Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója a központ csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatóján, Budapesten közölte: 2021 válságos év volt, s a válságkezelésben az uniós intézmények felemás – „inkább rossz, mint jó” – eredményeket értek el. Jelezte: az egész évet a koronavírus-járvány határozta meg, ami az élet minden területére befolyást gyakorolt és gazdasági válságot okozott.

Értékelése szerint az EU közös vakcinabeszerzése nem volt eredményes, a keleti oltóanyagokat is beszerző magyar kormány különutas politikája felértékelődött. Ennek köszönhetően a többi tagállamnál hamarabb állt helyre a magyar gazdaság, és jelenleg már a válság előtti szinten van – tette hozzá.

Az EU-tagországok nagyrészt hitelből finanszírozott gazdasági válságkezelésével kapcsolatban Kovács István úgy értékelt:

„abszolút kudarcot” vallott az EU ebben a tekintetben is, mert inkább az volt a fontos az eurokraták számára, hogy a közös adósság felé tereljék a tagállamokat

– jegyezte meg, hozzáfűzve azt is, hogy az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak jogszerűen járó forrást az EU nem folyósítja, mert a kifizetést politikai szempontokhoz kötik.

A stratégiai igazgató szólt arról is, hogy a korábban indult jogállamisági kérdések idén eszkalálódtak az unióban, ugyanakkor az Európai Parlament (EP) által a „szégyenteljes Sargentini-jelentés” alapján indított eljárás „teljesen kifulladt”.

Ehelyett alternatív eszközökkel kampányhadjáratot, politikai boszorkányüldözést folytat az EP Magyarország ellen – mondta Kovács István. Beszámolt arról is, hogy az EU idén beemelte a genderlobbit és az LMBTQ-ideológiát a politikai agendájába.

A jövő évre térve közölte: Franciaországban elnökválasztást, Olaszországban és Magyarországon pedig országgyűlési választást tartanak. Kovács István álláspontja szerint jövőre egész Európa és a világ Magyarországra fog figyelni, amely az uniós föderalisták erőfeszítéseinek „nagyon nagy gátja”.

Magyarország politikai súlya nőtt, továbbá jelentős mértékben kiveszi a részét „a világban tapasztalható jobboldali-konzervatív reneszánszból is” – fogalmazott.

Kovács Attila uniós projektvezető a többi közt arról beszélt: jövőre zárul az EU jövőjéről májusban indított konferenciasorozat is. Szavai szerint a sorozat alapkérdése, hogy

az Európai Egyesült Államok-koncepció jegyében az EU lopakodó hatáskörelvonását és intézményi túlterjeszkedését legitimálják,

vagy pedig „visszatérünk a józan észhez” és a közösség megmarad erős államok erős szövetségének.

Hozzátette: 2021-ben az uniós intézmények és egyes tagállamok közötti véleménykülönbségek „szintet léptek”, ez „már kerek perec a pénzről szól”. Kovács Attila ezt közvetett, de nagyon határozott beavatkozásnak értékelte a jövő tavaszi magyar választásokba. Úgy látja, hogy az Európai Unió Bírósága idén politikai szereplőként aktivizálódott, a „pártatlanságába vetett hit sokat erodálódott 2021-ben”.

A jogállamisági klauzula ügyével kapcsolatban úgy fogalmazott: „a várakozásokat tartsuk alacsony szinten, hogy (…) valóban jogi alapokon álló döntés születik”.

Az afganisztáni, illetve a lengyel-fehérorosz és a litván-fehérorosz határon kialakult helyzetet említve közölte, hogy 2015 óta leginkább ez az év szólt a migrációról.

Álláspontja szerint a kérdés nincs megoldva, és az EU belső társadalmi biztonsága továbbra is az unió külső határait védő tagállamokon nyugszik. Az érintett országoknak az európai intézmények semmilyen pénzügyi támogatást nem nyújtanak a határvédelem terhének enyhítésére – jegyezte meg.