logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Franciaország véres valósága: egy éve fejezték le a nyílt utcán Samuel Patyt

| Szerző: hirado.hu, Udvardy Zoltán
Hazudtam – ismerte be fél évvel a történtek után Z. Chnina, az a diáklány, akinek valótlan állításai oda vezettek, hogy egy évvel ezelőtt, 2020 október 16-án a nyílt utcán lefejezték Franciaországban Samuel Paty tanárt. A napokban újabb lefejezéses eset történt. Mint egy függöny, mely egy pillanatra fellebben, mutatják fel ezek az események Franciaország másik, tabuk és hallgatás mögé rejtett arcát.

 

Mivel a történtekben kulcsszerepet játszó diáklány bevallotta: kitalálta azt a történetet, melyet az egész világsajtó kész tényként tálalt, s amely a közvetlen előzménye volt a Samuel Paty elleni, az elkövetés módját tekintve példátlannak mondható merényletnek, egyértelmű, hogy a közismertté vált verzióval szemben teljesen más előzményei voltak a tanár meggyilkolásának.

Tény, hogy a 47 éves, akkor éppen a Párizshoz közeli, Conflans-Sainte-Honorine-i Bois d’Aulne középiskolában történelemet és földrajzot oktató Samuel Paty 2020. október 6-án az „erkölcsi és állampolgári nevelés” óra alatt, mint a megelőző időkben minden évben, a tantervben szereplő fejezet, „A véleménynyilvánítás szabadsága” keretében bemutatta a Charlie Hebdo című lap karikatúráit. Ezek voltak azok a Mohamed prófétát ábrázoló képek, melyek közzététele miatt muszlim 2015. január 7-én szélsőségesek valóságos tömegmészárlást hajtottak végre a lap szerkesztőségében, két rendőrt is megölve. A tanár a karikatúrák bemutatását minden esztendőben megtette anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lett volna.

A hazugság

A Territorial Intelligence 2020 október 9 -i feljegyzése megerősíti azokat a tanúvallomásokat, amelyek szerint Samuel Paty korábban azt javasolta azoknak a diákoknak, akik nem szeretnék ezeket az ábrákat megtekinteni, hogy tekintsenek addig más irányba, vagy pedig a pedagógiai asszisztens felügyeletével néhány pillanatra hagyják el az osztálytermet.

Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy Paty azt kérte volna, hogy tegyék fel a kezüket a muszlim diákok, és arra kérte volna őket, hogy a képek bemutatása alatt menjenek ki az osztályteremből. A tragédiához az vezetett, hogy egy Z. Chnina nevű diáklány, aki fegyelmi okokból két napra ki volt tiltva az iskolából, és hallott a karikatúrák bemutatásáról, apjának már ez utóbbi történetet adta elő.

Az apa, Brahim Chnina viszont az interneten is közzétett, dühös bejegyzésében már azzal vádolta, lányát idézve, a tanárt, hogy az hogy bemutatta a diákoknak egy meztelen férfi „fényképét”, és azt mondta a diákoknak, „ez a próféta”, tehát Mohamed.

 

Virágcsokrok az iskolánál, ahol megölték Samuel Paty történelemtanárt (Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa)

A tanárról, aki akkor egy ötéves kisfiú apja volt, sok feljegyzés tanúsítja humanizmusát és pályájának szeretetét. Paty éppen a különféle kisebbségek elfogadására, megismerésére ösztönözte diákjait. Elvitte őket az arab világot bemutató párizsi Institut du monde arabe-ba, az ott dolgozókat pedig a középiskola meglátogatására ösztönözte. Elhozta az osztályba az egyik paralimpiai úszóbajnokot, Sami El Gueddarit – írja a Le Point.

A Mohamed bemutatása miatt feldühödött iszalmisták a tanár óráját követően több, súlyosan gyűlöletkeltő videót tettek közzé az interneten, ahol a Patyt „gengszternek” és „betegnek” nevezték. Az egyik felvételt a lány apja, Brahim Chnina közölte. A felvételt többek között megosztotta az egyik mecset is Facebook-oldalán. Egy másik videót egy radikális iszlamista aktivista, Abdelhakim Sefrioui tette közzé.

