A mai napig részben sokkolja, részben megosztja a francia közvéleményt a 130 halottat és 413 sebesültet követelő, brutális iszlamista terrortámadás, amely a (szintén muszlim szélsőségesek által elkövetett, 191 halottat követelő) madridi támadások után a második legtöbb halálos áldozattal járó merénylet Európa II. világháború utáni történetében.
2015. november 13-a kései órái egy átlagos péntek estének tűntek Párizsban: a Stade de France-ban éppen barátságos mérkőzésen mérte össze tudását a francia és a német válogatott, a hétvége kezdetével megteltek az éttermek, a Bouleverd Voltaire-en pedig az Eagles of Death Metal együttes lépett fel a zsúfolásig megtelt Bataclan színház és koncertteremben.
Mint a későbbi nyomozások kiderítették: a francia főváros elleni, percről percre eltervezett merénylet elkövetői több csoportot alkotva, egymást követő időpontokban kezdték meg akciójukat.
Óramű pontossággal működő terroristák, kapkodó rendőrök
Az első terrorcsoport 21 óra 20 perckor lépett akcióba a Stade de France közelében. A Franciaország-Németország mérkőzésen ott volt François Hollande köztársasági elnök és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is. A terrorista kommandó három főből állt: két iraki, akik 2015. október 3-án érkeztek Európába az év folyamán hatalmas méreteket öltő migránshullám hátán, Görögországon keresztül (Mohamad al-Sabaawi és Mohammad al-Mahmod), illetve franciaországi illetőségű segítőjük, Bilal Hadfi. A három terrorista egymás után aktivizálta robbanóövét. A náluk levő fegyverekkel sokkal nagyobb pusztítást végezhettek volna; a robbanásoknak így egy halálos áldozata és számos sebesültje volt. A terroristák övük működésbe hozása előtt megkíséreltek bejutni a stadionba, ám ez nem sikerült nekik.
21 óra 25 perckor kezdett ámokfutásba a főváros 10. és a 11. kerületének több utcájában a három terroristából álló második terrorcsoport. Több elem alapján is azonosíthatók tagjai, a 31 éves Brahim Abdeslam, a 25 éves Chakib Akrouh és a 28 éves Abdelhamid Abaaoud, a számos szíriai terrorcselekményről ismert dzsihadista. Abaaoud rendőri információk szerint a támadások fő szervezője lehetett, öt nappal később likvidálták egy rendőri akció során Saint-Denis-ben. A támadók egy fekete színű, belga rendszámú Seat Leont vezetve háromszor nyitottak tüzet a bárok és éttermek teraszain ülő emberekre, ezt kiabálva: „Allahu akbar!” és „Ez Szíriáért van!”. Ez a támadássorozat az előbbinél jóval több áldozattal járt: harminckilencen haltak meg, 32 volt a súlyos sebesültek száma.
Szíriát azért emlegették a muszlim szélsőségesek, mert Franciaország 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam (ISIS) nevű törvénytelen, a nemzetközi közösség által el nem ismert entitás elleni légicsapásokhoz. Francia gépek bombázták 2015. októberében az Iszlám Állam rakkai kiképzőközpontját, és napokkal a terrortámadás előtt mértek csapást az ISIS ellenőrzése alatt álló olaj- és gázvezetékekre.
Brahim Abdeslam ezt követően a Voltaire bulvár egyik kávézójában felrobbantotta övét, két embert súlyosan megsebesítve. Mivel csak övének hátsó töltete robbant fel, ő lett az egyetlen halálos áldozata akciójának. Két bűntársa eltűnt. A Seatot huszonnégy órával később találták meg Montreuil-ben, benne három Kalasnyikovval, öt teli és tizenegy üres tárral. Az iszlamisták több mint 400 lövést adtak le 20 perc alatt. Később még 116 Kalasnyikov-lövedéket találtak a Petit Cambodge és a Carillon teraszain.
