logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Emlékezetpolitika újratöltve: eltávolították Thomas Jefferson szobrát a New York-i városházáról

| Szerző: hirado.hu
Az Egyesült Államok harmadik elnökének, a Függetlenségi nyilatkozat első számú szerzőjének és aláírójának, a kétdolláros bankjegyen és a Rushmore-hegyi nemzeti emlékhely elnöki szoborcsoportjában is megörökített történelmi ikonnak a bronzszobrát rabszolgatartó mivolta miatt távolították el a New York-i városházából.

Eltávolították Thomas Jefferson szobrát a New York-i városházáról az amerikai elnök rabszolgatartó mivolta, illetve a rabszolga-kereskedelemhez fűződő kapcsolatai miatt – adta hírül a Sky News. A lap felidézi, hogy az 1833-ban készült szobor több mint egy évszázadig ékesítette a New York-i városi tanács üléstermét, ám miután a múlt hónapban a New York-i köztervezési bizottság szavazásán újraértékelték az alapító atya örökségét és az évszázados emlékezetpolitikát, döntés született a több mint két méter magas bronzszobor eltávolításáról és áthelyezéséről egy múzeumba.

A szobor eltávolítására irányuló felhívások először George Floyd halála után érkeztek be az illetékes New York-i hivatalokhoz.

„Jefferson megtestesítette országunk hosszú és árnyalt történelmének néhány legszégyenletesebb epizódját”

– mondta akkor Adrienne Adams, a tanács fekete, latinó és ázsiai választmányának társelnöke.

A most eltávolított szobrot, amely Pierre-Jean David D’Angers művének a másolata, 1915-ben helyezték el a New York-i városházán. Az eredeti műalkotás az amerikai Capitoliumban látható. A The New York Times úgy tudja, Jefferson átköltöztetésre váró bronzalakja hat hónapra a New York-i Történelmi Társaság Múzeuma és Könyvtára előcsarnokába kerül, majd egy tízéves kölcsönszerződés alapján az olvasóterembe helyezik át.

Az elmúlt években az amerikai történelem alakjaihoz köthető műemlékek sora vált az antirasszista tüntetések célpontjává.

Jefferson New York-i szobra nem az egyetlen: a harmadik amerikai elnök alakját megörökítő műalkotásokat távolítottak el vagy semmisítettek meg a közelmúltban például Oregonban és Georgiában is. A polgárháború konföderációs vezetőinek szobrait – köztük a déli államokban a mai napig nagy tiszteletnek örvendő, a rasszizmussal nehezen vádolható Lee tábornokét – szintén ledöntötték vagy megrongálták a Black Lives Matter (BLM-) mozgalomhoz köthető, az Egyesült Államok évszázados emlékezetpolitikájával elégedetlen aktivisták.

A mozgalom vandalizmussal, esetenként emberöléssel is terhes tüntetéssorozatával kapcsolatban Magyarországon a gyarmatosításhoz és a feketék elnyomásához köthető szobrok ledöntése, illetve megrongálása különös médiafigyelmet kapott, csakúgy, mint az Egyesült Államok alapító atyáival, illetve a velük kapcsolatban kialakult történelemszemlélettel szembeni éles kritikái.

Vitathatatlan történelmi tény, hogy George Washingtonnal szemben, aki a végrendeletében az összes rabszolgáját szabad emberré tette (ennek ellenére az ő szobrát is ledöntötték Portlandben), Jefferson mindössze nyolc rabszolgáját szabadította fel, miközben életében körülbelül 600 rabszolga fordult meg a tulajdonában.

Közülük három feltehetően a saját gyermeke volt – a negyediket hagyta megszökni. Ezek a gyerekek már harmadik generációs félvérek voltak, majdnem teljesen világos bőrrel.

Napjainkban számos történész hangoztatja, hogy a különböző korok társadalmi mintáit összevetve a szakértőknek szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy egy történelmi személyiséget az adott kor kontextusában vizsgálunk-e. Ha az adott kor normáival, viszonyaival azonos nézeteket hangoztatott, akkor ezt elfogadjuk, viszont a saját korunk normáival ez összeütközésben lehet. A rasszizmus fogalma is változik, akkoriban ezt a kifejezést nem használták, az alapító atyák nyelvhasználatában egyáltalán nem fordul elő.

Lévai Csaba történész szerint Thomas Jefferson alakja kiváló példa arra, mit nevezhetünk rasszizmusnak: az elnök egy felvilágosult, a természettudományokat jól ismerő gondolkodó és politikus volt, aki az akkori tudományos diszciplinák alapján állította azt, hogy a faji különbségek nem a körülményekből következnek, hanem biológiailag adottak.

Címlapkép: Rushmore-hegy/wikipedia.org

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még