×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Világbank-jelentés: Harminc éven belül 216 millió „klímamigráns” lehet világszerte

 

A Világbank legfrissebb tanulmányában azt vizsgálta, hogy a jelenlegi éghajlat- és környezetváltozási folyamatok miként hatnak a jövő migrációs trendjeire. A jelentés Európa, Ázsia, Afrika és Amerika vonatkozásában hat különösen sérülékeny, klímaszenzitív földrajzi térséget azonosított. A szakértők szerint 2050-re akár 216 millió olyan személy is élhet ezekben a régiókban belső migránsként, akik a klímaváltozáshoz fűződő biztonsági kihívások miatt kényszerülnek lakóhelyük elhagyására – írta közleményében a Migrációkutató Intézet.

Három évvel ezelőtt a Világbank első Groundswell-jelentésében még azt lehetett olvasni, hogy a globális éghajlatváltozás miatt 2050-re Dél-Ázsia, Latin-Amerika és Afrika szubszaharai térségeiben mintegy 143 millió embernek kell majd elhagynia otthonát. Azóta a COVID-19 járvány térdre kényszerítette a világot és visszavetette a több évtizede tartó, a szegénység csökkentése érdekében tett progresszív erőfeszítéseket. Ezzel egyidejűleg az éghajlatváltozás hatásai is egyre nyilvánvalóbbá váltak.

Éppen most éltük át a valaha tapasztalt legmelegebb évtizedet (2010–2020), és világszerte egyre sűrűbben pusztítanak szélsőséges időjárási események. Érezhető, hogy a Föld minden régiójában változások zajlanak, amelyek gyors vagy lassú lefolyás mellett közvetlen vagy közvetett módon mindenkit érintenek.

Az új, 2021-es Groundswell-jelentés az első tanulmány munkájára épül, és további három régiót modellez, nevezetesen Kelet-Ázsiát és a csendes-óceáni térséget, Észak-Afrikát, valamint Kelet-Európát és Közép-Ázsiát. A szerzők célja az volt, hogy globális prognózist állítsanak fel annak kapcsán, hogy a nem túl távoli jövőben milyen migrációs mintázatokra lehet majd számítani, illetve, hogy a klímaváltozás-okozta elvándorlás mennyire lesz meghatározó.

A szakértők szerint a vizsgált hat régió tekintetében akár 216 millió olyan személy is élhet a Földön 2050-ben, akik az éghajlatváltozáshoz kötődő negatív következmények miatt kényszerülnek arra, hogy saját országukban migránsként éljenek. „Fontos megjegyezni, hogy ez az előrejelzés nem kőbe vésett” – írja Juergen Voegele, a Világbank fenntartható fejlődésért felelős alelnöke.

Ha az országok már most elkezdik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, felszámolják a fejlődést gátló akadályokat, helyreállítják a létfontosságú ökoszisztémákat és segítik az emberek alkalmazkodását, akkor az országokon belül zajló "klímavándorlás" akár 80 százalékkal, 44 millió emberre csökkenhet” – tette hozzá.

Az éghajlatváltozás a migráció egyre erőteljesebb mozgatórugójává válik

A jelentés elhatárolja az éghajlatváltozás lassan jelentkező hatásait a gyors lefolyású, extrém környezeti változásoktól. A lassan, sokszor hosszú évek alatt folyamatosan romló klimatikus adottságok például orvosolhatatlan károkat okozhatnak a vízkészletek elérhetősége, a terméshozamok mennyisége, valamint a tengerszint emelkedése kapcsán. Ez oda vezet, hogy teljes közösségek sodródhatnak kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen – tegyük fel – a rossz időjárási körülmények miatt az élelemhez való hozzáférésük bizonytalanná válik.

A Világbank tanulmánya tényként kezeli, hogy a vizsgált régiók országain belül az elvándorlási hajlam – kényszerű és önkéntes okok miatt egyaránt – növekedni fog. Az éghajlatváltozás hatásai a legszegényebb és legsebezhetőbb régiókat fogják a legsúlyosabban érinteni, és azzal fenyegetnek, hogy visszavetik az elmúlt évtizedekben globális szinten tapasztalt fejlődést. Egyes helyeken a lakhatóság alapjában kérdőjeleződik majd meg. A jövőbeli forgatókönyvek feltárása és a potenciális „hotspotok” mintáinak azonosítása – mind a be-, mind a kivándorlás szempontjából – kulcsfontosságú lépések az éghajlat, a migráció és a fejlődés kapcsolatának jobb megértése során.

A két Groundswell-jelentés együttes eredményei azt mutatják, hogy 2050-re a Világbank hat régiójában akár 216 millió ember is lehet belső „klímamigráns”

– ez a régiók teljes várható népességének közel 3 százalékát jelenti.

Ez a szám a Szaharától délre fekvő afrikai területeken 85,7 millió főre (a teljes népesség 4,2 százaléka), Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben 48,4 millió főre (a teljes népesség 2,5 százaléka), Dél-Ázsiában 40,5 millió főre (a teljes népesség 1,8 százaléka), Észak-Afrikában 19,3 millió főre (a teljes népesség 9,0 százaléka), Latin-Amerikában 17,1 millió főre (a teljes népesség 2,6 százaléka), Kelet-Európában és Közép-Ázsiában pedig 5,1 millió főre (a teljes népesség 2,3 százaléka) tehető.

Ha nem teszünk lépéseket, az éghajlatváltozás fokozni fogja a migrációt

A Groundswell-jelentéssorozat megerősíti, hogy a saját országukon belül elvándorlásra kényszerült migránsok továbbra is az éghajlatváltozás emberi arcai lesznek.

Ha nem teszünk lépéseket, az éghajlatváltozás a század közepéig és azon túl is fokozni fogja a migrációt előidéző hatásokat” – hangsúlyozzák a szerzők.

A korai és előrelátó globális, regionális és nemzeti fellépés elengedhetetlen az éghajlatváltozás, a migráció és a fejlődés összefüggésében jelentkező sürgős kihívások kezelése, valamint a mindenki számára inkluzív, fenntartható és rugalmas gazdasági átmenet felé vezető folyamatok előmozdítása kapcsán.