A valószínűleg tudatosan egyre súlyosabb csapások csúcspontját jelentette, amikor 21 óra 40 perckor megérkezett a Bataclan színházhoz a harmadik terrorcsoport, akik egy fekete Volkswagen Polóval utaztak. A terroristák már az épület előtt tüzet nyitottak az ott állókra, majd berontottak és sorozatlövéseket adtak le a közönségre. Mindeközben „Allahu akbar”-t ordítottak, „torkuk szakadtából” Shawn London, az Eagles Of Death Metal rockzenekar hangmérnöke szerint. Ezt a csoportot három francia állampolgárságú muszlim szélsőséges alkotta: a 23 éves Foued Mohamed-Aggad, a 29 éves Ismaël Omar Mostefaï és a 28 éves Samy Amimour. A három elkövető mintegy húsz percen keresztül, hidegvérrel gyilkolta le, egyenként a nézőket. Az Eagles of Death Metal együttes tagjait is meg akarták ölni. Egyikük kijelentette: „Hol van az énekes? Hol vannak a jenkik? Ők egy amerikai banda, és ti az amerikaiakkal együtt bombáztok, ezért velük együtt fogtok meglakolni”. Azt is kiabálták: „Ez mindazért a fájdalomért jár, amit Hollande (François Hollande köztársasági elnök) okozott a muszlimoknak szerte a világon!” Ezután számos nézőt túszul ejtettek, s őket emberi pajzsként a terem ajtajai és ablakai elé állították. Az akcióban 90-en vesztették életüket, emellett több tucatnyi súlyos sebesültet is talált a közbelépő rendőrség.
Először egy rendőrparancsnok és egy dandártábornok érkezett a helyszínre 21 óra 50 perckor, alig tíz perccel a mészárlás kezdete után. Ahogy beléptek a színházba, ahol meglátták Samy Amimourt, kezében fegyverrel. Hat lövést adtak le rá. A terrorista a földre zuhant és felrobbantotta magát. 22 óra körül a felbukkantak a közelben tartózkodó katonák is, akik a 2015. januárban életbe lépett terrorellenes hadművelet, a Sentinel keretében tartózkodtak a fővárosban. Csakhogy a katonák kifejezetten azt az utasítást kapták, hogy ne avatkozzanak be és ne adjanak át semmilyen felszerelést a rendőröknek, akik nem sokkal később erősítésként érkeztek a helyszínre. A két túlélő terrorista mintegy húsz tússzal a színház egy emeleti helyiségébe vonult vissza. Innen az emeletről lövéseket adtak le a rendőrökre. A különleges erők, a RAID először a színháztermet vonta ellenőrzése alá, majd sikertelen tárgyalások után 2015. november 14-én 00 óra 18 perckor megkezdődött a támadás. Szobáról szobára haladva foglalták vissza az épületet a rendőri erők, akiknek végül sikerült a két terroristát is lelőni, ezúttal túszáldozatok nélkül. A sebesültek evakuálása nem sokkal később vette kezdetét.
„Eltartott egy darabig”
„Nem sokkal este 10 után érkeztünk a helyszínre. 180 méterre a színháztól megállítottak minket. Az egyik, helyszínen szolgáló rendőrtársunk azt mondta, nem mehetünk tovább” – számolt be a Le Voix du Nord című lapnak egy volt rendőr, aki abban az egységben szolgált, melynek tagjai elsőként léptek be a Bataclan épületébe.
„Aznap nem engedelmeskedtünk a helyszínt biztosító tisztnek, ugyanis a mi parancsnokunk már bent volt az épületben és segítséget kért. Azt mondtam tehát neki: Bemegyünk!” – emlékezett vissza a rendőr.
Ez a rendőri egység sem sisakkal, sem védőeszközökkel nem rendelkezett. Utólag kiderült: biztosak voltak benne, hogy nem jönnek ki élve az épületből, mégis behatoltak. Oszlopban haladnak előre, a legjobban felszereltek elöl, a legkevésbé jól felszereltek hátul. Amikor 22:20-kor beléptek a színház belső terébe, apokaliptikus állapotok fogadták őket: eldobált Kalasnyikov-tárak, egymás tetejére hányt halottak, segítséget kérő haldoklók. „Egy nő kapott a lábam után – sajnos ott, akkor nem tudtam rajta segíteni. Az első túlélő, akit megtaláltunk, egy ötéves kisfiú volt, akit az édesanyja a fején egy zajszűrő fülvédővel hozott el a koncertre” – idézte fel első benyomásait a visszaemlékező.