Több muszlim hátterű szülő egy prédikátorral felkereste a Bois-d’Aulne igazgatóját és követelték a tanár eltávolítását. A csoportból két férfi ezután már olyan videókat kezdett megosztani, melyeken a tanár neve, valamint az iskola címe és a CCIF nevű, „az iszlamofóbia ellen küzdő szervezet” telefonszáma is szerepelt.

Az iskola igazgatója mindent megtett az ügy kezelése is tisztázása érdeklében, miközben Paty október 12 –én feljelentést tett “rágalmazás és becsületsértés miatt “. Közben már felbukkant Abdullakh Anzorov csecsen származású, már Franciaországban szültetett fiatalember is, aki a WhatsAppon váltott üzeneteket Brahim Shninával. Anzorov kapcsolatba lépett egy volt elítélttel is, aki éppen az iraki-szíriai térségbe készült távozni.

Abdulakh Anzorov az incidens napján szülővárosából, Évreux-ból Conflans-Sainte-Honorine-ba utazott, ahol a Bois-d’Aulne kollégium található. Egy barátja autóval vitte el, és Anzorov kora délután érkezett a helyszínre. Az iskolát megtalálta, de a tanárt nem tudta azonosítani, ehhez segítségre volt szüksége.

A júdáspénz

A fiatalember előre tudta, hogy ebbe az akadályba ütközik majd, ezért nagyobb összegű pénzt vett magához, hogy így vegye rá a diákokat az asszisztálásra. A kiszemelt diákok közül két fiúnak összesen mintegy 300-350 eurót ajánlott fel (később egy harmadik is csatlakozott hozzájuk), ők pedig belementek az üzletbe. Paty a később őrizetbe vett, illetve a kihallgatott fiatalok szerint azt mondta nekik, “le akarja filmezni a tanárt, arra akarja kényszeríteni, hogy bocsánatot kérjen, és megalázza, megüti”. Más tizenévesek vallomása szerint a 300 eurót zsebre vágó 14 évesek egyike, aki a támadást megelőző napokban kapcsolatban állt Brahim Chnina merénylőjével és lányával, tudott róla, mi készül Paty ellen.

A lefejezett áldozat holttestét délután 5 óra körül fedezték fel a városi rendőrök az Éragny-i rue du Buisson Moineau-nál, a Bois-d’Aulne középiskola közelében. Riasztották az országos rendőri szerveket.

A bűnüldözési osztag (BAC) a helyszínre kivonulva azonosított egy férfit, aki a rue Roger-Salengro utcában egy kézifegyver volt nála.

A felszólítások ellenére (a rendőrök többször kérték, hogy dobja el a fegyverét és feküdjön a földre) a gyanúsított nem volt hajlandó eldobni a fegyverét, és “Allahu akbar”-t kiabálva rohant feléjük, közben ötször is lőtt egy airsoft pisztollyal.

A rendőrök viszonozták a tüzet. A fiú még azután is megpróbált késsel rájuk támadni, hogy összeesett az őt ért lövésektől. Miután ártalmatlanították, ezt a 35 centiméteres konyhakést találták meg holtteste közelében.

A terrorista még a rendőrök kiérkezése előtt internetes platformokon közzétett egy lefejezést ábrázoló fotómontázst. Az üzenet címzettje “Macron, a hitetlenek uralkodója” volt, majd így folytatta: “Kivégeztem az egyik pokolfajzatotokat, aki le merte becsmérelni Mohamedet”.

A brutális gyilkosság elkövetőjét Csecsenföldön hősöknek kijáró tisztelettel temették el.

 

Újabb lefejezések

A lefejezéses támadást egy újabb követte 13 nap múlva.

2020 október 29-én a nizzai Notre-Dame-bazilikában egy férfi késsel megölt három embert, egyiküket a korabeli, hivatalos forrásokat idéző tudósítások, sajtóhírek szerint le is fejezte. Ennek ellenére az azóta eltel időszakban kizárólag Samuel Paty esetében emlegetnek lefejezést.

