Robert Habeck zöldpárti alkancellár számára egyértelmű, hogy az atomenergia fenntartható energiaformának minősítése az úgynevezett „zöldmosás” tipikus esete – írja elemzésében a Focus német lap. Érdekes módon több vezető zöld politikushoz hasonlóan Habeck is azt a benyomást kelti, mintha meglepte volna az Európai Bizottság határozata a kérdésben.
Azonban, emlékeztet a Focus, a Handelsblatt már 2021. november 17-én részletesen beszámolt az SPD, a Zöldek és az FDP közötti koalíciós megállapodás tervezetéről, amelyben,
a „Pénzügyi piacok” című fejezetben, a „Taxonómia” címszó alatt még az szerepelt, hogy „a szövetségi kormány ellenezni fogja az atomenergia és a földgáz fenntartható technológiák közé sorolását”. Ez a passzus azonban röviddel ezután rejtélyes módon eltűnt.
Ugyanis az év végére egyértelművé vált, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetőjeként az atomenergiát és a gáztüzelésű erőműveket „zöldnek” fogja minősíteni. Az Európai Bizottság január 3-án be is jelentette, hogy a földgáz és a nukleáris energia eszköz lehet a túlnyomórészt megújuló energiaforrásokra történő átállás elősegítésében.
A brüsszeli testület közölte azt is, hogy konzultációkat indított az unió egyes nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó, felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogszabálya szövegtervezetéről. A konzultációt az indokolja, hogy tudományos szakvélemények szerint a földgáz és az atomenergia segítheti a tagállamokat a megújuló energiaforrásokra történő átállás során.
A kompromisszum lényege: atomerőművek a franciáknak, gázerőművek a németeknek
Sven Giegold, az Európai Parlament egyik vezető zöld képviselője, aki jól ismeri az európai erőviszonyokat, a baloldali Euraktivnak november 24-én este, a koalíciós megállapodás bejelentésekor azt mondta: „a francia-német kapcsolatokat nem szabad, hogy egy újabb nukleáris vita feszítse. Kompromisszumra van szükségünk a fenntartható beruházások terén”. Az tehát már novemberben jól látszott, hogy a kompromisszum végül így néz majd ki: atomerőművek a franciáknak, gázerőművek a németeknek.
Az Európai Bizottság javaslatáról Angela Merkel, akkor ügyvezetőként még hivatalban lévő volt kancellár a Reuters hírügynökségnek nyilvánosan, tehát nem titokban azt mondta, hogy egy brüsszeli javaslatot csak akkor lehet elutasítani, ha a 27 uniós tagállamból 20 nemmel szavaz. Ez a zöldeknek nagyon magas akadály, ráadásul magát az eljárást csak akkor lehet leállítani, ha az Európai Bizottság másítja meg javaslatát.
November 17. és 24. között a koalíciós tervezetből törölték az atomenergiát és a földgázt kritizáló passzust. Konszenzussal, azaz a Zöldek egyetértésével, akik meghajoltak a külpolitikai megfontolások előtt.
Korábban a német energiaipar is nyomást gyakorolt a szociáldemokratákra, hogy ne engedjenek a zöldek követeléseinek. Az SPD ennek megfelelően ragaszkodik ahhoz, hogy a gáztüzelésű erőműveket is fenntarthatónak nyilvánítsák, sőt Olaf Scholz megválasztott kancellár ezzel összefüggésben az Oroszország-politikát a legfontosabb prioritássá akarja tenni a Bild beszámolója szerint. Ez szintén sérti a Zöldeket.
Scholz kancellár új fejezetet szeretne nyitni a Putyin elnökkel való tárgyalásokban, és nem sokkal karácsony előtt telefonon beszélt is a Kreml vezetőjével. A Bild úgy tudja, még január vége előtt tető alá hozhatnak egy találkozót is.
Különvélemény az SPD-ben?
Időközben Saskia Esken, az SPD társelnöke elutasította az Európai Bizottság javaslatát az atomerőművek közvetett támogatására – számol be róla a Focus. Hétfői Twitter-bejegyzésében azt írta, „az atomreaktorok olyan hulladékot termelnek, amely évmilliókig radioaktívan sugárzik, veszélyeztetve az életet a bolygónkon. Végleges, biztonságos tárolásuk továbbra is megoldatlan. Különösen emiatt nem indokolt az atomenergiát fenntartható technológiaként népszerűsíteni. Semmi sem zöld az atomerőművekben. 21 éve társadalmi konszenzussal megoldottuk ezt a vitát, és úgy döntöttünk, fokozatosan kivonjuk ezt a veszélyes technológiát, amely sem nem gazdaságos, sem nem fenntartható. És ez jó dolog volt”.
Atommeiler produzieren Abfälle, die über Jahrmillionen radioaktiv strahlen und damit das Leben auf unserer Erde gefährden. Ihre sichere Endlagerung ist und bleibt ungelöst.
Insbesondere deshalb ist es nicht zu verantworten, Atomenergie als nachhaltige Technologie zu fördern.
— Saskia Esken (@EskenSaskia) January 3, 2022
Esken hozzátette, az 1980-as években ő és sokan mások tüntettek az atomenergia ellen. Kiemelte, hogy „Ha támogatjuk, ahogyan azt most az EU-ban fontolgatják, az károsítja a megújuló energiaforrások piacát”.
A WWF egyik elnökségi tagja a koalíciós megállapodást úgy értékelte, „csalódottak vagyunk, hogy hiányoznak az olyan fontos európai fejlesztésekre való hivatkozások, mint a taxonómia, és hogy a következő szövetségi kormány nem fog aktívan kiállni egy tudományos alapokon nyugvó taxonómia mellett – gáz és atomenergia nélkül”.
A kérdés mindenesetre adott, ha a Zöldek nemcsak azt tudták korán, hogy Brüsszel miként dönt ebben a kérdésben, hanem azt is, hogy ez a folyamat megállíthatatlan, és mindezek után a koalíciós megállapodásban maguk is igent mondtak a passzus kivételére, akkor most miért vannak ennyire felháborodva?