A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapesti Migrációs Konferenciát követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ENSZ Közgyűlésében 2018-ban „áterőltetett” paktum alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, és kimondja, hogy annak minden egyes állam származási, tranzit- vagy célországa.
„Brüsszel ugyanerre az őrültségre készül az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodás elfogadásával” – szögezte le, mondván, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal megkötni tervezett egyezmény újabb migrációs csatornákat hozna létre. Majd hozzátette, hogy
bár különböző neveken illetik, az Európai Bizottság a kötelező letelepítési kvótákat is folyamatosan napirenden tartja.
A magyar kormány ezzel szemben úgy véli, hogy minden országnak joga van kimaradni a migrációs folyamatokból, és az az alapvető jog, hogy mindenki a hazájában élhessen biztonságban – húzta alá.
Szijjártó Péter szerint a migráció további erősödésének biztonsági, civilizációs és egészségügyi kockázatai is vannak. Kiemelte, hogy látható az összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, illetve a párhuzamos társadalmak kialakulásának veszélyére figyelmeztetett. Emellett rámutatott, hogy a migrációs hullámok felgyorsítják a koronavírus-járvány terjedését, különös tekintettel arra, hogy az érkezők jellemzően olyan országokból jönnek, ahol alacsony az oltottsági arány.
– fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy a migráció komoly biztonsági kihívásokat jelent Európában, miután
a kontinens példátlan módon egyszerre három irányból is nyomás alatt áll. Szerinte „a jelenlegi helyzetnél pedig már csak a kilátások rosszabbak”, ugyanis a kiváltó okok egyre súlyosabbá válnak.
A miniszter kiemelte, hogy egyesek azzal a „bántóan leegyszerűsítő hivatkozással” veszik védelmükbe a migrációt, miszerint kell a munkaerő. A mostani válságos helyzetben azonban, amikor európaiak tíz- és százezrei vesztették el a munkahelyüket, először a helyiek problémáit kellene megoldani.
Egy dulakodó migráns kezébõl botot csavar ki egy önkénes segítõ, miközben buszra várnak a röszkei Dugonyi úti rendõrségi gyûjtõponton 2015. szeptember 13-án. MTI Fotó: Mohai BalázsKözölte, Magyarország déli határán idén eddig 110 ezer migránst állítottak meg, míg tavaly ez a szám „csak” 44 ezer volt. „Ha Brüsszelen múlna, ez a 110 ezer bevándorló már itt lenne benn, de szerencsére nem rajtuk múlik, hanem rajtunk”
– jelentette ki.
Michael Spindelegger, a Nemzetközi Migrációspolitikai Fejlesztési Központ főigazgatója arról számolt be, hogy a Földközi-tenger keleti térségét leszámítva minden migrációs útvonalon jelentősen megnőtt idén az érkezők száma Európában. Hangsúlyozta: jövő évben mintegy 250 ezer afgán menedékkérőre lehet számítani, s ezzel a hullámmal mások is megpróbálkozhatnak Európába jutni, így hasonló helyzet alakulhat ki, mint 2015-ben, amit meg kell előzni.
Az Emmanuel Macron francia elnök jövő heti budapesti látogatását firtató újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kijelentette, hogy a két ország a nézetkülönbségek ellenére számos alapvető fontosságú kérdésben azonos álláspontot képvisel. Ilyen például a biztonság és a külső határvédelem, az EU közös agrárpolitikája, valamint a nukleáris energia használata.
Az új német kormány egyes tagjainak bírálatai kapcsán pedig leszögezte:
– fogalmazott.
Elmondta, áprilisban választás lesz, az embereknek lehetőségük lesz véleményt mondani a kormány teljesítményéről, „a németeknek ehhez semmi közük nincsen”. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is jó együttműködést szeretnének Berlinnel a kölcsönös tiszteletre alapozva, de ebbe nem fér bele a beavatkozás a magyar belpolitikába.