logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Százharminc embert mészároltak le az iszlamisták hat éve Párizsban

| Szerző: hirado.hu
„A határozott tiltás ellenére – sem védősisak, sem golyóálló mellény nem volt rajtunk – bementünk az épületbe: ott volt a parancsnokunk, aki segítséget kért. A teremben apokaliptikus állapotok fogadtak minket. Az egymásra dobált holttestek között Kalasnyikov-tárakba botlottunk. Egy nő kapott a lábam után – sajnos ott, akkor nem tudtam rajta segíteni. Az első túlélő, akit megtaláltunk, egy ötéves kisfiú volt, akit az édesanyja a fején egy zajszűrő fülvédővel hozott el a koncertre” – nyilatkozta nemrég egy volt rendőr, aki a párizsi terrortámadások idején társaival elsőként lépett be a Bataclan koncerttermébe az ott történt tömegmészárlások után. Ma hat esztendeje, 2015. november 13-án Párizsban végrehajtották Európa második világháború utáni történetének egyik legvéresebb tömegmészárlását.
Sebesült férfi a kimenekített emberek között a párizsi Bataclan koncertterem közelében, miután az épületben mintegy száz embert túszul ejtettek 2015. november 13-án. (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

A mai napig részben sokkolja, részben megosztja a francia közvéleményt a 130 halottat és 413 sebesültet követelő, brutális iszlamista terrortámadás, amely a (szintén muszlim szélsőségesek által elkövetett, 191 halottat követelő) madridi támadások után a második legtöbb halálos áldozattal járó merénylet Európa II. világháború utáni történetében.

2015. november 13-a kései órái egy átlagos péntek estének tűntek Párizsban: a Stade de France-ban éppen barátságos mérkőzésen mérte össze tudását a francia és a német válogatott, a hétvége kezdetével megteltek az éttermek, a Bouleverd Voltaire-en pedig az Eagles of Death Metal együttes lépett fel a zsúfolásig megtelt Bataclan színház és koncertteremben.

Mint a későbbi nyomozások kiderítették: a francia főváros elleni, percről percre eltervezett merénylet elkövetői több csoportot alkotva, egymást követő időpontokban kezdték meg akciójukat.

Óramű pontossággal működő terroristák, kapkodó rendőrök

Mentőautóba emelnek egy sebesült férfit a párizsi Stade de France Stadion közelében 2015. november 13-án. (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Az első terrorcsoport 21 óra 20 perckor lépett akcióba a Stade de France közelében. A Franciaország-Németország mérkőzésen ott volt François Hollande köztársasági elnök és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is. A terrorista kommandó három főből állt: két iraki, akik 2015. október 3-án érkeztek Európába az év folyamán hatalmas méreteket öltő migránshullám hátán, Görögországon keresztül (Mohamad al-Sabaawi és Mohammad al-Mahmod), illetve franciaországi illetőségű segítőjük, Bilal Hadfi. A három terrorista egymás után aktivizálta robbanóövét. A náluk levő fegyverekkel sokkal nagyobb pusztítást végezhettek volna; a robbanásoknak így egy halálos áldozata és számos sebesültje volt. A terroristák övük működésbe hozása előtt megkíséreltek bejutni a stadionba, ám ez nem sikerült nekik.

