logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Plagizálta diplomáját: mosakszik a hazánkra támadó Xavier Bettel

| Szerző: hirado.hu
Copypaste miniszter – így emlegetik a luxemburgi és más sajtótermékek Xavier Bettel kormányfőt, akiről kiderült: diplomamunkája összeállításakor mintegy húsz oldalt másolt le az Európai Parlament honlapjáról forrásmegjelölés nélkül, emellett hasonló módszerrel ellopott kilenc oldalt egy görög képviselő jelentéséből is. Bettel nemrég az EU csúcsértekezletén, magánéletét kiteregetve, intézett dühödt támadást hazánk és a gyermekvédelmi törvény ellen.

 

Ilyen még soha nem fordult elő a Luxemburgi Nagyhercegség történetében: plágiummal vádolják Xavier Bettel kormányfőt, ugyanis kiderült: diplomamunkája oldalainak 96,4 százalékát plagizálta – írja a Liberation. A lap, mint az összes, az esetről beszámoló orgánum, a botrányt kirobbantó Reporter.lu luxemburgi lap cikkére hivatkozik.

A Reporter luxemburgi online magazin vizsgálata megállapította, hogy az európai parlamenti választások lehetséges reformjáról szóló, 56 oldalas disszertációnak mindössze két oldala nem tartalmazott plagizált szövegrészeket.

A botrányt kirobbantó Pol Reuter riporter szerint a plágiumra vonatkozó megállapításait több független szakértő is megerősítette. A Repoter című lap Twitter-bejegyzése szerint a plagizálás iskolapéldája Xavier Bettel 1999-es szakdolgozata.

A politikus, aki a liberális Demokrata Párt színeiben nyerte el a kormányfői posztot, a kelet-franciaországi Nancy-II Egyetemen (jelenleg: Lotaringiai Egyetem) mester szintű kutatói diplomájához nyújtotta be ezt a dolgozatot. A Politico című lap rámutat: Bettel diplomamunkája összeállítása során összesen 20 oldalt (más források szerint több mint 20 oldalt – a szerk.) másolt le az Európai Parlament szerzői jog által védett honlapjáról anélkül, hogy azt forrásként megjelölte volna. Emellett Bettel dolgozatának kilenc oldalát Georgios Anastassopoulos akkori EP-képviselő jelentéséből másolta ki, ismét anélkül, hogy a dokumentumot megjelölte volna forrásként.

Bettel dolgozata nagyon problematikus, mégis mentegetik

A Reporter cikkében idézett Etienne Criqui, Xavier Bettel dolgozatának témavezetője elmondja, hogy a számítógépes plágiumellenes programok, ellenőrzések akkoriban korlátozottak voltak. Az RTL is kérdőre vonta a botrányba keveredett kormányfőt, aki így reagált: „Emlékeim szerint ezt a művet annak idején lelkiismeretem szerint írtam. Ma már elismerem, hogy másképp is csinálhattam volna, és másképpen is kellett volna tennem.

Xavier Bettel úgy fogalmazott: teljes mértékben megbízik a Nancy Egyetem megítélésében, hogy az adott mű megfelel-e a kor kritériumainak. Egyértelmű tehát, hogy a kormányfő részben azzal próbál takarózni, hogy abban az időszakban esetleg másképpen ítélték meg az internetes források használatát, másrészt az eltelt időre is előszeretettel hivatkozik, 20 éves ügyet emlegetve.

 

Ezzel szemben – mint arról a távirati iroda is beszámolt – a Luxembourg Times hírportál tudósítása szerint, Anna-Lena Högenauer, a Luxemburgi Egyetem politológiaprofesszora azt nyilatkozta: Bettel dolgozata nagyon problematikus, mert hosszabb részeket szinte szóról szóra átvett más szövegekeből. „Nem lehet véletlenül több oldalt csak úgy másolni” – tette hozzá.

Szinte még ki sem robbant a plágiumbotrány, a történteket eleve kesztyűs kézzel kezelő nemzetközi sajtó (a két legnagyobb francia napilap, a Le Monde és a Le Figaro mindeddig egy sort sem közölt a Bettel-ügyről) máris hatalmas lendülettel magyarázza, hogy, mint a Liberation cikke is idézi Pol Reutert: „Franciaországban a plágiumbotrányok ritkán kényszerítenek politikust lemondásra, Németországban szinte mindig. Az a tény, hogy Luxemburgot erősen befolyásolják a szomszédos országok, egyedülálló dilemmát jelent a nagyhercegség számára.”

Reuter hozzáteszi, hogy a tudományos világ „gyakorlarta kevésbé szigorú Luxemburgban, mint Németországban. Ráadásul a politikai ellenzék jelenleg túlságosan elfoglalt a széthúzással, ezért nem lesz képes kellő nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a miniszterelnök távozását követelje”.

