Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint ez a brüsszeli döntés várható volt, hiszen a Belga fővárosi vezetés 2019-ben indította el azt a programot, aminek a végén, várhatóan 2026-ig, az Euro 6 besorolásig betiltja a bizonyos dízelüzemű gépjárművek behajtását az úgynevezett alacsony kibocsátási zónákba, ami Brüsszel városának majdnem az egészét lefedi.
Az alacsony kibocsátási zóna egy földrajzi területet jelöl, ami 19 önkormányzatot érint, és ebbe a területbe nem hajthatnak be az autók, amik az aktuális besorolás alá esnek. Ha azonban mégis behajtanak ezekkel az autókkal, akkor azoknak 350 eurós (körülbelül 130 ezer forint) büntetést kell fizetniük.
A januártól bevezetett szabályozás mintegy 75 ezer személygépjárművet érint Belgiumban, és ebből 25 ezer az, ami kifejezetten Brüsszelben van regisztrálva. Ezeknek az autótulajdonosoknak ez egy probléma, amit kezelni kell. Ebben lesz segítségükre egy három hónapos türelmi idő, amíg a meglévő tulajdonosok még behajthatnak ezekbe a szabályzott zónákba.
Azután azonban, ha be akarnak hajtani az említett területekre, akkor egy olyan autót kell beszerezniük, ami megfelel a szabályozásban leírt követelményeknek
– tette hozzá a szakértő.
Felhívta arra a figyelmet, hogy két szinten is nagy háború zajlik a benzin- és a dízelüzemű járművek ellen. Egyrészt van egy makroháború az Európai Unió szintjén. Az Európai Bizottság nyáron tette közzé a „Fit for 55” csomagját, amelyben megnevezett egy konkrét dátumot, 2035-öt, amire gyakorlatilag betiltaná a dízel- és benzinüzemű autók értékesítését az Európai Unióban, és addig is jelentősen megszigorítaná ezek közlekedését.
Emellett a kvótakereskedelmi rendszert kiterjesztenék a személygépjármű-tulajdonosokra, amely lényegében egy új környezetvédelmi adót jelent az embereknek. Ez a karbonadó.
Egy alacsonyabb szinten pedig azt látjuk, hogy sok európai uniós fővárosban arról gondolkodnak, hogy korlátozzák az autók behajtását a belvárosokba. Ez Budapesten is egy nagy kérdés. A szakértő szerint a radikális kitiltásnál jobb megoldás lehet az ütemezett korlátozás.
Hortay Olivér azt is elmondta, hogy az a kérdés, hogy hol, mekkora problémát eredményez a járművek kitiltása: például Magyarországon a személygépjárművek átlagéletkora miatt az ilyen típusú beavatkozások jelentős terhet okoznának a lakossági szereplőknek.
A szakértő azt is elárulta, hogy a klímavédelmet tekintve, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából az Európai Uniónak körülbelül a kibocsátásának a negyede származik a közlekedésből.
Kapcsolódó tartalom
Már az Euro 4-es dízelautók sem közlekedhetnek Brüsszelben
A píszí a nyugati világ unalma és pótcselekvése – Interjú Vályi Istvánnal, a magyar autós újságírás fenegyerekével
A címlapfotó illusztráció.