logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Orbán: Boszorkányüldözés folyik Európában, Magyarország kiáll a lengyelek mellett

Boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, ki fogunk állni a lengyelek mellett – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: EPA/Olivier Hoslet)

Hangsúlyozta: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak.

Lopakodó hatáskörbővítés zajlik az EU részéről, aminek végre megálljt kell parancsolni. A lengyelek végre vették a bátorságot és megnyitották ezt a csatát. Ott a helyünk mellettük” – tette hozzá Orbán Viktor.

Morawiecki: Lengyelország nyitott a párbeszédre, de nem hagyja magát zsarolni

Lengyelország nyitott a párbeszédre a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséről, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos ülésére érkezve csütörtökön.

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésével kapcsolatban, amelyben a testület a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre, Mateusz Morawiecki azt mondta: Lengyelországnak nincs problémája vagy nézeteltérése más uniós országokkal a jogállamiság elveiről.

Ugyanolyan hűek vagyunk a jogállamiság elvéhez, mint a többi tagország és az uniós intézmények” – fogalmazott. Kijelentette: Lengyelország elismeri az uniós jog elsőbbségét mindazon területeken, ahol a nemzeti parlamentek azt átadták az Európai Uniónak.

Egyes uniós intézmények azonban jogot formálnak maguknak arra, hogy olyan dolgokról hozzanak döntést, amelyekről nincs jogosultságuk dönteni.

Lengyelország nem fogadja el az uniós bíróság döntését olyan területeket illetően, amelyek nemzeti hatáskörben vannak – jelentette ki.

Nem fogunk beleegyezni az uniós intézmények kompetenciáinak folyamatos bővítésébe sem, de megoldásra törekszünk a viták során” – tette hozzá. A kétnapos uniós csúcsra érkezve Angela Merkel német kancellár a lengyel alkotmánybíróság döntésére reagálva leszögezte: a várható vita az Európai Unió lényegét érinti.

Azt mondta, támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy jogi intézkedéseket fontolgat Lengyelországgal szemben, ugyanakkor a politikai párbeszéd folytatását szorgalmazta Varsóval, bármilyen lépés meghozatala előtt.

Az uniós bíróságon sorakozó, jogállamisággal összefüggő ügyek sokasága nem hoz megoldást – mondta. Kiemelte ugyanakkor: azt kell megvizsgálni, hogy az egyes tagállamok miként tekintenek az Európai Unióra. Az Európa jövőjéről kezdett konferenciasorozat jó terep ennek megbeszélésére – közölte.

Merkel nehezményezte, hogy a tagállami vezetők évek óta nem tudtak megegyezni az EU-ba érkező migránsok elhelyezésének módjáról. Rossznak nevezte, hogy a 27 tagállamnak nincs közös irányvonala a migrációval kapcsolatban, pedig – mint mondta –, az uniós bizottság „nagyon jó” javaslatokat tett erre vonatkozóan.

Az EU keleti határán észlelt megnövekedett migrációs nyomással összefüggésben véleménye szerint

további gazdasági szankciók meghozatalán kell gondolkodni Fehéroroszországgal szemben „a minszki vezetés által támogatott embercsempészet” miatt.

A német kancellár szerint a tagállami vezetőknek megfontoltan kell reagálniuk a megemelkedett energiaárakra, és nem szabad olyan lépéseket tenniük, amelyek ellehetetlenítenék az EU piacának közös szabályait. Nem szabad teljesen felszámolni a piacot, inkább bővíteni kell, majd pedig, ha szükséges, szociális támogató intézkedéseket kell hozni – mondta.

Merkel szerint biztatóak az Európai Bizottság múlt héten közzétett iránymutatásai arról, hogy az tagországok milyen politikai lépéseket tegyenek az energiaárak emelkedése ellen az uniós jog megsértése nélkül. Ez „nagyon jó” dokumentum – mondta a német kancellár.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezésekor azt mondta, a lengyel alkotmánybíróság nemrégiben hozott döntése „új szintre emelte” a Brüsszel és Lengyelország között kialakult válságot. Kijelentette: a témában folytatott vita kimenetele döntő, „mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk, amikor alapvető értékeink védelméről van szó”.

Az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs válságot von der Leyen Minszk „Európai Unió ellen indított hibrid támadásának” nevezte, és világossá tette: „senki életét sem szabad politikai célokból kockára tenni”. Határozott és egységes válaszra van szükség az ilyen intézkedésekre – tette hozzá.

Charles Michel, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke érkezésekor kifejtette:

a tanácskozás résztvevőinek messzemenő együttműködését és iránymutatását várja a megemelkedett energiaárak kezelése érdekében.