A 2015. november 13-i párizsi terrortámadás krónikája 21:20: A Stade de France-ban a francia-német barátságos mérkőzés közben egy robbanás történt a B bejáratnál. Két holttestet találtak a helyszínen, az egyikük öngyilkos merénylő volt, akin robbanómellény volt. Egy járókelő is megsérült a robbanásban. 21:25: A X. kerületben (a rue Bichat-n) közben egy második helyszínen Kalasnyikovokkal megöltek tizenöt embert, sokakat pedig megsebesítettek. Erre a helyszínre egy fekete Seat Leonnal érkeztek a támadók. 21:29: Lövések az avenue de la République-on. 21:30: A második robbanás a Stade de France stadionnál. 21:32: A XIX. kerületben is lövöldöztek a fekete Seatban érkező támadók. Nagyjából száz lőszerhüvelyt találtak a helyszínen. 21:36: A XI. kerületi Rue Charonne-nál újból egy fekete Seatot láttak. Az egyik étterem teraszán ülők közül 19-en meghaltak, 9-en életveszélyesen megsérültek. Itt is körülbelül száz lőszerhüvelyt találtak. 21:40: Egy fekete Volkswagen Polo érkezett a Bataclan koncertteremhez. Három támadó berontott a terembe, lőni kezdtek, és túszul ejtették a bent lévőket. A kommandósok végül megindították a támadásukat. 21:43: Robbantás a boulevard Voltaire 253 számnál. 21:49: Lövések és robbantások a Bataclan színházban. 21:53: A harmadik robbantás a Stade de France stadionnál. 22:00: Lövések a boulevard Beaumarchais-n. (Forrás: Wikipédia)

21 óra 25 perckor kezdett ámokfutásba a főváros 10. és a 11. kerületének több utcájában a három terroristából álló második terrorcsoport. Több elem alapján is azonosíthatók tagjai, a 31 éves Brahim Abdeslam, a 25 éves Chakib Akrouh és a 28 éves Abdelhamid Abaaoud, a számos szíriai terrorcselekményről ismert dzsihadista. Abaaoud rendőri információk szerint a támadások fő szervezője lehetett, öt nappal később likvidálták egy rendőri akció során Saint-Denis-ben. A támadók egy fekete színű, belga rendszámú Seat Leont vezetve háromszor nyitottak tüzet a bárok és éttermek teraszain ülő emberekre, ezt kiabálva: „Allahu akbar!” és „Ez Szíriáért van!”. Ez a támadássorozat az előbbinél jóval több áldozattal járt: harminckilencen haltak meg, 32 volt a súlyos sebesültek száma.

Szíriát azért emlegették a muszlim szélsőségesek, mert Franciaország 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam (ISIS) nevű törvénytelen, a nemzetközi közösség által el nem ismert entitás elleni légicsapásokhoz. Francia gépek bombázták 2015. októberében az Iszlám Állam rakkai kiképzőközpontját, és napokkal a terrortámadás előtt mértek csapást az ISIS ellenőrzése alatt álló olaj- és gázvezetékekre.

Brahim Abdeslam ezt követően a Voltaire bulvár egyik kávézójában felrobbantotta övét, két embert súlyosan megsebesítve. Mivel csak övének hátsó töltete robbant fel, ő lett az egyetlen halálos áldozata akciójának. Két bűntársa eltűnt. A Seatot huszonnégy órával később találták meg Montreuil-ben, benne három Kalasnyikovval, öt teli és tizenegy üres tárral. Az iszlamisták több mint 400 lövést adtak le 20 perc alatt. Később még 116 Kalasnyikov-lövedéket találtak a Petit Cambodge és a Carillon teraszain.

A valószínűleg tudatosan egyre súlyosabb csapások csúcspontját jelentette, amikor 21 óra 40 perckor megérkezett a Bataclan színházhoz a harmadik terrorcsoport, akik egy fekete Volkswagen Polóval utaztak. A terroristák már az épület előtt tüzet nyitottak az ott állókra, majd berontottak és sorozatlövéseket adtak le a közönségre. Mindeközben „Allahu akbar”-t ordítottak, „torkuk szakadtából” Shawn London, az Eagles Of Death Metal rockzenekar hangmérnöke szerint. Ezt a csoportot három francia állampolgárságú muszlim szélsőséges alkotta: a 23 éves Foued Mohamed-Aggad, a 29 éves Ismaël Omar Mostefaï és a 28 éves Samy Amimour. A három elkövető mintegy húsz percen keresztül, hidegvérrel gyilkolta le, egyenként a nézőket. Az Eagles of Death Metal együttes tagjait is meg akarták ölni. Egyikük kijelentette: „Hol van az énekes? Hol vannak a jenkik? Ők egy amerikai banda, és ti az amerikaiakkal együtt bombáztok, ezért velük együtt fogtok meglakolni”. Azt is kiabálták: „Ez mindazért a fájdalomért jár, amit Hollande (François Hollande köztársasági elnök) okozott a muszlimoknak szerte a világon!” Ezután számos nézőt túszul ejtettek, s őket emberi pajzsként a terem ajtajai és ablakai elé állították. Az akcióban 90-en vesztették életüket, emellett több tucatnyi súlyos sebesültet is talált a közbelépő rendőrség.