A rendőr kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mennyi idő múlva értek ki a különleges erők, de elmondta: „eltartott egy darabig”.
Felébrednek a belgák
Később kiderült: az iszlamisták egy negyedik támadást is terveztek Párizs 18. kerületében. Az öngyilkos merényletre öt nappal később került volna sor a La Défense üzleti negyedben.
A terrortámadást követő helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány rendkívüli állapotot rendelt el az országban. Erre először került sor az 1958-as algíri puccskísérlet óta.
Mivel a muszlim hátterű bűnözők szorosan kötődtek Belgiumhoz, a belga rendőrség 2015. november 21. és 26. között ostrom alá vette a muszlim többségű és iszlám szélsőségesek lakta brüsszeli agglomerációt, tartva a belga fővárost érő támadásoktól.
A támadó terrorista csoportok egyetlen túlélőjét, Salah Abdeslamot viszont nem ekkor, hanem csak 2016. március 18-án sikerült kézre keríteni a brüsszeli Molenbeek-Saint-Jean településen.
Six years later a French music executive recalls the mass shooting at Paris’ Bataclan nightclub, where 90 people died during an Eagles of Death Metal concert.https://t.co/O29LVBvlD6
— billboard (@billboard) November 11, 2021
Hollande: Tudtuk, hogy a menekültáradatban terroristák vannak
Nagy érdeklődés kísérte tehát Abdeslam perét, amely eddig nem látott méretekben, afféle monstre, történelmi jelentőségűnek tűnő perként zajlik napjainkban – ez e legnagyobb szabású per a modernkori Franciaország történetében. A szeptemberben kezdődött, kilenc hónaposra tervezett tárgyalás folyamán 140 napon át hallgatják meg az érintetteket: 300 szemtanút, 1800 túlélőt és a 130 áldozat hozzátartozóit.
A per során nemrég került sor Hollande meghallgatására is. Tudtuk, hogy a menekültáradatban terroristák vannak – ezzel a címmel idézte a volt köztársasági elnököt a Valeurs Actuelles című lap. Hollande szerint „az összes szolgálat mindent megtett, amit megtehetett”. Ezt a politikus bizonyára a már kialakult helyzet kezelésére, nem pedig annak megelőzésére értette.
A támadások elkerülésének lehetőségéről szólva Hollande így beszélt: „Tudtuk, hogy műveleteket készítettek elő, és azt is, hogy a menekültáradatban terroristák rejtőznek”. Kitért arra is, hogy „az előző napokban voltak információink a támadásokat elkövető személyekről is, de nem tudtuk elképzelni, hogy cselekedni fognak”. A volt államfő ugyanakkor arról biztosította meghallgatóit: „nem rendelkeztünk olyan információval, amellyel a november 13-i támadásokat megakadályozhattuk volna”.
A szocialista Hollande utólag is védelmébe vette a támadások idején telesen passzívan viselkedő katonákat: „Nem egy Sentinel egység feladata ilyen kényes műveleteket végrehajtani”. A Valeurs Actuelles a volt köztársasági elnököt idézve így fogalmaz: „Hogy felidézzük a baloldalnak oly kedves frázist, Holland azt is elmondta: az iszlamista terrorizmus legnagyobb áldozatai a muszlimok”.
Tény, hogy a 2015-ös esztendőt már az év első napjaitól meghatározta az iszlamista terrorizmus: 2015. január 7-én két dzsihádista fegyveres, Saïd és Chérif Kouachi megtámadta a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásban 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek.
Az év folyamán később váratlanul hatalmasra duzzadt a Nyugat-Európa felé tartó, főleg muszlim hátterű, fiatal férfiak százezres tömegeiből álló migránsáradat, egy idő után történelmi méreteket öltve.
Találkozó a Keletinél
Amire a köztársasági elnök is utalt: a merénylet óta eltelt esztendőkben világossá vált, hogy Abdeslam két bűntársát is Budapesten, az akkor éppen a Keleti pályaudvart tömegesen elborító migránsok tömegéből kiemelve vette fel kocsijára. A három férfi az osztrák határon átkelve távozott Magyarországról.
