A CDU jól hajrázott a kampány finisében, a párt igyekezett visszaszerezni dezertált szavazóit. Azok a jellemzően középosztálybeli CDU-szavazók, akik adócsökkentést akartak, a liberálisok felé húztak, az alsó-középosztálybeli, a migrációtól félő szavazók pedig az AfD felé mentek. A kampány utolsó két hetében úgy tűnik, sikerült megállítani ezt a fajta elvándorlást – mondta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politikai elemző, a Századvég Alapítvány igazgatója a németországi választások kapcsán.

Fontos továbbá, hogy bevált a szélsőballal való riogatás, hiszen a CDU/CSU és az SPD közötti különbség egy százalékpontra csökkent a korábbi 2-3 százalékról. De az vitathatatlan, hogy az SPD erősödött és a CDU gyengült.

„Nem fizetődött ki, hogy a bajor CSU vezetője, Markus Söder szivárványos maszkban jelent meg, mint ahogy az sem, hogy Merkel erősen balra tolta a CDU-t a kampány során.”

– fogalmazott Kiszely Zoltán.

Megvalósulhat-e a rettegett baloldali fordulat egy hárompárti koalíció formájában?

– A szélsőbalos szavazók egy része viszontlátta a programjukat a szociáldemokratáknál, utóbbiak ugyanis a merkeli politika folytatását ígérték, egy szociálisan érzékenyebb kiadásban. Ilyen volt például a minimálbér tervbe vett emelése. A merkeli politka folytatására utaló jelzés lehet az is, hogy Olaf Scholzról több fotó is készült a kampány során, amikor rombuszt formázott a kezeivel, akárcsak Angela Merkel.

Olaf Scholz német alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje beszédet mond a párt berlini eredményváró rendezvényén a német parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án. Scholz kéztartása sokakat Merkelére emlékeztet. (MTI/AP/Lisa Leutner)

Most még azt láthatjuk, hogy a két győztes párt vezetői „kötelező köröket” futnak, de továbbra is azt gondolom, hogy a nagykoalíciónak van a legnagyobb esélye Németországban. Ez lenne a legegyszerűbb megoldás a négy nagy pártnak – CDU, CSU, SPD, Zöldek – is – fejtette ki a politológus.

Zöldek: a mérleg nyelve

Ahogy a 2019-es EP-választáson a környezetvédelem ügye húzta fel a zöldek népszerűségét, úgy most is a környezetvédelem került előtérbe.

– Amíg az emberek a klímáról beszélnek, addig nem kell olyan népszerűtlen dolgokról beszélni, mint a nyugdíjkassza vagy a migráció. Az sem véletlen, hogy Greta Thunberg éppen péntekre szervezte az utóbbi idők legnagyobb klímatüntetését Németországban. A baloldali többségű német mainstream média is felkarolta a témát, így a zöldek nem tudták hozni a választás napján a néhány hónappal korábbi kiemelkedően magas eredményüket. Gyenge volt Annalena Baerbock, a listavezetőjük is, aki nem bizonyult hitelesnek. A Zöldek ezúttal nem tudták meglovagolni a „klíma hype-ot” sem – véli az elemző.

JUST IN: Projected results for #btw21 show big gains for center-left parties and heavy losses for conservatives: pic.twitter.com/QvyqZ0tu2a

— DW News (@dwnews) September 26, 2021

Berlinben ugyanakkor fölényes győzelmet arattak a Zöldek. Mi áll ennek a hátterében?

– A német főváros az egyik legdrágább város Európában, ott a lakáshelyzet volt a kampány fő témája. A berlini zöldek a lakáshelyzet megoldásával, a lakáskezelők tulajdonában lévő lakások visszaállamosításával kampányoltak. Azt persze nem mondják el az embereknek, hogy a „vörös szenátus”, tehát a szocdemek adták el a bérlakásokat a lakáskezelőknek, és most ötszörös áron vásárolták azokat vissza. Ettől egyetlen új lakás sem fog felépülni, legfeljebb 15 ezer bérlőnek alacsonyabb lesz a lakbére. Segítségükre volt az SPD népszerű listavezetője, Franziska Giffey is, akinek ugyan volt egy plágiumbotránya, mégis inkább pragmatikus vezetőként, mintsem harcos baloldaliként ismert.

