Az ismeretlen katona sírja az Étoile diadalív alatt, Párizsban. Fotó: Wikipedia Közvita témája lett Franciaországban az a komoly felháborodást kiváltó aktus, melynek során eltávolították a francia nemzeti zászlót a híres párizsi Diadalív alól, s oda az Európai Unió zászlaja került az év elején kezdődött francia EU-elnökség alkalmából. A közvélemény nyomása és a jobboldal kiállása következtében igen gyorsan eltüntették az uniós zászlót a Diadalív alól – ám most a helyszínen található sírhely, az ismeretlen katona „franciaságát” kérdőjelezték meg.
A polémia alapját az képezte, hogy eredetileg egy hatalmas francia zászló díszelgett a Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírján. Ezt a zászlót távolították el, s helyezték el ugyanott az EU zászlaját abból az alkalomból, hogy kezdetét vette a francia uniós elnökség.
„Az ismeretlen katonáról még azt sem tudjuk, hogy francia-e. Ismeretlen”
– így fogalmazott január 3-án, hétfőn az LCI francia köztelevízióban Jean-Michel Aphatie újságíró, műsorvezető. Aphatie „csodálatosnak” nevezte a francia zászló eltávolítása után, a felháborodás miatt, csak rövid időre kitűzött EU-zászlót.
Kapcsolódó tartalom
A francia Szocialista Párttal való szimpátiáját korábban gyakran hangoztató Aphatie az LCI műsorában kirohant azok ellen is, akik védelmükbe vették az eltávolított nemzeti trikolórt.
Név szerint ismert a hősi halott
„Jean-Michel Aphatie-nak talán meg kellett volna látogatnia ennek az első világháborúban elesett katonák síremlékét a Diadalívnél” – replikázik erre a Valeurs Actuelles. A jobboldali lap felidézi, hogy a sírhelyen található örökmécses alatt ez a felirat áll: „Itt nyugszik egy francia katona, aki a hazájáért halt meg.”
A Diadalívnél végső nyugalomra helyezett katona holttestét 1920. november 11-én Verdunben, a híressé vált „vérszivattyúnak” is nevezett harctéren választották ki a szertartásra nyolc „Poilus” közül, akik a front különböző részein estek el – írja a lap. (A „Poilus” – „bozontos bajszú”, „szakállas” – az első világháború többnyire paraszti származású, francia gyalogosainak a köznyelvben kialakult, szeretetteli elnevezése volt – a szerk.)
A végső döntés a legfiatalabb, hősi halált halt katonára esett.
Auguste Thin a francia 6. 132. ezredében harcolt. Az, hogy sírhelyére az ismeretlen katona felirat került, azt a több százezer, Franciaországért elesett hőst jelképezi,
akik Franciaországért haltak meg, és akiknek földi maradványait az első világháború után már nem tudták azonosítani, akiknek holttestét már nem temethették el családtagjaik – derül ki a Valeurs Actuelles cikkéből.
Ő tehát francia volt, ellentétben azzal, amit Jean-Michel Aphatie állít – szögezi le a Valeurs Actuelles cikke.
Ez nem az első eset, amikor Aphatie a francia nemzeti alapértékek, valamint az épített francia örökség alapintézményei ellen intéz kirohanást. Például 2016-ban, amikor a Public Sénat című, a francia törvényhozás felsőháza által finanszírozott csatornára hívták meg, ahol az amerikai választásokkal kapcsolatos műsorban vett részt, kifejtette: ha ő lenne a francia köztársasági elnök, „leromboltatná Versailles-t, hogy ne ápoljuk Franciaország nagyságát”.
Lerángatás M’Bala M’Bala szintjére
Apathie a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságról is egyedien gondolkodik. Még 2019-ben kifejtette: szerinte „nem normális, hogy Éric Zemmour továbbra is beszélhet, miközben Dieudonnénak már nincs joga megszólalni”.
Apathie ekkor arra célzott, hogy ha a humoristaként és militáns baloldali politikusként ismertté vált, kameruni származású Dieudonné M’Bala MĺBala – akit francia, belga és kanadai bíróságok több alkalommal elítélték, nevezetesen „diszkriminációra, gyűlöletre, faji vagy vallási erőszakra való felbujtás”, rágalmazás, becsületsértés, holokauszttagadás és a terrorizmus mentegetése miatt – gyakorlatilag szilenciumra lett ítélve, akkor miért szólalhat meg Éric Zemmour.
Dieudonné M’Bala M’Bala „humora” olyan kijelentésekből állt, mint amilyet 2013-ban, tett: ekkor egy zsidó származású újságírót gúnyolva kijelentette: kár, hogy nem küldték a gázkamrába. A drámaíróként és rendezőként is működő közéleti szereplőt kitiltották az Egyesült Királyságból, a francia hatóságok pedig őrizetbe vették, egyrészt a terrorizmus nyílt támogatása okán, másrészt, mivel gyanúba keveredett egy antiszemita terrorcselekmény esetleges támogatójaként. 2020-ban Dieudonnét kitiltották a YouTube-ról, a Facebookról, az Instagramról és a TikTokról.
Összenő, ami…
A francia sajtóban időnként felvetődik az „islamo-gauchisme”, az iszlamista szélsőségek és a baloldal összefonódásának témája.
Dieudonné, aki baloldali listákon indult képviselőjelöltként és a Zöldek részről méltatták, mint a baloldal hangját, ugyan nem vallja magát iszlamistának, ám szélsőséges antiszemitizmusa és a terrorista elemek támogatása rokonítja ezzel az irányzattal is.
Apathie, aki erre a Dieudonnéra hivatkozva vonna meg minden közszereplési lehetőséget Éric Zemmourtól, a konzervatív politikustól – s ezáltal fejezte ki szimpátiáját az úgymond elnémított művésszel –, most frontális támadást intézett a francia nemzet egységét, múltját és identitását kifejező jelképek, a Diadalívnél elhelyezett lobogó és az ismeretlen katona síremléke ellen, kétségbe vonva a közismerten francia katona, egy név szerint is ismert első világháborús hős hovatartozását, identitását.