Brüsszel továbbra is tagadja, hogy felelőssége lenne az elszállt energiaárak miatt. A területért felelős uniós biztos a héten úgy nyilatkozott: vizsgálják, hogy történt-e spekuláció. De szerinte az egyetlen hosszú távú megoldást a zöld, vagyis a nap- és a szélenergia jelenti, amire mielőbb át kellene állnia egész Európának.

„Szeretnék egyértelmű lenni: nem a klímapolitikánk vagy a megújuló energiaforrások miatt emelkednek az energiaárak, hanem azért, mert a fosszilis energiahordozók drágulnak” – fogalmazott Kadri Simson energiaügyekért felelős biztos.

„Nincs mit tenni a magas árak ellen” – ezt az álláspontot osztja a magyar baloldal is.

Csakhogy a tapasztalat mást mutat. Magyarországon például tíz évvel ezelőtt minden negyedik háztartásnak gondot okozott fizetni a gáz és áram számlákat. Az energiaárak akkor azért voltak magasak, mert a baloldali kormányok eladták az energiaszolgáltatókat a multinacionális cégeknek.

Akik ezek után többször is arra kérték a kabinetet, hogy a piaci helyzet miatt emelhessék áraikat. Erre a Gyurcsány-Bajnai kormány mintegy tizenötször engedélyt is adott.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban pénteken arra emlékeztetett : a rezsiharc 2010-ben indult, amikor átvették a kormányzást. A miniszterelnök úgy fogalmazott: évekig csatáztak Brüsszellel azért, hogy az áremelkedéseknek gátat szabjanak. Ami végül 2013-ban a rezsicsökkentési programmal sikerült is.

A rögzített lakossági árak pedig most – az energiaválság idején – is védik a magyar háztartásokat.

„Bécsben ma az áram ára a duplája a budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi. Ugyanez a helyzet a gázzal. Berlinben a gáz ára duplája a budapestinek és Bécsben pedig a háromszorosa. Hogy egy messzibb példát is mondjak, Svédországban a budapesti gázárnak a nyolcszorosát kell fizetni a lakosságnak, tehát mi megvívtunk egy sikeres harcot, hiába mozog a piaci ár felfelé, mint az elmúlt időszakban történt, ez a rögzített ár megvéd bennünket” – szögezte le Orbán Viktor.

Elemzők most úgy számolnak, ha a világpiaci árakhoz igazodna a magyar rezsi – ahogy a baloldali kormányok idején –, akkor egy átlagos családnak csaknem 400 ezer forinttal kellene többet fizetne évente. A baloldal szerint viszont felelőtlen döntés volt a rezsicsökkentés.

Közben Brüsszel új, úgynevezett klímavédelmi adót akar bevezetni. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans az autósokra valamint a lakásokra és családi házakra vetné ki. Ráadásul ugyanannyit kellene fizetnie egy német háztartásnak, mint egy magyarnak, függetlenül attól, hogy mekkora a jövedelme.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem álszent is. A klímavédelmi cél ugyanis álca.

Hollik István azt mondta: a baloldal hiába támogatja Brüsszel tervét, a kormány nem fogja hagyni.

„Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést és a V4-es országokkal együtt meg fogjuk vétózni az uniós klímaadó tervét, mert úgy gondoljuk, hogy a klímavédelem árát nem az európai és a magyar embereknek, hanem a nagy klímaromboló multicégeknek kell megfizetnie” – hangsúlyozta Hollik István.

Szakértők szerint Brüsszel azért is akar új adót bevezetni, hogy közvetlen bevételhez jusson.

„Ennek a javaslatnak, amit júliusban tett az asztalra az Európai Bizottság és az azt vezető Frans Timmermans, az elsődleges célja az, hogy Brüsszel központi bevételekhez juthasson. Így finanszírozási szempontból is függetlenedjen a tagállamoktól” – ismertette Hortay Olivér a Századvég Gazdaságkutató energia-és klímapolitikai üzletág-vezetője.

A rezsiharc legközelebb a jövő héten kerül napirendre az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.

A címlapfotó illusztráció.