Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, diplomatikusan „nehéznek” nevezte a kérdést, ami meglehetősen enyhe leírása a résztvevők közötti konfliktusok mélységének – véli Hortay Olivér, aki elmondta, hogy az ezzel kapcsolatos vita két fő fronton zajlik:

1. Az Európai Bizottság nyáron előterjesztette a Fit for 55 című javaslatcsomagját, aminek egyik elemeként egy új kvótakereskedelmi rendszer keretében adóztatná meg az európai háztartások energiafogyasztását.

A javaslat elsődleges célja az árak mesterséges emelésével rákényszeríteni a lakossági szereplőket fogyasztásuk (és így szén-dioxid-kibocsátásuk) csökkentésére.

A Bizottság az energiaválság kirobbanása ellenére is ragaszkodik az intézkedéshez, amit Németország is támogat.

A vélt, vagy valós környezetvédelmi hatásokon túl, a Bizottságnak azért is fontos az új rendszer, mert azon keresztül központi bevételekhez juthatna, és így finanszírozási szempontból is függetlenedhetne a tagállamok kontrolljától.

Németország pedig egyrészt azért támogatja a kezdeményezést, mert az nem okozna neki jelentős többletterhet (ott már működik egy hasonló rendszer, és nagy eséllyel ezt terjesztené ki a Bizottság az egész EU-ra), másrészt a kedvező hatalmi pozíciója miatt jó eséllyel pályázna az új központi forrásokra.

Magyarország mellett Franciaország, Spanyolország, Portugália és a teljes keleti blokk elutasítja a kezdeményezést.

Ezek az országok vitatják, hogy a lakossági fogyasztás csökkentésének az árakkal való kényszerítés lenne a megfelelő útja.

A keleti és a déli tagállamok különösen méltánytalannak találják, hogy a központi intézkedés egységes terhet róna valamennyi európai háztartásra, azaz egy román család fajlagosan ugyanannyit fizethetne, mint egy luxemburgi.

Ráadásul az elutasítók egy részének kifejezetten rossz tapasztalatai vannak a központi forrásokkal kapcsolatban: például Lengyelországot mindössze néhány napja zsarolta meg Frans Timmermans brüsszeli klímabiztos, hogy jogállami problémák miatt a tervezettnél kevesebb pénzt kaphat majd a Szociális Klíma Alapból.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora az Európai Unió Fit for 55 csomagjáról beszél az Európai Parlament ülésén (Fotó: MTI/EPA/pool/Julien Warnand)

A konfliktusban július óta egyik fél részéről sincs elmozdulás az eredeti álláspontoktól.

2. A másik nagy vita az EU meglévő kvótakereskedelmi rendszeréről zajlik.

Az energiaárak növekedésével párhuzamosan a kvótaárak is csaknem a nyári szintek duplájára emelkedtek. A két folyamat pedig egymást erősíti, ráadásul különösen erősen sújtja a magas szénfelhasználású országokat: például Lengyelországot és Csehországot – írta Hortay Olivér.

Míg az energiahordozók árára (a magas importkitettség és időjárásfüggés miatt) az EU-nak mérsékelt ráhatása van, a kvótapiac egy virtuális platform, amelyet a közösség a kibocsátott kvótamennyiség módosításával, vagy akár a kötelezettségek felfüggesztésével bármikor képes befolyásolni – magyarázta a szakértő.

Majd hozzátette, hogy ráadásul a fenti két tagállam mellett Franciaország, Spanyolország, Magyarország és Lettország álláspontja szerint a magas kvótaárakban a spekulatív, szabálytalan kereskedés terjedése is szerepet játszik, így a rendszer alaposabb reformra szorul (ezek az országok például felvetették az árplafon bevezetésének ötletét).

Németország, Ausztria és Luxemburg azonban mindenféle (akár átmeneti) reformtól elzárkóznak, a Bizottság pedig a jövőben – szintén a nyári javaslatának megfelelően – fokozná a kibocsátott kvóták mennyiségének csökkentési ütemét, ami további árnyomást idézne elő – hívta fel a figyelmet.

A reform ellenzői azt mondják, hogy a kvótaárak növekedése csak 10-15 százalékban felelős az energiaárak emelkedéséért. A reformot sürgető országok szerint azonban ez a növekmény is tekintélyes összeg; például önmagában meghaladja az egy évvel korábbi áramárakat.

Hortay Olivér azt is elmondta, hogy nem tartja valószínűnek, hogy az ellenzők (különösen Németország) beadják a derekukat, mert egy esetleges enyhítés óriási támadási felületet nyitna klímapolitikai narratívájukon.

Az sem várható, hogy a reformot sürgető országok meghátrálnak, mert az árak növekedése a szakadék szélére sodorja a közösség gazdaságát (és egy átmeneti enyhítés a valóságban aligha jelentene klímapolitikai meghátrálást) – tette hozzá.

A felek álláspontjai megingathatatlanok, így ebben a kérdésben is hónapok óta állóháború zajlik.

A kvótapiaci viták mellett továbbra is jelentős konfliktust okozott az atomenergia minősítése az új taxonómia rendeletben. Itt a tagállamok többsége a fenntartható minősítés mellett van, és az elmúlt hetek (Timmermans és von der Leyen) nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság is hajlik a zöld címkére.

Azonban Németország, Ausztria, Luxemburg, Dánia és Portugália továbbra is erősen tiltakozik a minősítés ellen.

A címlapfotón: Orbán Viktor miniszterelnök (középen, a harmadik sorban) az EU-tagországok és az Európai Unió Keleti Partnerségét alkotó országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján Brüsszelben 2021. december 15-én. Elöl, középen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, mellette jobbra Emmanuel Macron francia köztársasági elnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)