Először egy rendőrparancsnok és egy dandártábornok érkezett a helyszínre 21 óra 50 perckor, alig tíz perccel a mészárlás kezdete után. Ahogy beléptek a színházba, ahol meglátták Samy Amimourt, kezében fegyverrel. Hat lövést adtak le rá. A terrorista a földre zuhant és felrobbantotta magát. 22 óra körül a felbukkantak a közelben tartózkodó katonák is, akik a 2015. januárban életbe lépett terrorellenes hadművelet, a Sentinel keretében tartózkodtak a fővárosban. Csakhogy a katonák kifejezetten azt az utasítást kapták, hogy ne avatkozzanak be és ne adjanak át semmilyen felszerelést a rendőröknek, akik nem sokkal később erősítésként érkeztek a helyszínre. A két túlélő terrorista mintegy húsz tússzal a színház egy emeleti helyiségébe vonult vissza. Innen az emeletről lövéseket adtak le a rendőrökre. A különleges erők, a RAID először a színháztermet vonta ellenőrzése alá, majd sikertelen tárgyalások után 2015. november 14-én 00 óra 18 perckor megkezdődött a támadás. Szobáról szobára haladva foglalták vissza az épületet a rendőri erők, akiknek végül sikerült a két terroristát is lelőni, ezúttal túszáldozatok nélkül. A sebesültek evakuálása nem sokkal később vette kezdetét.

„Eltartott egy darabig”

„Nem sokkal este 10 után érkeztünk a helyszínre. 180 méterre a színháztól megállítottak minket. Az egyik, helyszínen szolgáló rendőrtársunk azt mondta, nem mehetünk tovább” – számolt be a Le Voix du Nord című lapnak egy volt rendőr, aki abban az egységben szolgált, melynek tagjai elsőként léptek be a Bataclan épületébe.

„Aznap nem engedelmeskedtünk a helyszínt biztosító tisztnek, ugyanis a mi parancsnokunk már bent volt az épületben és segítséget kért. Azt mondtam tehát neki: Bemegyünk!” – emlékezett vissza a rendőr.

Ez a rendőri egység sem sisakkal, sem védőeszközökkel nem rendelkezett. Utólag kiderült: biztosak voltak benne, hogy nem jönnek ki élve az épületből, mégis behatoltak. Oszlopban haladnak előre, a legjobban felszereltek elöl, a legkevésbé jól felszereltek hátul. Amikor 22:20-kor beléptek a színház belső terébe, apokaliptikus állapotok fogadták őket: eldobált Kalasnyikov-tárak, egymás tetejére hányt halottak, segítséget kérő haldoklók. „Egy nő kapott a lábam után – sajnos ott, akkor nem tudtam rajta segíteni. Az első túlélő, akit megtaláltunk, egy ötéves kisfiú volt, akit az édesanyja a fején egy zajszűrő fülvédővel hozott el a koncertre” – idézte fel első benyomásait a visszaemlékező.

A rendőr kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mennyi idő múlva értek ki a különleges erők, de elmondta: „eltartott egy darabig”.

