Baraczka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója elmondta: A hivatalos napirenden nem szerepel a lengyel alkotmánybíróság döntése, amely a nemzetállami alkotmányok elsőbbségét mondja ki az uniós joggal szemben, de téma lesz a csúcson.
Sokan feszült tárgyalásokra számítanak és nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy az Európai Parlament tegnap bejelentette, hogy előkészíti a keresetet az Európai Bizottság ellen, mondván, hogy nem alkalmazzák a jogállamisági feltételrendszert. Ez a vita érinti az Európai Tanács résztvevőit is, így ez is biztosan rányomja bélyegét a tárgyalásra, hiszen az EP ezzel a feltételrendszerrel akarja megbüntetni Lengyelországot.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója elmondta: Komoly viták lesznek a lengyel bírósági rendszer átalakításáról és a lengyel alkotmánybírósági döntésről. Brüsszel ki akarja terjeszteni a hatalmát a tagállami hatáskörökre, Lengyelországnak pedig ebből elege van.
Brüsszelnek jól jön ez a vita, mert így a lengyelekre tudnak mutogatni, amiért „nem tudnak foglalkozni” az energiaválsággal. Be akarnak vezetni egy CO2-adót, amivel konzerválnák a magas energiaárakat.
Magyarországon a nemzeti konzultáció eredményei szerint 98 százalék mondja azt, hogy a szennyezőket adóztassák, ne az embereket. Tehát
a magyar kormány egy demokratikus felhatalmazással tud kiállni a brüsszeli bürokrácia adóztatási terveivel szemben.
Brüsszelben nem fognak változtatni a migrációs politikán, hiszen csökken az EU lakossága és ezt a hiányt akarják pótolni a migránsokkal. Ők úgynevezett „európai megoldást” akarnak, ami szerintük az, hogy szétosszák a migránsokat. Nem fognak lemondani a kötelező betelepítési kvótáról. A V4 javaslatait vagy a magyar megoldást, mely a családok támogatásáról szól, nem akarják napirendre venni. Inkább a jogállamisággal foglalkoznak, hogy eltereljék a figyelmet.