logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„Lassú katasztrófa jön”: Németország leszámol az atomenergiával

| Szerző: hirado.hu
Miközben a nap- és szélerőművek nem képesek elegendő villamos energiát termelni, Németország a súlyos áramkimaradásokra vonatkozó figyelmeztetések ellenére sem áll el szén- és atomerőműveinek teljes leállításától. Az ország egy hónapon belül bezárja három legújabb és leghatékonyabb atomerőművét, a jövő télen pedig az utolsó hármat is leállítja, aminek szakértők szerint egész Európa számára katasztrofális következményei lesznek.
A már működésen kívüli philippsburgi atomerőmű hűtőtornyai a robbantásos lebontásuk előtt 2020. május 14-én. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Egy hónapon belül Németország bezárja három legújabb és leghatékonyabb atomerőművét, ami több, mint 4050 MW villamos energia elvonásával jár együtt Észak-Európa villamosenergia-hálózatából. Érzékletesebben: ez a mennyiség Dánia átlagos villamosenergia-fogyasztásának felel meg.

Ha Németország továbbra is tartja magát a tíz éve megfogalmazott zöldpolitikai direktívához – és egyelőre nincs jele a tervezet újragondolásának –, a jövő télen bezárja az utolsó három, még működő atomerőművet is, ezzel kiiktatva az ország összes alapterhelésű áramforrását. Ironikus módon márpedig éppen ezek az üzemek mentették meg a németeket egy hosszabb és kiterjedt áramszünettől, miután a preferált szél- és napenergia nem teljesített a várt módon.

Energetikai szakértők „lassú katasztrófát” jósolnak az atomerőművek leállításával összefüggésben, és arra is figyelmeztetnek, hogy a kimaradó atomenergia nemcsak több szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet, hanem sokkal több szennyezést is okoz majd a biomassza és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt.

Mivel a hagyományos szabályozással működtetett üzemekkel szemben a kiszámíthatatlanul ingadozó és időjárásfüggő zöldenergiák egyre inkább a hálózat részét képezik, az elektromos hálózatok üzemeltetői, a szakértők és a szövetségi számvevőszék is a szén- és a nukleáris energia fokozatos kivonása nyomán fellépő áramkimaradásokra figyelmeztetik a német kormányt. Ám a szövetségi energiaügyi minisztérium, illetve a zöldenergiához ragaszkodó országvezetés – úgy tűnik – egyelőre figyelmen kívül hagyja az egyre gyarapodó figyelmeztetéseket. Szerintük minden rendben van, és nincs szükség B tervre.

Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című november 11-i műsorában rámutatott: Németország ott követte el a hibát, hogy 2011-ben arról döntött, hogy miközben nagyobb ütemben kívánja a nap- és szélerőművek kapacitásait növelni, az atomerőműveit politikai alapon leállítja. A szakértő szerint ennek azonban nagyon súlyos következményei vannak. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a németországi nap- és szélerőművek nem tudnak elegendő villamos energiát termelni, a hiányt pedig legtöbbször fosszilis erőművekkel pótolják.

„Azonban nagyon gyakran az is előfordul, hogy Franciaországból is importálnak villamos energiát. Egy olyan országból, ahol egyébként az áramtermelés döntő részét atomerőművek állítják elő, tehát ilyen szempontból is álszent a német energiapolitika, hiszen Németország azt mondja, hogy ő egy atomellenes ország, miközben, amikor szüksége van rá, akkor jól jön egy kis francia atomimport”

– mondta a szakértő.

Andreas Unterberger, a Börsen-Kurier újságírója, a Die Presse és a Wiener Zeitung volt főszerkesztője pedig szintén a Kossuth Rádiónak nyilatkozva októberben azt hangsúlyozta, hogy

óriási hiba volt az atomerőművek és a szénerőművek egyidejű leállításáról határozni, mert annak nemcsak a németek, hanem egész Európa számára is katasztrofális következményei lesznek.

A kérdés szerinte az, hogy lesz-e bátorsága bárkinek ezt bevallani, és visszakormányozni a hajót. Ha pusztán a relatív bizonytalan zöldenergiára, napelemekre, szélerőművekre építik az energiaellátást, akkor a németek egy nagyon kockázatos jövő felé haladnak, amelyben egyre gyakrabban fenyeget majd áramkimaradás.

„(…) a populista politikában sokszor irreális kívánságokat hangoztatnak. Egyrészt meg akarjuk védeni a bolygót a szén-dioxidtól, a fenyegető felmelegedéstől, de közben lemondunk az atomenergiáról. Ez azonban lehetetlen”

– vélte Unterberger.

Miként arról korábban beszámoltunk, Frans Timmersmann, az Európai Bizottság zöldpolitikáért felelős alelnöke az Európai Unió több államát is sújtó energiaárválság tetőpontján azzal érvelve próbálja kivédeni a támadásokat, hogy az uniós klímapolitika nagy ívű zöldprogramjának nincs hatása a drasztikus árnövekedésre. Az Európai Bizottság alelnöke szerint a zöldátállásban mindenkinek meg kell fizetnie a ráeső részt. Vagy ahogyan szavait az uniós zöldpolitika hazai képviseletében Donáth Anna, a Momentum új elnöke és uniós parlamenti delegáltja lefordította:

„A zöldkérdés: létkérdés. Az átállás viszont nem lesz fájdalommentes.”

 

Ajánljuk még