 

A Paty elleni merényletet felidézve a francia sajtóforrások egy idő múlva „lefejezési kísérletként” emlegették az újabb lefejezéses esetet. Most, az évfordulón már meg sem említik ezt követő, egyértelműen súlyos keresztényellenes üzenetet hordozó nizzai terrortámadást, vagy nem idézik fel, hogy akkor egy újabb lefejezés történt.

A nizzai Notre-Dame-bazilikában aznap egy férfival és egy nővel végzett a támadó. A harmadik áldozat, egy nő pedig egy közeli bárban keresett menedéket, de belehalt súlyos sérüléseibe. A támadásban hatan megsebesültek.

Az ügyben a terrorellenes ügyészség nyomozást indított, a támadót elfogták. Nem sokkal később a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett meg járókelőket az utcán. Mind a nizzai, mind az avignoni esetben iszlamista indíttatást sejtettek a háttérben. A muszlimok ekkor ünnepelték Mohamed próféta születésének évfordulóját.

A Samuel Paty emlékére péntekre, október 15-ére elrendelt megemlékezések évfordulójára időzítve, ezúttal a Földközi tenger partján fekvő Adge-ban találták meg egy meggyilkolt idős nő fejét saját házában, egy asztalra helyezve. A szerdán, október 13-án történt gyilkosságról a a francia országos média csak pénteken számolt be.

Ismert: 1980 óta rengeteg halottat, sebesültet követeltek Franciaországban az iszlám szélsőségesek által elkövetett merényletek (lásd infografikánkat!).

Még Szűz Máriát is…

A Samuel Paty lefejezését követő megemlékezésekbe számos esetben belefütyültek, belenevettek muszlim hátterű diákok.

Rémy Heitz párizsi főügyész ebben az időszakban a Le Figarónak elmondta: a terrorizmus tömeges dicsőítését és a fenyegetések számának robbanásszerű növekedését indította el Samuel Paty meggyilkolása. „Radikalizálódott személyek” küldözgettek fenyegető üzeneteket. Ezek az üzenetek nem egyszer a megfenyegetett személy lefejezésről szóltak.

A Paty kivégzése utáni időszakban Franciaországban mintegy 200 nyomozás indult október utolsó heteit követően halálos fenyegetések, provokációk miatt.

Egy 34 éves algériai ellen Pontoise-ban indult eljárás a terrorizmus dicsőítése miatt; s mint arról a hirado.hu is beszámolt, egy libanoni férfi pedig minden előzmény nélkül, halálosan fenyegetett meg egy tanárt Isere-ben.

A Les Valeurs Actuelles (VA) című konzervatív lap arról írt szintén ebben az időszakban, hogy a Tarn-et-Garonne térségéhez tartozó Montpezat de Quercy kistelepülésen lefejezték Szűz Mária köztéri szobrát. A lap hozzátette: rendszeresen kővel dobálják meg más településeken is Szűz Mária szobrait, máshol ledöntötték a köztéri keresztet.

Szintén ebben az időszakban történt, hogy tízéves gyerekek is helyeselték Samuel Paty lefejezését – számoltak be korabeli korányforrások..

„Francia kutyák!” – üvöltötték a tüntetők

Paty kivégzését nem a mérsékeltebb muszlim körök felháborodása, hanem a fent említett újabb terrorista akciók, majd az egész országot elborító, később világszerte is széles hullámokat verő agressziókampány kísérte.

Világszerte dühödt tüntetésekkel, megmozdulásokkal reagált a muszlim világ arra, hogy Emanuel Macron francia köztársasági elnök Samuel Paty meggyilkolása kapcsán kiállt a véleménynyilvánítási szabadság mellett, a radikális iszlámról pedig azt mondta: azoknak sosem lesz helyük Franciaországban, akik egy csoport törvényét akarják a többségi társadalomra erőltetni.

Tüntetők Emmanuel Macron portréit égetik el a francia elnök Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákkal és az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt tartott tiltakozáson a pakisztáni Karacsiban 2020. október 30-án. (Fotó:MTI/EPA/Sahzaib Akber)

Macron kijelentése után Irak, Irán, Afganisztán, India, Pakisztán, Etiópia, Mali, Gáza, Líbia, Libanon és Banglades nagyvárosaiban több százezren tiltakoztak agresszív szellemű tömegtüntetéseken a francia államfő állítólagos kijelentései miatt, melyet iszlámellenesnek véltek.