Rendőrök az egyik lövöldözés helyszínén, a Le Petit Cambodge vendéglőnél Párizsban 2015. november 13-án, miután a francia fővárosban késő este összehangoltan több merényletet követtek el. (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

Felébrednek a belgák

Később kiderült: az iszlamisták egy negyedik támadást is terveztek Párizs 18. kerületében. Az öngyilkos merényletre öt nappal később került volna sor a La Défense üzleti negyedben.

A terrortámadást követő helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány rendkívüli állapotot rendelt el az országban. Erre először került sor az 1958-as algíri puccskísérlet óta.

Mivel a muszlim hátterű bűnözők szorosan kötődtek Belgiumhoz, a belga rendőrség 2015. november 21. és 26. között ostrom alá vette a muszlim többségű és iszlám szélsőségesek lakta brüsszeli agglomerációt, tartva a belga fővárost érő támadásoktól.

A támadó terrorista csoportok egyetlen túlélőjét, Salah Abdeslamot viszont nem ekkor, hanem csak 2016. március 18-án sikerült kézre keríteni a brüsszeli Molenbeek-Saint-Jean településen.

Hollande: Tudtuk, hogy a menekültáradatban terroristák vannak

Nagy érdeklődés kísérte tehát Abdeslam perét, amely eddig nem látott méretekben, afféle monstre, történelmi jelentőségűnek tűnő perként zajlik napjainkban – ez e legnagyobb szabású per a modernkori Franciaország történetében. A szeptemberben kezdődött, kilenc hónaposra tervezett tárgyalás folyamán 140 napon át hallgatják meg az érintetteket: 300 szemtanút, 1800 túlélőt és a 130 áldozat hozzátartozóit.

A per során nemrég került sor Hollande meghallgatására is. Tudtuk, hogy a menekültáradatban terroristák vannakezzel a címmel idézte a volt köztársasági elnököt a Valeurs Actuelles című lap. Hollande szerint „az összes szolgálat mindent megtett, amit megtehetett”. Ezt a politikus bizonyára a már kialakult helyzet kezelésére, nem pedig annak megelőzésére értette.

A támadások elkerülésének lehetőségéről szólva Hollande így beszélt: „Tudtuk, hogy műveleteket készítettek elő, és azt is, hogy a menekültáradatban terroristák rejtőznek”. Kitért arra is, hogy „az előző napokban voltak információink a támadásokat elkövető személyekről is, de nem tudtuk elképzelni, hogy cselekedni fognak”. A volt államfő ugyanakkor arról biztosította meghallgatóit: „nem rendelkeztünk olyan információval, amellyel a november 13-i támadásokat megakadályozhattuk volna”.

A szocialista Hollande utólag is védelmébe vette a támadások idején telesen passzívan viselkedő katonákat: „Nem egy Sentinel egység feladata ilyen kényes műveleteket végrehajtani”. A Valeurs Actuelles a volt köztársasági elnököt idézve így fogalmaz: „Hogy felidézzük a baloldalnak oly kedves frázist, Holland azt is elmondta: az iszlamista terrorizmus legnagyobb áldozatai a muszlimok”.

Tény, hogy a 2015-ös esztendőt már az év első napjaitól meghatározta az iszlamista terrorizmus: 2015. január 7-én két dzsihádista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásban 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek.

Az év folyamán később váratlanul hatalmasra duzzadt a Nyugat-Európa felé tartó, főleg muszlim hátterű, fiatal férfiak százezres tömegeiből álló migránsáradat, egy idő után történelmi méreteket öltve.

Találkozó a Keletinél

Amire a köztársasági elnök is utalt: a merénylet óta eltelt esztendőkben világossá vált, hogy Abdeslam két bűntársát is Budapesten, az akkor éppen a Keleti pályaudvart tömegesen elborító migránsok tömegéből kiemelve vette fel kocsijára. A három férfi az osztrák határon átkelve távozott Magyarországról.

