszabadította a túszokat.

A halálos áldozatok száma összesen 20 (köztük a három támadó), a sebesültek száma 21 volt, közülük több súlyos sérült. Ezzel – a 2015. november 13-án éjjel történt összehangolt támadássorozat után – ez volt Franciaország második legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye 1961. június 18. óta, amikor 28-an hunytak el egy vonaton történt robbantás következtében.

Párizs, 2015. január 7.: Rendőr érkezik a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi székházához, amelyet ismeretlen fegyveresek megtámadtak 2015. január 7-én. A lövöldözésben tizenegy ember, köztük két rendőr életét vesztette (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

A lap ellen szélsőséges iszlamisták rendszeresen indítottak támadásokat

A támadás után az újságot a francia kulturális miniszter, Fleur Pellerin egymillió euróval támogatta – ugyanis a Charlie Hebdo a korábban kiadott hatvanezer példánynak csak körülbelül a felét tudta eladni, így már csődközeli helyzetben volt.

A merénylet után egy héttel a lap ötmillió példányban, 16 nyelven jelent meg, címlapján Mohamed prófétát ábrázolva, amint egy „Je suis Charlie” (Charlie vagyok) feliratú táblát tart. Ennek a lapszámnak minden példánya elkelt, amiből körülbelül 8 millió eurós bevétele keletkezett a lapnak, amely a támadás előtt, novemberben még az alkalmazottait sem tudta kifizetni.

2015 februárjában a Charlie Hebdo előfizetőinek száma meghaladta a kétszázezret, míg a terrortámadás előtt tízezren fizettek elő a lapra.

A Charlie Hebdo korábban többször kiváltotta a muzulmánok felháborodását (Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg)

A lap ellen szélsőséges iszlamisták rendszeresen indítottak támadásokat. 2011 novemberében gyújtogatás károsította az újság székházát. 2020. szeptember 25-én egy iszlamista fiatalember a lap szerkesztősége közelében, egy hentesbárddal hajtott végre támadást a lap munkatársainak vélt személyekkel szemben.

A lap által gerjesztett, gyakran hisztérikus reakciók egyike volt, amikor Párizs közelében egy csecsen fiatalember lefejezett egy tanárt, Samuel Patyt. A nyílt utcán elkövetett bosszút a tanár elleni gyűlölethadjárat előzte meg, amit azért indítottak ellene diákjainak szülei, mert az egyik óráján bemutatta a Charlie Hebdo néhány karikatúráját.

A Charlie Hebdo szatirikus magazin karikatúráját vetítik egy ház falára az öt nappal korábban megölt Samuel Paty történelemtanár emlékére Montpellierben 2020. október 21-én (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)

Újabb provokatív lapszámmal jelentkezett a Charlie Hebdo

A Charlie Hebdo elleni 2015-ös támadások nyomán a terrorcselekményre Európában sokan személyes Facebook-oldalukon a „Je suis Charlie” felirattal és a profil francia nemzeti színekbe borításával reagáltak. A hetilap most egy újabb provokációval készül a terrortámadás hetedik évfordulójára.

A legfrissebb címlapon, mely a lap elleni terrortámadás hetedik évfordulójához közel, január 5-én adtak ki, egy arab férfi látható dominafelszerelésben egy meztelen, négykézláb álló európai emberpár hátán, ahogy ostorozza őket, miközben az európaiak üdvözült mosollyal nézik a Korán példányait.

A Charlie Hebdo alapításától kezdve a sajtószabadság ádáz védelmezőjeként lép fel; a lap politikai álláspontját tekintve pedig

egy antimilitarista és antiklerikális, baloldali újságról beszélhetünk, egy olyan társadalomban, melyet a mai napig fémjeleznek 1968 májusának eszméi.

Az 1969-ben indult Hara-Kiri Hebdo (Heti harakiri) néven futó karikatúramagazint 1970-ben, egy olyan lapszám után, mely Charles de Gaulle francia elnök halálán gúnyolódott, terjesztési tilalommal sújtották a kiskorúakat védő törvényre hivatkozva a lap pornográf tartalmú rajzai miatt.

A gyakorlatilag betiltott lap két alapítója, Georges Bernier – művésznevén „professeur Choron” és François Cavanna új néven indított lapot, melyet ezúttal Charlie Hebdo (Heti Charlie) címen adtak ki. A lap új címe többek között Charle de Gaulle-ra is utalt. A lap 1981-től megfelelő olvasottság hiányában szünetelt, 1992-től újraindították.

A valláskritikus és baloldali hangvételű lap publikációinak célkeresztjében gyakran a „szélsőjobboldal”-ként aposztrofált konzervatív pártok és személyek, a kereszténység, a zsidó vallás, az iszlám, illetve a francia politikai és kulturális élet áll.

Ajánljuk még