Pakisztánban azt üvöltötték a tüntetők: „Francia kutyák!” Tízezres tömeg Lahore városában azt üvöltötte: „Lefejezni! Lefejezni!”

Kabulban utcái „Halál Franciaországra!” kiáltásokkal vonultak utcára, Gulbuddin Hekmatjár iszlamista pártvezér „harmadik világháborúval” fenyegetőzött.

Még jobban elmérgesedett 2020 őszén Macron kijelentései okán Franciaország és Törökország addig is feszült viszonya. Recep Tayyip Erdogan török elnök arra szólította fel országa lakosságát, hogy „egyáltalán ne vásároljanak” francia termékeket, miután Emmanuel Macron francia elnök erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben Samuel Paty tanár brutális meggyilkolását követően. A francia-török kapcsolatokat súlyos feszültség terhelte ebben az időszakban.

Megfélemlített pedagógusok, leszavazott megemlékezés

Nem volt egyszerű művelet keresztülvinni idén szeptemberben, hogy meggyilkolásának évfordulója közeledtével Patyról nevezzenek el egy teret a párizsi Sorbonne-nal szemben. A komoly megosztottságot tükröző huzavona során kiderült: a Zöldek a párizsi városi tanácsban többen is a javaslat ellen szavaztak.

Annak ellenére, hogy a propaganda szintjén zajlik a Patyról szóló megemlékezések szervezése, meglehetősen visszafogott, mi több, gyakran tiltott a szólásszabadság eszméi mellett kiálló tanár emlékezetkultúrájának kialakítása. A strasbourgi Sciences Po elsőéves hallgatóinak például megtiltotta az egyetem vezetősége, Patyról nevezzék el évfolyamukat.

 

 

Annak ellenére, hogy Franciaországban három iskola is felvette Samuel Paty nevét, a gyilkosság által keltett megfélemlítés a mai napig érezteti hatását: a tanárok egy része egyfajta öncenzúrát gyakorol. Egy Conflans-Sainte-Honorine melletti város névtelenséget kérő tanára, az AFP-nek elmondta: „jobban visszafogja magát”, amikor a vallásról beszél osztályával.

Samuel Paty egyik kollégája is azt mondta a Liberation című lapnak, hogy a merénylet óta minden szavát megfontolja. Attól tart, hogy amit mond, azt “a diákok félreértelmezhetik és széles körben megoszthatják (az iskolán kívül), mint azt Samuellel is tették”.

Franciaország veszélyben?

Polgárháborús hangulatra figyelmeztette Emmanuel Macron francia elnököt húsz volt tábornok és több mint ezer katona-, rendőr- és csendőrtiszt egy nyílt levélben 2014 áprilisában. A Jean-Pierre Fabre-Bernadac nyugalmazott csendőrtiszt kezdeményezésére megírt közlemény szerint a társadalmi feszültségek és a vallási szélsőségesség miatti gyűlölet ellen kellene sürgősen fellépnie a kormánynak.

Franciaország veszélyben van, több halálos veszély is fenyegeti. Mi, akik még nyugdíjas korunkban is Franciaország katonáinak tartjuk magunkat, a jelenlegi körülmények között nem maradhatunk közömbösek hazánk sorsa iránt” – állt a köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek intézett levélben, mely a Valeurs Actuelles francia jobboldali hetilap portálján jelent meg.

Macron hivatali ideje alatt újabb 2,5 millió külföldit fogadtunk be, többségük nem európai. Emellett hatszáz- és kilencszázezer között van az illegális bevándorlók száma” – fogalmazott nemrég egy nyilatkozatában Eric Zemmour esszéista. aki egy vitapartnerének ezt a kérdést tette fel: „Ön hogy nevezne egy olyan országot, ahol lefejeznek egy tanárt?”

A jövő évi elnökválasztáson várakozások szerint elinduló közéleti személyiség úgy látja: népességcsere zajlik Franciaországban, a köztársasági elnök viszont politikai okok miatt „a kisujját sem mozdítja”.

Samuel Paty extrém halálának évfordulója ismét fölvetheti ezeket a kérdéseket Franciaországban.

 

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még