Az Alternatíva Németországért (AfD) 11 százalékos eredményt ért el, ezzel a bevándorlásellenes párt megismételte négy évvel ezelőtti eredményét. Ez siker vagy kudarc?

– Annyiban siker, hogy nagyon átrendeződött a politikai paletta: a CDU gyengült, az SPD erősödött. Négy évvel ezelőtt, a migrációs hullám hatására az AfD lett a legerősebb ellenzéki párt, most úgy tűnik, nem ők lesznek azok. De az afganisztáni helyzet eszkalálódása, amikor a migráció réme ismét bekopogtatott az ablakon, a párt malmára hajtotta a vizet. Azok a német szavazók, akik meg akarták leckéztetni a politikai elitet, vagy az AfD-re vagy a Die Partei (A Párt) nevű viccpártra szavaztak. Az a tény, hogy a Baloldal beszakadt, megfeleződött a támogatottsága, azt jelenti, hogy most már inkább az AfD-t tekintik az igazi protest-pártnak – emelte ki Kiszelly.

Genial! Die Prognose zur #BTW21 sieht die #AfD bei 21 % und somit als zweitstärkste Kraft im Osten! #abernormal #Volkspartei pic.twitter.com/GGq847K9BS

— Alternative für 🇩🇪 Deutschland (@AfD) September 26, 2021

Németország érdeke a nagykoalíció lenne

Németországnak a kialakult helyzetben az lenne az érdeke, hogy a két nagy párt kössön koalíciót.

„A szocdemek örülnének, hogy ismét vezető szerepbe kerülnek, a CDU pedig így megspórolná a szembenézést a merkeli évekkel.”

A párt hatalmon maradna, Armin Laschet (a CDU elnöke, a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltje – a szerk.) maradhatna Düsseldorfban, a többiek pedig kapnának egy kényelmes miniszteri pozíciót és nem kellene magyarázkodniuk, hogy miért szavazták meg ezt vagy azt a Merkel-érában – fejtette ki a Századvég igazgatója.

Ezen kívül „B tervként” van még esély különféle hármas koalíciókra. A CDU szeretné az úgynevezett „Jamaica-koalíciót”, amelyben a konzervatívok a szocdemekkel, a 14 és fél százalékot szerzett zöldekkel és a 11 százalékos támogatottságú liberálisokkal alkotnának kormányt – ha az utóbbi kettővel meg tudnak egyezni.

A szociáldemokratáknak már nehezebb dolguk van. A zöldekkel és a liberálisokkal tudnának koalíciót alkotni, csakhogy a liberálisok (FDP) érdemi adócsökkentést akarnak, ami jelenleg nem valószínű, a zöldek pedig vétójogot követelnek a klímaügyi, illetve a migrációs miniszter személyére vonatkozóan.

Márpedig egy kancellár sem akarja azt, hogy a környezetvédelem vagy a migráció ügyében megvétózhassák a döntéseit.

A vörös-zöld-vörös (SPD, Zöldek, Baloldal) koalícióra az eredmények tükrében, a szélsőbaloldal gyenge szereplése miatt most kisebb esélyt látok, ez talán lekerül a napirendről – véli a Századvég igazgatója.

Korábban írtuk:

• Csak karácsonyra lehet új kormánya Németországnak

• Ismét kormányzásra készül Németországban a jobbközép CDU/CSU-szövetség

• Német választások: több párt is fej-fej mellett az exit poll alapján, nagyon szoros eredmény várható

• Választási káosz és lincshangulat Berlinben: futóverseny miatt késtek a szavazólapok, kilométeres sorok alakultak ki

• Megható módon búcsúztatták a leköszönő kancellárt, Angela Merkelt

• Berlinből jelentjük: a kisebb pártok lehetnek a kancellárcsinálók

• Elkezdődött a parlamenti választás Németországban

• Árulkodó baki: előre tudják, ki nyeri a német választást?

• Auf Wiedersehen, Angela Merkel! – Vasárnap új kancellárt választ Németország

• Németország baloldali fordulat előtt: Emberek, helyezzétek biztonságba a pénzeteket!

• Másfél évtized után leköszön a Merkel-rendszer, ilyen lehet az új koalíció Németországban – INFOGRAFIKA

Címlapfotón: Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP), Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség kancellárjelöltje egy korábbi televíziós vitájukon Berlinben (Fotó: MTI/AP/DPA pool/Michael Kappele).