A két terrorista, mint ez az az utólag azonosított mobilhívásokból kiderül, Kiskőrösön rejtőzött el, ott várták meg, hogy Abdeslam Budapestre érkezzen. A most zajló per tehát világosan alátámasztja azt a tényt, hogy a 2015-ös migránsáradat soraiban számos terrorista is rejtőzött.

Az rtl.be számos dokumentummal alátámasztott tényfeltáró cikkében, mely számos magyarországi adatot és információt tartalmaz, leírja: 2015 nyarán és kora őszén Salah Abdeslam összesen 12, a migráns-invázió balkáni útvonalán érkező terroristát vezetett el Belgiumba Magyarországon és Ausztrián keresztül, kihasználva a migráns-invázió okozta felfordulást. A terroristákkal, akik profi, titkosszolgálati szintű szervezéssel rejtőztek el, majd jöttek elő újabb és újabb búvóhelyeikről, mobiltelefonon tartotta a kapcsolatot.

A francia ajkú vidékekig becsempészett iszlamista szélsőségesek egy része aktívan részt vett a párizsi terrortámadásokban, mások Brüsszelben tevékenykedtek. Néhány főt semlegesítettek vagy letartóztattak, mielőtt akcióba léphettek volna.

Harcosan támadja a Le Monde az egyik áldozat apját

Rágalmazás miatt feljelentette a Le Monde című francia világlapot Patrick Jardin, az iszlamista tömegmészárlás egyik áldozata, Nathalie Jardin édesapja. A 68 éves férfi a nyilvános meghallgatáson kijelentette: „Azt várom, hogy ezek a szörnyetegek a börtönben rohadjanak, amíg meg nem halnak”.

Jardin elmondta: lánya, aki világítástechnikusként dolgozott 2015. november 13-án a Bataclanban, a koncert helyszínén, annak ellenére visszatért helyére, melyet korábban elhagyott, hogy meghallotta az első lövéseket. Az apa szerint lánya ezt mondta: „Mennem kell, nem hagyhatom cserben a társaimat”. Jardin így fogalmazott: „A lányomat szörnyetegek gyilkolták meg (…) Harcosoknak nevezik magukat, de férgek, akik félnek az ember szemébe nézni”.

A férfi azt is elmondta: „Az iszlám, amelyhez ezek a gyilkosok állításuk szerint tartoznak, lehetővé teszi számukra, hogy a hazugságot háborús stratégiává alakítsák. Ez a mi civilizációnk és az iszlám közötti hatalmas szakadékot mutatja (…) Abdeslamnak nincsenek gyermekei, és valószínűleg soha nem is lesznek. Ez az éretlen gengszter soha nem lesz képes megérteni a gyermek elvesztésének fájdalmát” – folytatta. „A radikalizálódott muszlimok által elkövetett támadásokon túl drámai az, hogy mások méltatlan és fülsiketítő csendben hallgatnak erről a vérengzésről. A muszlimok 38 százaléka nem ítéli el Samuel Paty lefejezését” – tette hozzá.

A baloldaliságáról ismert Le Monde (Franciaországban gyakran emlegetik, hogy a baloldal erősen összefonódott az iszlamizmussal) ellenséges hangnemű cikket közölt október 18-án Jardinről. A lányát elvesztő férfit „gyűlölködő apaként” jellemezték.

A cikk nemcsak az apa, hanem jobboldali politikusok és mérvadó konzervatív értelmiségiek ellenérzését is kiváltotta. Gilbert Collard, a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője azt ajánlotta a a Le Monde-nak, hogy a lap „inkább a gyilkos terroristák gyűlölködésével foglalkozzon.”

A lap újságíróját Twitter-bejegyzésében így támadta meg Jacques de Saint Victor, ismert író, jogtörténész és irodalomkritikus: „Hogy merészeled azt írni, hogy ő „egy gyűlölködő apa”, amikor tudod, hogy a Bataclanban elvesztette a lányát?” A Le Monde később internetes oldalán „dühös apára” változtatta címét.

 

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még