×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

„Kis atomerőműveket” tervez az ágazat szétverése után Macron

 

Egy évvel azután, hogy bezárták az ország legnagyobb atomerőművét és jelentősen csökkentették a nukleáris kapacitást összesen 17 erőmű leállításával, a jövő évi elnökválasztás előtt most nagyszabású atomerőmű-építést jelentett be Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.

 

„Milliárdok (amink nincs) elosztogatása, porhintés a szembe: ez így egyre kevésbé hiteles” – így értékelte egy olvasó véleményében a Le Point című hetilap elektronikus oldalán Emmanuel Macron köztársasági elnök most ismertetett, nagyszabású gazdasági programját, melyben döntő szerepet kap a nukleáris energia. A „Franciaország 2030” terv az ország újraiparosítására szólít fel.

Macron innováció révén érné el a gazdasági növekedést

„Mivel megesik, hogy európai szomszédunkhoz képest 15-20 évvel később hozunk döntéseket, ha a következő 10-15 évben nem fogunk felzárkózni, lemaradunk” –  fejtette ki Macron a minap az Elysée-palotában egy rendezvényen, mintegy 200 gazdasági vezetőhöz és diákhoz intézve szavait. Az elnök a gazdaság növekedési képességet innováció révén érné el, ezzel biztosítva a francia szociális modell finanszírozásának folytatását.

Újra kiemelt ágazat lehet az atomenergia

Annak érdekében, hogy az ország ne maradjon le, az államfő egy ötéves, 30 milliárd eurós beruházási tervet jelentett be az ipari versenyképesség és a jövő technológiáinak fejlesztésére. A 2030-ig szóló stratégia 30 milliárd euró befektetést kíván. Macron szerint így lehet ellensúlyozni a „francia növekedési hiányt”.

Kiemelt ágazatként szerepel Macron tervei között az atomenergia. Az elnök most ismertetett tervei szerint 2030-ig egymilliárd eurót fektetnének be, hogy„áttörést jelentő technológiákat” fejlesszenek ki. Macron úgy fogalmazott:

„Az első számú cél az, hogy 2030-ig innovatív kis atomreaktorokat állítsunk üzembe Franciaországban, jobb hulladékgazdálkodással."

Szétverték az erőműveket – most áramot vásárolnak

Ismert: Franciaország, melynek energiatermelését nemrég még 80 százalékban atomerőművek adták, éppen Macron hivatali időszakában – igaz, több esetben az előző, szocialista köztársasági elnök, Hollande alapján – kezdte meg az ágazat erőteljes leépítését. A 2020-as évek elejéig 17 nukleáris üzemet zártak be, közöttük a Franciaországban legelsőként építettet, a Fessenheim atomerőművet.

A „zöldülő energia” jelszavával Nicholas Hulot, francia környezetvédelmi miniszter vezénylete alatt egy olyan program végrehajtásába kezdtek, melynek célja az volt, hogy az atomenergia részesedését 2025-re 80-ról 50 százalékra csökkentsék. Hulot azért távozott a kormányból, mert egy idő után úgy látta, nem tudja teljesíteni ezt a vállalását.

Franciaország ugyanebben az időszakban, 2018 tavaszán azt is bejelentette, hogy három éven belül bezárják az ország valamennyi szénerőművét.

Ennek a politikának az ésszerűsége már ekkor vitatható volt, hiszen ország energiaigényének 23 százalékát kellett volna megújuló energiával fedezni, ám a francia gazdaság sem akkor, sem azóta nem rendelkezik ebben a szektorban ilyen mennyiségű energiatermelő kapacitással. A hiányzó energiát, így például az elektromos áramot a francia gazdaság Németországtól történő vásárlásokkal fedezi.

Macron 2030-ig megduplázná Franciaország elektronikai termelését

Az államfő szerint Franciaországnak fontolóra kell vennie „két gigagyár vagy elektrolízisüzem építését” is, hogy „2030-ig vezető szerepet töltsön be a zöld hidrogén területén”, ami lehetővé teszi az ipar dekarbonizációját.

Emmanuel Macron számos más fejlesztési tervének ismertetése mellett „közel 6 milliárd eurós” beruházást jelentett be, hogy 2030-ig „megduplázza” Franciaország elektronikai termelését, és "biztosítsa" a chipellátást. "Szeretnénk 2030-ra megduplázni az elektronikai termelésünket, és a kisebb elektronikai chipek felé vezető útitervet készíteni, hogy vezető szerepet tölthessünk be ezen a területen" – fejtette ki programját ismertetve Macron.

A francia ellenzék szerint Macron ígéretei csak utódjait kötelezik

Annak ellenére, hogy a köztársasági elnök hivatalosan még nem kezdte meg kampányát 2022-es újraválasztásáért, most ismertetett gazdasági programja egészen a 2030-as évekig terjedő perspektívákat vázol fel. Ez esetben viszont, legalábbis, amíg személyes garanciát nem vállal terveiért, „a mások pénzéből” indít programot – fogalmazták meg ellenzéki körökben. Marine Le Pen például így foglalkozott Twitter-bejegyzésében: "Néhány hónappal mandátumának lejárta előtt a leköszönő elnök a franciák pénzét választási imázsának helyreállítására költi el – olyan ígéretekkel, amelyek csak az utódját kötelezik".

 

 

(Illuszráció: A legrégebbi franciaországi atomerőműről készült kép a kelet-franciaországi Fessenheimben 2020. február 22-én. Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger)