A miniszter Facebook-posztjában kiemelte, hogy a jogállamisági eljárások „jogi köntösbe bujtatott politikai boszorkányüldözések, amelyek legújabb ékes példája az a támadássorozat, amelyet a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt indítottak hazánkkal szemben.”

A miniszter Stockholmban is határozottan képviselte a magyar álláspontot, miszerint a gyermekek nevelése a szülő kizárólagos joga, ezt pedig Brüsszelnek is meg kell értenie.

Varga Judit svéd kollégájával Európa kihívásairól is beszélgetett. „Hiába választanak el minket hegyek és tengerek, hiába oly különböző a kultúránk, a célunk közös, Európát vissza kell helyezni a globális térképre” – írta,

Hozzátette, hogy ez csak „az erős nemzetállamok okos közösségeként” érhető el.

Hangsúlyozta, hogy a magyar vízió továbbra is egyenes és tiszta: „nem akarunk európai birodalomban élni”, az integráció eszköz és nem öncél, ezért az Európai Unió alapszerződéseiből törölni kell az „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” célkitűzését, a döntéseket pedig a választott vezetőknek és nem a nemzetközi NGO-knak kell meghozniuk.

„Nemet mondunk a jogállam kiszervezésére”

– tette hozzá a miniszter, aki szerint az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják, ha az országok együtt nem tudnak sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor vége az Európai Uniónak.

Varga Judit azt írta, hogy a következő évtized „a veszélyes kihívások korszaka lesz”: tömeges migráció és világjárványok fenyegetnek, amelyektől meg kell védeni az európai embereket.

Szerinte emellett helyre kell állítani az európai demokráciát. „Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult: kizárólag saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli” – írta. Növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, Szerbiát pedig fel kell venni az Európai Unióba, tette hozzá az igazságügyi miniszter.