A két terrorista, mint ez az az utólag azonosított mobilhívásokból kiderül, Kiskőrösön rejtőzött el, ott várták meg, hogy Abdeslam Budapestre érkezzen. A most zajló per tehát világosan alátámasztja azt a tényt, hogy a 2015-ös migránsáradat soraiban számos terrorista is rejtőzött.
Az rtl.be számos dokumentummal alátámasztott tényfeltáró cikkében, mely számos magyarországi adatot és információt tartalmaz, leírja: 2015 nyarán és kora őszén Salah Abdeslam összesen 12, a migráns-invázió balkáni útvonalán érkező terroristát vezetett el Belgiumba Magyarországon és Ausztrián keresztül, kihasználva a migráns-invázió okozta felfordulást. A terroristákkal, akik profi, titkosszolgálati szintű szervezéssel rejtőztek el, majd jöttek elő újabb és újabb búvóhelyeikről, mobiltelefonon tartotta a kapcsolatot.
A francia ajkú vidékekig becsempészett iszlamista szélsőségesek egy része aktívan részt vett a párizsi terrortámadásokban, mások Brüsszelben tevékenykedtek. Néhány főt semlegesítettek vagy letartóztattak, mielőtt akcióba léphettek volna.
Harcosan támadja a Le Monde az egyik áldozat apját
Rágalmazás miatt feljelentette a Le Monde című francia világlapot Patrick Jardin, az iszlamista tömegmészárlás egyik áldozata, Nathalie Jardin édesapja. A 68 éves férfi a nyilvános meghallgatáson kijelentette: „Azt várom, hogy ezek a szörnyetegek a börtönben rohadjanak, amíg meg nem halnak”.
Jardin elmondta: lánya, aki világítástechnikusként dolgozott 2015. november 13-án a Bataclanban, a koncert helyszínén, annak ellenére visszatért helyére, melyet korábban elhagyott, hogy meghallotta az első lövéseket. Az apa szerint lánya ezt mondta: „Mennem kell, nem hagyhatom cserben a társaimat”. Jardin így fogalmazott: „A lányomat szörnyetegek gyilkolták meg (…) Harcosoknak nevezik magukat, de férgek, akik félnek az ember szemébe nézni”.
A férfi azt is elmondta: „Az iszlám, amelyhez ezek a gyilkosok állításuk szerint tartoznak, lehetővé teszi számukra, hogy a hazugságot háborús stratégiává alakítsák. Ez a mi civilizációnk és az iszlám közötti hatalmas szakadékot mutatja (…) Abdeslamnak nincsenek gyermekei, és valószínűleg soha nem is lesznek. Ez az éretlen gengszter soha nem lesz képes megérteni a gyermek elvesztésének fájdalmát” – folytatta. „A radikalizálódott muszlimok által elkövetett támadásokon túl drámai az, hogy mások méltatlan és fülsiketítő csendben hallgatnak erről a vérengzésről. A muszlimok 38 százaléka nem ítéli el Samuel Paty lefejezését” – tette hozzá.
A baloldaliságáról ismert Le Monde (Franciaországban gyakran emlegetik, hogy a baloldal erősen összefonódott az iszlamizmussal) ellenséges hangnemű cikket közölt október 18-án Jardinről. A lányát elvesztő férfit „gyűlölködő apaként” jellemezték.
On peut oser écrire qu’il s’agirait d’un « père haineux » quand on sait qu’il a perdu sa fille au #bataclan ? https://t.co/yIMMra2OhI
— Jacques de Saint Victor (@saintvictor75) October 17, 2021
A cikk nemcsak az apa, hanem jobboldali politikusok és mérvadó konzervatív értelmiségiek ellenérzését is kiváltotta. Gilbert Collard, a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője azt ajánlotta a a Le Monde-nak, hogy a lap „inkább a gyilkos terroristák gyűlölködésével foglalkozzon.”
A lap újságíróját Twitter-bejegyzésében így támadta meg Jacques de Saint Victor, ismert író, jogtörténész és irodalomkritikus: „Hogy merészeled azt írni, hogy ő „egy gyűlölködő apa”, amikor tudod, hogy a Bataclanban elvesztette a lányát?” A Le Monde később internetes oldalán „dühös apára” változtatta címét.