A globális áruexport euróban számított értéke 2020-ban 9,2, a kereskedelmi szolgáltatásoké 21 százalékkal csökkent az előző évihez képest, jelentős részben a Covid19-járvánnyal összefüggésben. A termékforgalom értéke 15,4 ezer, a szolgáltatásoké 4,4 ezer milliárd eurót tett ki. 2020-ban és az azt megelőző években a termékek világkereskedelmére az ázsiai országok térnyerése volt jellemző, a szolgáltatások világpiacát azonban továbbra is Európa és Észak-Amerika uralta.
A KSH szerint a világkereskedelem növekedésének üteme már a pandémia előtt lelassult, a 2019. évi 2,8 százalékos bővülés a legkisebb volt a 2009-es recesszió óta. Ebben természetesen nemzetközi tényezők – elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek – is szerepet játszottak.
A 2020. évi visszaesés nagyobb volt, mint 2009-ben a pénzügyi és gazdasági válság idején,
amikor a recesszió alapvetően Amerika és Európa országait sújtotta. Ezúttal viszont a világgazdaság mindegyik nagy szereplőjét közvetlen és jelentős gazdasági károk érték.
A globális külkereskedelem intenzitása – az elmúlt évtizedek emelkedő trendjét követően – 2018-ban érte el csúcsát, azóta a globális ipari termelés stagnál, míg a világkereskedelemben csökkenő trend alakult ki. A gazdasági teljesítmény alakulását az elmúlt időszakban elsősorban a Covid–19-járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések határozták meg.
A világkereskedelem gyors fellendülésének kilátásai a tavalyi év végén javulni kezdtek, mivel az árukereskedelem a vártnál gyorsabban bővült a második félévben. A világkereskedelem volumene 2020 második negyedévében éves összehasonlításban 15 százalékkal esett vissza, miközben a világ országai lezárásokat és utazási korlátozásokat szabtak a járvány terjedésének fékezése érdekében.
Ezek a fertőzés arányának csökkenése nyomán az év második felében enyhültek, lehetővé téve, hogy
az áruszállítás a negyedik negyedévre a 2019-es szint közelébe emelkedjen.
A 2019 végén elindult Covid–19-járványnak az árukereskedelemre gyakorolt hatása régiónként eltérő volt. A legtöbb régió esetében mindkét irányban nagymértékben visszaesett a termék-külkereskedelmi forgalom. Ez alól az egyetlen kivétel Ázsia volt, ahol az export volumene 0,3 százalékkal nőtt, az importé 1,3 százalékkal csökkent.
Az import legnagyobb mértékű visszaesése leginkább a kevésbé fejlett régiókban volt megfigyelhető: Afrikában 8,8 százalékos, Dél Amerikában 9,3 százalékos. Az észak-amerikai import mérséklődése az előbbi régiókhoz képest viszonylag kisebb, 6,1 százalékos volt. A dinamikát tekintve 2017-ben csak Afrika maradt alul a többi régióhoz képest.
A termékek világkereskedelmében az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok térnyerése volt jellemző,
aminek következtében Ázsia jelentős mértékben növelte termékpiaci részesedését. Mindez Európa és Észak-Amerika piacvesztésével járt együtt.
A globális szolgáltatás-külkereskedelem 22 százalékkal mérséklődött a tavalyi év során, a külkereskedelmi forgalom szintjében a legnagyobb mértékű visszaesést Dél-Amerika és Afrika szenvedte el. 2017 óta valamennyi régió közül
- egyedül Észak-Amerika és Európa tartozik azon régiók közé, amelyek pozitív többlettel zártak,
- szemben Dél-Amerikával, valamint Afrikával és Ázsiával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett.
Mindez a szolgáltatások piacának struktúráját is jól mutatja, vagyis a szolgáltatások világkereskedelmében a kínálati oldalt továbbra is a legfejlettebb régiók adják.
- A szolgáltatások világpiacát az elmúlt évtizedekben Európa, és Észak-Amerika uralta és ez tavaly sem változott.
- A tavalyi évben a globális szolgáltatásexport több mint 50 százaléka az európai kontinensről érkezett.
- A második legnagyobb szolgáltatáspiaci szereplő Ázsia volt, közel 30 százalékos részaránnyal.
- 2020-ban a legfontosabb szereplők közül kiemelendők az Európai Unió tagállamai, amelyek a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmükben az exportoldalon 1932 milliárd, az importoldalon 1715 milliárd euró értékű forgalmat bonyolítottak le, és 218 milliárd euró többlettel zártak.
- Az Európai Unió szolgáltatás-külkereskedelmi exportja és importja is 18 százalékkal csökkent 2019-hez viszonyítva.
A címlapfotó illusztráció.