A szomszédos Németországban a plágiumbotrányok már több politikai karrierbe is kerültek. A leghíresebb eset Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) volt védelmi minisztert érintette 2011-ben, miután dolgozata oldalainak 94,4 százalékát plagizálta. Hasonlóképpen, Annette Schavan volt oktatási miniszternek (CDU) és Franziska Giffey családügyi miniszternek (SPD) is le kellett mondania plágiumügyek miatt. A plagizált oldalak aránya esetükben körülbelül a fele volt, jóval kevesebb, mint Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök esetében.

Bettel dühödt támadást intézett hazánk ellen

Miközben kisebbíteni igyekszik saját, rendkívül súlyos plágiumbotrányát, más országok jogalkotása sokkal inkább zavarja a luxemburgi kormányfőt. A Magyar Országgyűlés által elfogadott 2021. évi LXXIX. törvény (a jogszabály a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szól – a szerk.) például elképesztő hangnemben megfogalmazott, a nemzetközi diplomáciában szokatlan hangvételű kirohanásra ösztönözte a politikust.

Bettel a júniusi, brüsszeli uniós csúcson (kritikátlanul elfogadva azt a Magyarországgal szembeni, teljesen megalapozatlan vádakra alapozott hisztériakeltést, mely szerint a gyermekek védelméről szóló, egyébiránt a felnőtt emberek nemi orientációját nem érintő jogszabály „homofób” lenne) úgy érezte, a következőket kell megosztani a tanácskozásra összegyűlt államok képviselőivel és a nemzetközi sajtóval édesanyjáról, magánéletéről és más témákról:

„Az nem úgy történik, ahogyan azt a magyar törvényhozás elképzeli, vagyis nem mintát követve lesz valaki homoszexuális, aminek így elejét lehetne vagy kellene venni.” Ő nem vált meleg férfivá, hanem ő az. „Ez nem döntés kérdése” – tette hozzá. Elmondta, számára az volt a legnehezebb, hogy ő maga elfogadja, hogy meleg, majd, hogy ezt miként mondja el a szüleinek.

Migrációs politikában a bevándorlás oldalára állt

Az etikai kérdéseket nem túl szigorúan kezelő liberális politikus akkor is igen fegyelmezetten állt csatasorba, amikor az Európára zúduló migránsáradat kapcsán vette védelmébe Brüsszel bevándorlási politikáját a Euronewsnak nyilatkozva:

„Az embereknek kérdéseik, problémáik, félelmeik vannak. Egységes politikát szeretnének, például a tömeges bevándorlás kérdésében. Azt akarják, hogy védjük meg a határainkat. (….) Meg kell tehát találnunk a válaszokat a kérdésekre. Európa nem csak a pénzről, a gazdaságról szól. Vannak előbbre való értékek, például a szolidaritás. És ezt nem szabad elfelejtenünk!”

A 2018-as a salzburgi informális uniós csúcson is erős szavakkal követelt migránspárti politikát Xavier Bettel:

„Európában helyük kell legyen a menekülteknek, ez egyike az EU alapvető értékeinek”

 

El-eltűnő baloldali diplomák, nyelvvizsgák

Az európai baloldal politikusai a jelek szerint nem mennek a szomszédba egy kis törvénysértésért, ha a szellemi erőfeszítéseket is kívánó, felsőfokú tanulmányokat igazoló vagy egy magasabb fokozatot alátámasztó diploma, nyelvvizsga hiánya merül fel.

Ismert: a Hír TV 2012-es információja szerint A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című szakdolgozat készítéséhez Gyurcsány Ferenc felhasználta a volt sógora ugyanilyen című, négy évvel korábbi szakdolgozatát. A Nol.hu korábban hozzátette: Gyurcsány Ferenc a PTE két jogelődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző és közgazdasági karán szerzett diplomát 1984-ben, illetve 1990-ben. Gyurcsány Ferenc azóta sem „találta meg” szakdolgozatait.

Szintén nem került elő – mivel soha nem létezett – Gál J. Zoltánnak az a két diplomája, melyet az Országgyűlés honlapján a politikus 2002-ben kezdődött parlamenti mandátuma idején úgy tüntettek fel, mintha azok meglennének, holott az MSZP politikusa akkor még csak érettségivel rendelkezett. Ezzel a végzettséggel tanított a Demos Alapítvány politikai iskolájában 2008-ban – a képzésre egyébként csak olyanok jelentkezhettek, akiknek már volt diplomájuk.

Szintén közismert Karácsony Gergely nyelvvizsgabotránya: a budapesti főpolgármester 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója volt először tanársegédi, majd 2008-tól adjunktusi beosztásban úgy, hogy sem középfokú nyelvvizsgával, sem doktori fokozattal nem rendelkezett. A fővárosi politikus azóta többször került tragikomikus élethelyzetekbe nyelvvizsgája és -tudása általa nehezen elismert hiánya miatt.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még