A norvég parti őrség által közreadott kép az Északi-tengeren sodródó Eemslift Hendrika nevű jachtszállító hajóról a norvég partok közelében 2021. április 6-án. A viharba került és irányíthatatlanná vált szállítóhajó tartályaiban körülbelül 350 tonna nehézolaj és 50 tonna dízelolaj van. Energiahordozók – sodródásban. (Forrás: MTI/EPA/Norvég parti őrség)Mégsem fagyálló kapcsolatok?
Nem tett jót az energiahiány a Norvégia és Svédország közötti, hagyományosan jószomszédinak nevezhető kapcsolatoknak – írja a Ria Novosztyi orosz hírügynökség, melynek cikkét az eurotopics.net ismerteti. „A svédek megtiltották norvég szomszédaiknak, hogy a svédországi hálózaton keresztül exportálják a norvég áramot. A norvégok erre – megtorlásul – éppen akkor csökkentették áramellátásukat, amikor a svédeknek a legnagyobb szükségük lett volna rá, a Skandináv-félszigeten tomboló fagyhullám idején. Márpedig az Észak-Svédországban mért -43,8 fokos hőmérséklet, mikor ilyen lehűlést 1986 óta nem észleltek, bizony anomáliának számít decemberben. Ám jobb lesz erre felkészülni: a „kedves európai családban” az efféle háborúsdik, energia-szűkében, akár a mindennapok részévé válhatnak – fogalmaz a Ria Novosztyi, hozzátéve: a zöld-ökológiai átállás hirdetői senkinek sem ígérték, hogy azoknak, akik belevágnak a kalandba, lesz hozzá elegendő energiájuk is.
„Irreális feladni a földgázt és a nukleáris üzemanyagot”
„Nem az ambiciózus uniós csomag szükségességét kérdőjelezem meg, hanem a célkitűzések irreális jellegét és a belőle fakadó igazságtalanságokat” – jelenti ki a zöld energiára történő teljes átállás európai koncepciójáról Vladimír Dlouhý a Mladá Fronta Dnes című cseh napilapban. A Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke elítéli az európai klímapolitikát, amelyet szerinte Csehország eleve nem engedhet meg magának: „Magától értetődik, hogy a földgáz, mint energiaforrás, CO2-kibocsátó. A Bizottságnak azonban el kell fogadnia a használatát egy legalább 2050-ig tartó átmeneti időszakban. Ezenkívül a Cseh Köztársaságnak, Franciaországhoz hasonlóan, joga van folytatni az atomenergia fejlesztését. Tegyünk meg tehát mindent a megújuló energiaforrások elterjedésére – de csak egyes ösztönző eszközökkel, vagy a kutatás és fejlesztés előmozdításával, ne pedig irreális célok nyomása alatt!
Lettország: Ez a hajó elment?
A villamosenergia-árak újabb emelkedését követően Lettország újra napirendre tűzte a szélenergia kérdését – erről ír az Ir, a népszerű lett hetilap. Gatis Galviņš, a szélenergiával foglalkozó, SIA Eolus nevű cég vezetője szerint ha időben befektetettek volna, ma az ország sokkal nagyobb mértékben lehetne önellátó energiaszükségleteit illetően. „Lettország sokáig azzal áltatta magát, hogy az emelkedő energiaárak soha nem érnek el minket. A Daugava folyón lévő három gátunk vízenergia-potenciáljára támaszkodtunk, és abban reménykedtünk, hogy a gázimport ára alacsony marad. Ezért lenne fontos új szélerőműparkok építése. Sajnos a kormány és az önkormányzatok még mindig nem rendelkeznek megfelelő jogszabályokkal ezen a területen – így a vállalatvezető.
Belgium: mélyrepülésben a nukleáris ipar
Az Engie Electrabel, a Belgiumban működő atomerő atomerőművek üzemeltetője bejelentette: 2025 után lehetetlen tovább működtetni az ország összesen hét darab nukleáris meghajtású erőművét – mutat rá a De Morgen. A cikkből, mely a nukleáris cégre háruló, az üzemek leállításával kapcsolatos feladatokat részletezi, az is kiderül: gáztüzelésű erőművekkel váltanák ki a nukleáris energiát. „Az energiaellátást tehát mostantól részben gázerőművekkel kell majd biztosítani. Ismét megtapasztaltuk a keserű valóságot, hogy a politikának nincs hosszú távú jövőképe ”– írja a belga napilap. A nukleáris erőművek az ország teljes energiaigényének mintegy felét biztosítják – derül ki ugyanakkor a Bloomberg híradásából. A lap hozzáteszi: az Engie SA részvényei zuhanni kezdtek a tőzsdén, miután a belga kormány bejelentette az erőművek leszerelését.
Lengyelország: új atomerőművek
Miközben Belgiumban teljes megsemmisülés, Lengyelországban új perspektívák várnak az atomenergiai ágazatra a Energetyka24 szakportál szerint: „Az új kihívásokkal szembesülve a világ megváltoztatja álláspontját az atomenergiával kapcsolatban. Az éghajlatváltozás előrehaladása, amely az üvegházhatású gázok gigatonnányi kibocsátásához kapcsolódik, az alacsonyabb kibocsátásra való áttérés felé kényszerít bennünket. Az atomenergia lehet a válasz ezekre a problémákra. Európában Lengyelország kiemelkedik az atomenergiával kapcsolatos ambiciózus terveivel. A kormány két-három új atomerőművet kíván építeni, amelyek összkapacitása elérheti a kilenc gigawattot. A cél az, hogy a 2040-es évekre az atomenergia a lengyel energiamix mintegy 20 százalékát tegye ki – számol be a lap.