Hozzátette: azt szeretné, ha az EU vezetői azonosítanák azokat a problémákat, területeket és intézkedéseket, amelyek esetében európai szintű előrelépésre van szükség.

A párizsi Élysée-palota közlése szerint Emmanuel Macron francia elnök aggodalmát fejezte ki a lengyel alkotmánybírósági ítélet okán kialakult helyzet miatt, és arra szólította fel Lengyelországot, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. A párbeszéd út lehet a közös elvekkel és szabályokkal összeegyeztethető megoldás megtalálásához – közölte a francia államfő.

Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy határozott, kemény választ igényel a lengyel alkotmánybíróság döntése. Továbbá reményét fejezte ki, hogy a lengyel kormány megteszi a szükséges és megfelelő lépéseket, hogy biztosítsa bíróságainak függetlenségét is.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a lengyel alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az uniós intézményeknek a politikai párbeszédet kell előtérbe helyezniük a súlyos büntetésekkel szemben.

Véleménye szerint „szégyen lenne”, ha Lengyelország csak akkor hátrálna meg, ha pénzről van szó, ugyanis – mint hangsúlyozta – Európa az értékek és szabályok uniója is. „Ha mindez csak pénzzel működik, akkor szerintem erkölcsi problémánk van” – tette hozzá.

Alexander Schallenberg osztrák kancellár azt nyilatkozta: Lengyelországnak komolyan kell vennie a pénzügyi fenyegetéseket. Hangsúlyozta továbbá, hogy az uniós szabályok közül „nem lehet mazsolázni, az Európai Unió alapértékei nem alku tárgyai”.

Orbán Viktor: Timmermans tevékenysége megemeli az energiaárakat

Megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál – jelentette ki az energiárak emelkedésével kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök.

A miniszterelnök úgy vélekedett: a bizottság és Frans Timmermans tevékenysége megemeli az enrgiaárakat, aminek a jelei már most láthatók, és a tervek további áremelkedéshez fognak vezetni. Lerombolja a középosztályt, holott az egész európai demokrácia a középosztályon áll vagy bukik – figyelmeztetett.

Az európai demokráciát sodorják veszélyebe azok, akik az egekbe emelik az áramnak és a gáznak az árát. Ezért ezeket a terveket vissza kell vonni és újra kell gondolni” – fogalmazott.

Jellemzőnek nevezte, hogy

azon ígéretek ellenére, hogy minden tagország hatástanulmányt kap arról, hogy a bizottsági javaslatok miként érintik majd az egyes tagállamokat, semmilyen hatástanulmány nem készült.

Semmilyen jelentés nem érkezett, számítások nélkül akar az uniós bizottság cselekedni, szétveri az európai gazdaságot – mondta.

Ennek mindenképpen megálljt kell parancsolni – tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, ki fogunk állni a lengyelek mellett.

Hangsúlyozta: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak.

Lopakodó hatáskörbővítés zajlik az EU részéről, aminek végre megálljt kell parancsolni. A lengyelek végre vették a bátorságot és megnyitották ezt a csatát. Ott a helyünk mellettük” – tette hozzá Orbán Viktor. Kérdésre válaszolva hozzátette: nincs szükség semmiféle szankcióra Lengyelország ellen. Lengyelország az egyik legjobb ország Európában – mondta.

Sassoli: Soha nem kérdőjelezték meg ilyen szélsőségesen az EU alapjait

Olyan szélsőségesen, mint ahogy azt a lengyel alkotmánybíróság tette, még sohasem kérdőjelezték meg az Európai Unió törvényes alapjait – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament baloldali elnöke.

Az Európai Tanács csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása résztvevőinek küldött levelében Sassoli, aki elhúzódó betegsége miatt nem tud részt venni a csúcstalálkozón, azt írta: nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor megkérdőjelezik az EU jogalapját, de még soha nem vonták kétségbe ilyen radikálisan.

Sassoli felszólította az EU-tagországok vezetőit, hogy folytassanak „őszinte és nyílt vitát” arról, milyen irányt szeretnének adni az Európai Uniónak.

Lengyelország és az EU közösen alkották meg az uniós szabályokat, úgyhogy „szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió rákényszerítené azokat” – fogalmazott.

Emlékeztette a tagországi vezetőket, hogy előző nap felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsen elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt.

Együtt fogadtuk el a szabályozást, ami szoros kapcsolatot teremt az uniós költségvetés védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása között. Ez a törvény hatályban van, és úgy gondoljuk, hogy az eljárást most el kell indítani költségvetésünk védelme és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében” – fogalmazott.

Az Európai Parlament nem akar kibújni az unió alapelveinek védelmét jelentő intézményi kötelezettsége alól” – zárta levelét az EP elnöke.
A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre.

A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még